A Fiatalok Feketén Fehéren pályázat célja a magyar építészek és tájépítészek legjobb eredményeinek bemutatása. Felmérik ilyenkor, hogyan működnek együtt, hogyan folytatják a hagyományokat, milyen módon járulnak hozzá egy hely vagy közösség karakteréhez. A győri egyetem építész oktatói és hallgatói a Rábaközben, Göbös-majorban építettek tájba illő, különleges vadászkápolnát. A győri, robbantásra ítélt olajgyári kémény megmentésére tett kísérlet során köréterveztek egy természettel harmonizáló épületegyüttest, valamint a Tokaj melletti, tállyai iskola udvarán alkottak fagyitölcsérszerű, hangulatos és hasznos térelválasztó elemsort. 

Nem jöhet fel az ördög a vadászkápolnába

Tátrai Ádám, Élő József, Köninger Szilárd és Cseh András a Göbös-majori kápolna makettjével.

 „A Göbös-majori kápolna története még 2012-be nyúlik vissza. Akkor született meg oktató kollégáink, Tátrai Ádám és Stein Júlia fejében a faluÉPÍTÉS tábor gondolata. Az volt a cél, hogy évente a hallgatókkal falvakban, városokban szervezzünk építőtábort, és ott, a helyiekkel egyeztetve megtervezzünk, létrehozzunk egy-egy kisebb léptékű építményt.  Így épült meg az elmúlt években a bogyoszlói piac, a csikvándi kilátó, a győri Rómer Ház udvarán egy színpad, 2015-ben pedig a vadászkápolna” – mondja Köninger Szilárd, aki Stein Júliával és Tátrai Ádámmal közösen tervezte meg a különleges építményt. A Kisalföldi Erdőgazdaságtól érkezett a felkérés a Széchenyi Egyetemre, hogy a Göbös-majori vadászmise helyszínére álmodjanak meg egy környezetbe illő kápolnát. A kapcsolatot a környezettel végül a környékre jellemző, Szentháromságot dicsőítő barokk kori szakrális emlékekben találták meg a tervezők. A vadászkápolna alapját is ugyanúgy az egyenlő szárú háromszög adja, ahogy a Szentháromság szobrokét.

„Erre az egyenlő szárú háromszögre fából húztunk fel egy sátrat. Fontosnak éreztük a formálásban, hogy tölcsérszerűen nyíljon a közösség, a hívők felé, felhangosítva a szertartást. A kápolna építményében egyforma keresztmetszetű gerendák sorolódnak végig, és ahogy az épület hátrafelé kicsúcsosodik, a rejtett toronyban egy harang is helyet kapott. Magyarország ma már egyetlen harangöntő mestere, Gombos Miklós készítette el. Arra a népi hiedelemre is figyelemmel voltunk, hogy ha egy épület tengelyébe sarok kerül, akkor ott feljön az ördög. Ezért a kápolna végét levágtuk, nyitva hagytuk, és ezen a levágáson keresztül az épület mögötti természeti táj is beszűrődik” – mondja Köninger Szilárd.

A kápolna egy hét alatt elkészült, és amíg az ácsok a felépítmény gerendáit rajták, az oktatókkal tartó hallgatók (Németh Orsolya, Péter Zsuzsanna, Tóth Kata, Unger Dóra, Ungerhofer Dániel) a berendezést, az oltárt és a székeket tervezték meg, készítették el, hasonló stílusban. A Göbös-majori kápolna végül nemcsak a Fiatalok Feketén Fehéren zsűrijét nyűgözte le, az alkotóknak is annyira a szívéhez nőtt, hogy Köninger Szilárdék például ott tartották esküvőjüket tavaly nyáron. A környék valóban nagyon szép, érdemes egy családi kirándulásra.

A kémény oxigént pipálna a város levegőjébe

Emberek, madarak, növények, üvegházak az olajgyári kémény körül. Győr egyik emblematikus épületegyüttese lehetne, ami a város nemzetközi hírét is növelhetné.

