Dr. Szalka Éva dékán szerint a gazdászképzést a mezőgazdaságban alkalmazott forradalmian új technológiák elterjedése is vonzóvá teszi.

„Úgy gondolom, és az összes kollégám nevében mondhatom, hogy sikeres volt az integráció. Sokkal jobb lett a helyzetünk a Széchenyi István Egyetem ernyője alatt. Rendbe tudtuk tenni a kar gazdálkodását, anyagi helyzetét is. Nagyon sok szakirányú továbbképzést indíthattunk az elmúlt két évben, megreformáltuk a tanterveket, kevésbé túlterheltek az oktatók, több idő jut kutatásokra, a tudományos életben való részvételre. Szeptembertől újra indulhatott a nagy múltú, ötéves osztatlan agrármérnök képzés, ami a sok-sok kiváló agrárszakemberen túl elismert vállalatvezetőket, bankárokat, politikusokat adott az országnak. A Széchenyi egyetem berkein belül több pályázatot tudunk nyerni. Az egyik legnagyobb, ami Mosonmagyaróvárt is érinti, a várfelújítás. Bekerültünk a Nemzeti Kastélyprogramba, így az óvári vár nagy része végre megújulhat. A munkálatok már el is kezdődtek, régészeti feltárásokkal, ásatásokkal, falfeltárásokkal találkozhat a látogató mindenfelé, és várhatóan márciusban fel is állványozzák a várépületet. A homlokzat teljesen megújul, visszakapja az eredeti homokkő színét, illetve állagmegóvási munkák is lesznek, és 2019 tavaszára a földszinti részt már át is adják úgy, hogy az teljes egészében turisztikai célt szolgáljon. Az egyetem az emeleteket fogja használni. A Nemzeti Várprogramba kerülésünk is annak köszönhető, hogy a Széchenyi egyetemhez tartozhatunk, hiszen nagyon sok segítséget, támogatást kaptunk a pályázathoz Győrből” – sorolja a legfrissebb történéseket a mosonmagyaróvári kar dékánja. 

Talán kevesen tudják, hogy az óvári az egyetlen a hazai várak közül, ahol egyetem működik, de már az is unikumnak számít, hogy van funkciója. Sok évszázados történelméből az utóbbi kétszázban gazdászképzésnek ad otthont, és a jeles évfordulót méltóképpen szeretnék megünnepelni a karon.

A bicentenáriumon a tanévnyitót napra pontosan ugyanakkor tartják, mint amikor először fogadott hallgatókat az Óvári Akadémia.

A bicentenáriumot Gazdászbál nyitja január 27-én. Márciusban a Sótonyi-emlékkiállítással a legendás docens hagyatékát tárják a látogatók elé, áprilisban vár- és kartörténeti kiállítás lesz, májusban Gazdász-bajnokságot rendeznek. Az egykori Mosonmagyaróvári Diáknapok (MóDi) és a hallgatói napok (MoHa) folytatásaként hívják életre azt a háromnapos versenyt, ahol parasztolimpiát is rendeznek. Így szeretnék feltámasztani a 100 évvel ezelőtt alapított Országos Gazdász Bajnokságot. Májusban 200 évet átölelő tablókiállítás lesz, és szakmai konferenciákat rendeznek egészen június végéig. „A jubileumi év októberben csúcsosodik ki az ünnepélyes kari tanácsüléssel és obeliszk avatással. A tanévnyitót is arra a jeles napra, október 25-re halasztjuk, amikor 200 éve az első tanévnyitót tartották az Óvári Akadémián. November 10-én pedig, azon a napon, amikor eleink az első tanítási napra várták a gazdászokat, nagyszabású gálával ünnepeljük a bicentenáriumunkat. Az UFM Arénába több mint ezer vendéget várunk, a program a 13 agrár-felsőoktatási intézmény felvonulásával kezdődik. Aznap az egyetem minden épületét kinyitjuk az érdeklődők, vagy éppen nosztalgiázni vágyók előtt, és borozgatós, melegedős standokat is felállítunk. Ugyanekkor rendezzük meg a XXXVII. Óvári Tudományos Napokat” – ismerteti a jubileumi év legfontosabb eseményeit Szalka Éva, és hozzáteszi, hogy a programsorozat egészen 2019 májusáig tart, és az Óvári Gazdász-évfolyamok találkozójával zárul.

„Igen, kétszáz év van mögöttünk, és kétszáz éves fejlődés után a fiatalok talán elhiszik, hogy a mezőgazdaság már nem csupán egy gumicsizmás, trágyadombos ágazat, hanem sokkal több annál. Elég, ha csak annyit mondok, hogy új műszaki megoldások a hadiipar után mindig a mezőgazdaságban jelennek meg először, és csak azután például az autóiparban. Az, hogy vezető nélkül megy a traktor a szántóföldeken, ma már természetes dolog. Az autóknál, kamionoknál csak most próbálgatják ezt a technológiát. Ugyanígy a GPS-t vagy a drónokat először csak a haditechnikában alkalmazták, utána következett a mezőgazdaság, és csak később a többi iparág. A térinformatikának is nagyon jelentős szerepe lett, főleg amikor a precíziós gazdálkodásra gondolunk. Ha fenntartható fejlődésről, a Földünk megóvásáról és a természetvédelemről beszélünk, kikerülhetetlen a precíziós mezőgazdaság. Hogy például tényleg csak annyi vegyszert, műtrágyát használjunk, és célzottan csakis ott, ahol és amennyi valóban szükséges” – sorolja a dékán az érveket, miért is érdemes a továbbtanulóknak a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kart választaniuk.

A hallgatók mindvégig részesei lehetnek a tudományos munkának, kutatási programoknak az egyetemi éveik alatt. Az oktatók bevonják a diákokat a legmodernebb eljárások kifejlesztésébe. Gyakorlati idejüket is kiváló cégeknél tölthetik el, hiszen a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar nagyon fejlett országos mintagazdasági háttérrel rendelkezik, és ez a hálózat már Ausztriába is átnyúlik. A végzősök egy része a diploma megszerzése után el is tud helyezkedni ezeknél a vállalatoknál.

Dr. Szalka Éva dékáni kinevezése előtt tíz évig a Széchenyi Egyetem győri központjában dolgozott. „Nagyon sok jó gyakorlatot ismerhettem meg a Széchenyin. Ilyen például, hogy az egyetem kiváló kapcsolatot épített ki Győrrel, a város és a campus kölcsönösen tudják erősíteni egymást. Ezt a jó gyakorlatot magammal hoztam Mosonmagyaróvárra. Nyitottabbá tettük karunkat az itt élők előtt, és szorosabb, kölcsönösebb lett a kapcsolatunk a városházával. Bízom abban, hogy a következő öt-tíz évben a mosonmagyaróváriak örömére is dinamikusan fog továbbfejlődni a karunk, tovább bővül a képzési palettánk, az egész épületegyüttesünk megszépül, modernebbek leszünk, és ha a vágyaink teljesülnek, egy szép, új kollégiumban fogadhatjuk a hallgatóinkat” – vázolja a kar vezetője az egyetemi portálnak a középtávú terveket.

SZEhírek