A Nemzeti Művelődési Intézet idén második alkalommal hirdette meg Közművelődési Tudományos Kutatási Programját, amelynek célja a tudományos utánpótlás erősítése a tehetséges hallgatók, szakemberek és mentoraik kutatómunkájának támogatásával. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán folyó munka elismerését jelenti, hogy két kulturális mediáció levelező mesterszakos hallgató is a tíz nyertes között szerepel. Mindketten egyéves ösztöndíjban részesülnek.

A szombathelyi Zsirai Dóra tizenharmadik éve a helyi Agora Kulturális Központ munkatársa. „A pályázatban a közművelődés gazdaságot befolyásoló folyamatainak kutatását is lehetett választani, ami engem érdekel, miután közgazdasági tanulmányokat is folytattam korábban. A témám a közművelődési-közösségi programok hatása a forprofit jellegű kulturális fogyasztás alakulására. Ez érdekes, jól vizsgálható és mérhető terület, ráadásul a munkahelyemen naponta érint, miként hat az általunk generált részvétel arra, amikor már például pénzért vásárolnak jegyet az érdeklődők a rendezvényekre” – fejtette ki a hallgató, akinek mentora dr. Varga Balázs, az Apáczai Csere János Kar docense.

Zsirai Dóra kutatásának alapja egy online, illetve – ha a járványhelyzet engedi – egy személyes lekérdezésen alapuló kérdőív, amely lehetőséget teremt az összefüggések feltárására, felismerésére. A munka jelenleg a módszertani előkészítésnél és a szakirodalom elemzésénél tart. Utána a próba-, majd az éles kérdőívezés következik, végül pedig az eredmények feldolgozása. A hallgató a kutatás során személyes interjúkat is készít a forprofit ágazatban működő cégek vezetőivel, szervezőivel.

A másik nyertes Mihalcsik Márta, aki a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatóságának munkatársaként elsősorban értékfeltárással, értéknapok szervezésével foglalkozik, és értéktárbizottságokban is szerepet vállal. Kutatási témája ehhez a területhez kapcsolódik. Mentora dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, az Apáczai Csere János Kar docense. „Nyolc éve lépett életbe a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény, és úgy láttam, ennyi idő elteltével érdemes megvizsgálni, mely települések éltek a helyi értéktárak létrehozásának lehetőségével, hogyan hatott ez az alkotóközösségekre, és fordítva, az alkotóközösségek miként járultak hozzá az értéktárak létrejöttéhez – mondta Mihalcsik Márta. – Több Balaton-felvidéki alkotókör tevékenységét szeretném ismertetni ebből a szempontból: az alsóörsi csipkeműhelyét, a paloznaki hímzőkörét, valamint a felsőörsi és a tótvázsonyi hímzőműhelyét. Közös bennük a szakmai vezető, Szuperné Bohus Judit Gránátalma-díjas népi iparművész, csipkeverő. Az ő személyiségét, szerepét is vizsgálom, illetve bemutatom, valamint azt, hogyan válik élővé a hungarikummozgalom jelmondata: minden értéknek legyen közössége. Mind a négy községnek vannak határon túli – felvidéki és erdélyi – testvértelepülési kapcsolatai, így arra szintén kíváncsi vagyok, hogy az itteni minta hatására ott létrejöttek-e értéktárak, helyi alkotóközösségek.”

A két hallgató kutatása jövő nyárra készül el. Eredményeiket konferencián mutatják be, illetve szakmai folyóiratokban publikálják.

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara tavaly is sikeresen szerepelt a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Programjában. Akkor Szerdahelyiné Lőrincz Nóra kulturális mediáció mesterszakos hallgató érdemelt ki pályázatával támogatást.

Mihalcsik Márta, dr. Lanczendorfer Zsuzsanna és Zsirai Dóra. Fotó: Győri Gyula