Jövőkép meghatározása

Kivonat a 2012. június 25-én elfogadott IFT-ből.

A Széchenyi István Egyetem az észak-dunántúli térség társadalmi-gazdasági igényeinek megfelelő képzési profilt tart fenn, melyet a változó igények előrebecslésével proaktívan alakít. Az Egyetem kiemelten épít a hagyományait és regionális beágyazottságát elsődlegesen megteremtő műszaki képzésekre, de az egyes képzési területek közötti kutatási és oktatási együttműködést kifejezetten támogató, több karú univesitas-ként működik és fejleszti tovább tevékenységét.

A Széchenyi István Egyetem működését a jövőben is Győrbe koncentrálja. Székhelyén alakítja ki és fejleszti tovább – a hatékonyságot és a racionalitást előtérbe helyezve működésének infrastrukturális, humán és szervezeti bázisát. Képzési, kutatási, innovációs és szolgáltatási tevékenységével ugyanakkor a teljes észak-dunántúli (felső-, és közép-dunántúli zónát egyaránt magába foglaló) területre – illetőleg a szomszédos országok magyarlakta területeire – kiterjedő fókusszal és hatással működik.

Az Egyetemen folyó munka szilárd bázisát a magas szintű, folyamatosan emelkedő minőségű, és egyre több területen az alapkutatás irányába tovább erősödő tudományos-kutatási tevékenység adja. A tudományos minőség mellett a Széchenyi István Egyetemen továbbra is alapvető és meghatározó érték a kutatási eredmények alkalmazhatósága, társadalmi-gazdasági relevanciája. Ezt az intézmény széles körű vállalati és intézményi kapcsolatrendszere, az intenzív vállalati, intézményi együttműködések, illetve ezek folyamatos fejlesztése biztosítják.

Fejlesztési stratégiája, releváns képzési és szolgáltatási kínálata, meghatározó kutatási tevékenysége és stabil működése révén a stratégiai időtáv végére, 2016-ra a Széchenyi István Egyetem az NFFI által meghatározott felső-dunántúli, valamint közép-dunántúli zónák meghatározó intézménye marad, és pozícióját tovább erősíti. Meghatározó pozíciójának mind méretét (hallgatói létszám tekintetében), mind tudományos (kutató egyetemi kritériumok teljesítése), mind pedig gazdasági teljesítményét (sajátbevétel vonzó képesség, illetve stabil működés) vizsgálva egyértelművé kell válnia.

Tovább erősödő pozícióját ugyanakkor nem mások rovására, hanem – az NFFI-ben meghatározottak alapján - másokkal együttműködve kívánja elérni és megőrizni. Nem törekszik tevékenységi körének további diverzifikálására, sokkal inkább azt tűzi ki célul, hogy tevékenységét erősségei mentén fejlessze tovább, illetve egyes területeken ésszerűen specializálja.

Mind a zónán belül, mind pedig zónák között intenzív partneri együttműködésre törekszik a tevékenységi köre szempontjából meghatározó felsőoktatási intézményekkel. Több országos jelentőségű hálózat alakítójaként és partnereként, a meghatározó intézményekkel olyan együttműködéseket alakít ki, mely az oktatás területén a szükségtelen párhuzamosságok kiiktatására, ugyanakkor a megfelelő méretgazdaságosság mellett a lehető legrugalmasabb képzési szolgáltatások nyújtására adnak lehetőséget, a kutatás területén viszont olyan szakember koncentrációt biztosíthatnak, mely eléri a jelentősebb tudományos eredmények elérését lehetővé tevő kritikus tömeget.

1. Tevékenységre vonatkozó jövőkép meghatározása

A jelen stratégiával megerősített küldetésnyilatkozat egyértelműen az intézmény jelenlegi képzési-kutatási tevékenységének körében jelöli meg a Széchenyi István Egyetem jövőbeli működési területét is. A SZE-Győr oktatási és tudományos tevékenységét a műszaki, informatikai, műszaki pedagógiai, gazdaságtudományi, társadalomtudományi, jogtudományi és közigazgatási, szociális és egészségtudományi, illetve művészeti területeken folytatja, kapcsolódó szolgáltatásait ezekkel a területekkel összefüggésben nyújtja.

A Széchenyi István Egyetem mennyiségi értelemben – a kínált alap-, illetve mesterszakok számának tekintetében – nem törekszik képzési kínálatának jelentősebb módosítására (felduzzasztására vagy szűkítésére). Fontos cél viszont, hogy a társadalmi-gazdasági igényeket kiszolgálni képes képzési szerkezetet tartson fenn, és a tudományos eredmények, illetőleg a gazdasági-társadalmi visszacsatolások tapasztalatainak beépítésén keresztül biztosítani tudja a képzések tartalmának naprakészségét. A nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében kiemelt feladat továbbá az idegen nyelvű képzések (ezen belül különösképpen az angol, illetve egyes speciális területeken a német nyelvű képzések is) indítása. A képzés minőségének emelése érdekében az Egyetem folyamatosan fejleszti a képzés módszertani kultúráját, a hallgatók hatékony és eredményes munkájához szükséges tanítási-tanulási módszereket, valamint az oktatói állomány nyelvi felkészültségét.