A másik díjazott pályamunka, a győri olajgyári kémény köré álmodott épületegyüttes egyféle kiállást is jelent Győr egyik fontos ipartörténeti emléke mellett. „Amikor kiderült, hogy el akarják bontani az olajgyári kéményt, próbáltunk tanszékként, illetve győri építészképzésként kiállni ezért az épített értékért, ami meghatározza a város ezen részének kontúrját, illetve talán az egyetlen ipari mementója. A városvezetés akkor leállította a robbantást, viszont azt kérték, hogy reagáljunk erre a helyzetre, ötleteket kértek a hasznosításra. És ahogy mindig próbálunk hallgatókat bevonni, itt is egy olyan kísérleti pályázatot írtunk ki, ahol a tanszéken dolgozó építészek vezetésével hallgatói csoportok adhattak be terveket” – idézi fel a kémény projektet Cseh András tudományos dékánhelyettes, az Épülettervezési Tanszék oktatója.

A pályázatokat külsős szakmai zsűri bírálta el, ennek a győztes terve, az Ember • Növény • Madár • Ház című koncepció került be az FFF kiállított munkái közé, és járja majd az országot utazó kiállításként is. A megálmodott épületegyüttes visszaidézi formáltságával az ipari épületek strukturáltságát, de tovább is lépett azon. A házak közötti tereket dupla rétegű üvegházak kötnék össze, amik az időjárástól függően árnyékolhatóak és nyithatóak is lennének. Ebből a kéményből anno káros anyagok távoztak, így viszont az üvegházas terek dús növényzetének köszönhetően oxigént pipálhatna a város levegőbe. Sőt, különlegességként az állatkerttel együttműködve és ornitológusok tanácsait kikérve rehabilitációra váró madarak is helyet kaphatnának az üvegházakban, hogy aztán később szabadon engedhessék őket.  Ez a projekt magyar és külföldi hallgatók bevonásával angol nyelven folyt az egyetemen, a csapat tagjai: Cseh András, Csikár Ottó, Frühwald Evelin, Pócza Krisztina, Rendi András Mihály, Victor Pérez Sanchez, Virginia Martinez Navarro.

Fagyitölcsérkerítés az iskolaudvaron

A Kerekítés vidám, kreatív megoldás a rugalmasan alakítható térelválasztásra.

Az építész közösség harmadik nyertes pályamunkája a Kerekítés nevet viseli. Rugalmasan alakítható, nyújtható, kiterjeszthető kerítésről van szó, amit a Hello Wood program keretében a Tokaj melletti Tállya általános iskolájának udvarán állított fel az építész oktatókból és hallgatókból álló csapat. A Hello Wood a fából való építésen keresztüli tanulást tűzte ki céljául az építészet oktatás kiegészítéseként. A Széchenyi Egyetem csapata az iskola udvarán az ideiglenesnek szánt, de évekre otthagyott lehangoló építési kerítést váltotta fel vidám, variálható elemsorral. Az volt a cél, hogy rugalmasan tudjanak teret nyerni, a szomszédos kastélykertből elcsenni egy kis részt az iskolaudvar növelésére. Kitaláltak egy moduláris rendszert, melynek ha a fagyitölcsérekhez hasonló elemeit egymásba tolják, akkor fölveszik a régi kerítés vonalát, de ha kihúzzák egymásból az elemeket, akár harmadával is növelhető a lekerített tér. A Kerekítéssel a Hello Wood különdíját is elnyerték, most pedig a nyolc hallgatóból (Bálint Eszter, Csikár Ottó, Csuzi Barbara, Farkas Fanni, Kulicskó Edina, Lazur Eszter, Pati Barbara, Truhlig Noémi) és három oktatóból (Tátrai Ádám, Élő József és Cseh András) álló csapat munkája az FFF-en is díjat kapott.