A „nagy” széchenyis állásbörze előtti napon, kvázi annak előfutáraként tavasszal is megtartották az Állás- és Terepbörzét az Apáczai Karon, az őszi debütálás után immár másodszor. Legutóbbi írásunk idején még csupán remélni lehetett, hogy gyökeret ver a rendezvény az egyetemi eseménynaptárban – most már abban bíznak a szervezők, hogy hagyomány lesz belőle.

Ha valakinek szüksége volt gyakorlati helyre, a terepbörzén bőven volt lehetősége válogatni. (Fotó: Horváth Márton)

Dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Kar dékánja rendkívül büszke a rendezvényre. Mint megnyitó beszédében is mondta, ez a szív börzéje - ide a hivatástudat, a szociális elkötelezettség és a segíteni akarás hozza el a látogatókat. Úgy fogalmazott, ez a börze egy találkozási pont a hallgatók és a szociális területen működő intézmények, szervezetek között – de még sok más tekintetben is.

„A terepbörze célja, hogy összehozza a jelenlegi hallgatókat a szakmai gyakorlat végzéséhez alkalmas helyszínekkel. Ez a legfontosabb. Ugyanakkor emellett egyfajta öregdiák találkozó is egyben, hiszen az egyes kiállítók képviseletében nagyon sok, egykor a karunkon végzett szakemberrel lehetett beszélgetni. Az itt megjelentek komoly szakmai-emberi hátteret nyújtanak számunkra, ezzel segítve a hallgatóink sikeres szakmai elmélyülését és eredményes elhelyezkedését a későbbiekben” – mondta a dékán.

Dr. Pongrácz Attila megjegyezte azt is, hogy üzenet a társadalom számára, hogy – a mainstream céges világhoz hasonlóan - szociális szféra is rejt magában állás- és gyakorlati lehetőségeket. „Ez egy olyan terület, amely a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegét karolja fel, azokat segíti, akik a leginkább támogatásra szorulnak, így büszkék vagyunk arra, hogy a karunk ehhez a tevékenységhez akár egy ilyen rendezvénnyel is hozzá tud járulni” – fejtette ki.

A börze során a következő viszonylatokban alakulhattak ki kapcsolatok: hallgatók-kiállítók, kiállítók-kiállítók, tanárok-kiállítók. (Fotó: Horváth Márton)

Hogy ez mennyire így van, jól mutatja, hogy sokan érdeklődtek a különböző intézményeknél, szervezeteknél. A rendezvény legnagyobb hozadéka, hogy a hallgatók képet kapnak arról, hogy az egyes helyeken milyen tevékenységet kell végezniük, milyen lehetőségeik vannak, milyen kompetenciáikat kell fejleszteniük. Illetékes személyekkel beszélgethetnek arról, hogy milyen az élet egy idősek otthonában, mi várhat rájuk a családsegítő központnál vagy éppen hogyan hasznosulhatnak az egyetemen megszerzett ismereteik a Szabadulós Pince munkatársaként. Korábban ilyen direkt eszmecserére nem volt lehetőség a munkaerőpiaci kereslet és kínálat között – hivatalosan legalábbis biztosan nem.

„A börzének egyértelműen jótékony hatása van az egyetem és a szakma együttműködésére. Továbbá a börze a szakmán belüli kommunikációt is serkenti, hiszen a kiállítók egymással is tapasztalatot cserélhetnek” – vette át a szót Csillag Attila, a rendezvény egyik főszervezője. Szerinte a hallgatók számára a börze egy remek alkalom, hogy átfogó képet kapjanak a kínálatról és az itt szerzett információk alapján könnyebben el tudják dönteni, hol teljesítsék a gyakorlatukat. De akár a további specializációjukat is meghatározhatja a börze, hiszen a szociális terület hatalmas, rengeteg irányba el lehet indulni az idősgondozástól kezdve a családsegítésen át az iskolai szociális munkáig.

A terepbörzén részt vevő szervezetek közvetlen kapcsolatokat alakíthattak ki a hallgatókkal. (Fotó: Horváth Márton)

Csillag Attila azt is elárulta, másodjára jobban készültek a börzére, tanulva a korábbi tapasztalatokból.

„Az előző terepbörze után egyértelművé vált az igény a szervezetek részéről, hogy a hallgatókat minél jobban bevonjuk a rendezvénybe. Épp ezért most az egyes kiállítók bemehettek tíz perc erejéig a különböző tanórákra, hogy röviden bemutatkozzanak” – mondta a Szociális Tanulmányok és Szociológiai Tanszék munkatársa, majd hozzátette: nyereményjátékokkal is próbálták motiválni a hallgatókat.

„Minden érdeklődő kapott egy menetlevelet, amelyre pecséteket vagy aláírásokat lehetett gyűjteni a különböző standoknál. Azok között, akik legalább tíz helyen megfordultak, különböző nyereményeket sorsoltunk ki. Mindemellett azzal is próbáltuk színesíteni az eseményt, hogy az egyetem színjátszó csoportjának, a SzeSosemArt Társulat tagjai, flashmob-szerűen adtak elő mindannyiunk által ismert dalokat, merőben szokatlan köntösben. Aki legalább három színészt lefotózott a nap során, színházjegyet nyerhetett a komáromi MonoStory Erődszínházi Társulat egy előadására” – tájékoztatott a főszervező.

A pár hónapja alakult egyetemi amatőr színjátszó kör különböző performanszokkal dobta fel a rendezvényt. (Fotó: Horváth Márton)

Jó kérdés, milyen irányba fejlődhet tovább a terepbörze. A szervezők szerint nem céljuk, hogy hatalmas expót szervezzenek. Nincs olyan ambíció, hogy városi vagy egyetemi szintűre emeljék a rendezvényt, ahogy olyan terveik sincsenek, hogy saját kari börzévé szélesítsék a kínálatot.

„Az elsődleges szempont nálunk az értékközvetítés. Fontos, hogy minél több emberhez eljussanak ezek a szervezetek, de még fontosabb, hogy ezt a családias miliőt megőrizzük. Ettől különleges a mi terep- és állásbörzénk. Igyekszünk a minőségre törekedni és nem elveszni a mennyiség okozta következményekben” – összegzett Csillag Attila.

Akik közreműködtek a terepbörze szervezésében: Pécsi Gertrúd esélyegyenlőségi koordinátor, Dr. Kóbor Krisztina egyetemi adjunktus és Csillag Attila, ügyvivő-szakértő, Dr. Pongrácz Attila dékán támogatásával. (Fotó: Horváth Márton)

II. Állás- és Terepbörze

A program a „Nők a családban és a munkahelyen” EFOP projekt keretében valósult meg. A szervezésben közreműködött: Szociális Projektinkubátor Közösségi Akció és Kutatás Alapítvány (SzocProj), Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ illetve a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék. Néhány bemutatkozó szervezet a teljesség igénye nélkül: Gézengúz Alapítvány, Lurkó Alapítvány, Család- és Gyermekjóléti Központ Győr, Nemzeti Művelődési Intézet, Pártfogói Szolgálat, Szabadulós Pince.