A Széchenyi István Egyetem képzési portfóliójában a műszaki (és informatikai) terület dominanciája továbbra is fennmarad (tartósan 60% felett), a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést előmozdítani képes jól képzett gazdasági, társadalomtudományi, jogi, közigazgatási, szociális, egészségtudományi és a művészeti területek szakember utánpótlását biztosító képzési tevékenység fenntartása mellett.

Az NFFI-ben megjelölt fejlesztési prioritások megfelelő keretet biztosítanak a Széchenyi István Egyetem számára, hogy valamennyi képzési-kutatási irányát továbbfejlessze. A komplex közlekedésfejlesztési program az Egyetem műszaki, informatikai és gazdaságtudományi területeinek átfogó, rendszerszemléletű fejlesztéséhez ad elsődlegesen keretet (ld. később „járműipar” országos hálózat). A termelés és termék irányú (elsősorban műszaki szemléletű) megközelítés másik dimenzióját adja és ezzel az Egyetem további (gazdasági, jogi, egészségtudományi és szociális) területeit is bekapcsolhatóvá teszi a regionális tudományok és a vállalkozásfejlesztés prioritás területe (ld. később „gazdaságtudomány” regionális hálózat). A fenntarthatóság mindkét dimenzióban a fejlesztés kiemelt fontosságú problémakörét jelenti, ezért a zöld-gazdaság prioritás területén is jelentős hozzájárulást tervez az Egyetem (ld. később „zöld-gazdaság” országos hálózat).

Az Egyetem kialakult képzési portfóliója, illetve a képviselt tudományterületek együttműködése megteremtették annak a lehetőségét, hogy a Széchenyi István Egyetem regionális szellemi központként működjön az észak-dunántúli térségben. Ennek fenntartása, illetve valamennyi terület folyamatos minőségi (intenzív) fejlesztése továbbra is kívánatos, így a győri „Universitas” a térség fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődésének záloga maradhat.

1.1 A tevékenység-területek differenciált szerepe és fejlesztése

A rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása érdekében az Egyetem által folytatott képzési-kutatási területek fejlesztésére vonatkozó célok meghatározása – az NFFI által meghatározott fejlesztési irányokra, valamint az egyes területeken az Egyetem eltérő teljesítményére és lehetőségeire való tekintettel - nem egységesen és nem azonos eredmény-fókusszal történik meg. Az egyes területek célrendszerének meghatározásához az alábbi kategóriákat állítjuk fel: országos vezető, országos specialista, regionális vezető, regionális specialista.

Országos vezető pozícióban a Széchenyi István Egyetem képes arra, hogy az adott képzési (kutatási) területek országos szintű megszervezésére vállalkozzon, országos ágazati együttműködést fogjon össze és vezessen. Nem (feltétlen) rendelkezik teljes képzési és kutatási portfólióval, de több területen is meghatározó képzési-kutatási tevékenységet folytat (országos specialista ezeken a területeken), és szerepéből, súlyából adódóan képes arra, hogy további (akadémiai és felsőoktatási) intézményeket, valamint gazdálkodó szervezeteket kapcsoljon be az együttműködési hálózatba, ezáltal lefedve, egységes szemlélettel fejlesztve a teljes képzési területet. Kutatási és oktatási tevékenysége az adott területre vonatkozóan jelentős nemzetközi dimenzióval bír, vagy jelentős nemzetközi potenciált hordoz. A terület fejlesztésének fókusza elsősorban az ágazati hálózat megszervezésére irányul, ugyanakkor a hálózaton belüli meghatározó szerep fenntartása érdekében az ágazaton belüli specialista területeinek további fejlesztésére is jelentős figyelmet kell fordítson az Egyetem.

Országos specialista pozícióban a SZE-Győr szűkebb képzési területen vagy annak egy részén magas szintű, országos kiterjedésű tevékenységi fókusszal és országos beiskolázással működő specialista. Ez esetben elsősorban országos szintű képzési-kutatási együttműködésekben való részvétel, ehhez való jelentős hozzájárulás lehet az intézmény célja. E területek fejlesztése kifejezetten a specialista terület további elmélyülését célozza, valamint azt, hogy ezek révén az Egyetem országos ágazati együttműködési hálózatokba kapcsolódjon be.

A regionális vezető, illetve specialista meghatározása megegyezik az országos szintű kategóriák elhatárolásával, azzal a különbséggel, hogy tevékenységük fókusza nem országos, hanem regionális szintű (a felső-dunántúli zónára, vagy a felső-dunántúli és a közép-dunántúli zónára egyaránt kiterjedő).

Az NFFI prioritásai mentén, valamint a Széchenyi István Egyetem erősségei és elfoglalt pozíciója alapján az alábbi területekre vonatkozóan tervezi tevékenységének intenzívebb fejlesztéstét. A járműiparral (és a kapcsolódó közlekedésiparral) és gazdasági összefüggéseivel foglalkozó komplex fejlesztési területen, országos vezetőként, mint az együttműködés irányítója jelenik meg az Egyetem. Komplex fejlesztési terület átfogására vállalkozik a SZE-Győr, a gazdaság-, regionális és jogi tudományok területén meglévő erősségeinek bázisán a regionális/területi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés terület megszervezésével, mely a Felső-dunántúli zónán belüli gazdászképzés párhuzamosságainak megszüntetéséhez is megadja az elsődleges keretet és rendezőelvet. A zöld-gazdaság területén az Egyetem országos specialistaként jelentős potenciálokat hordozó partnerként vehet részt egy észak-dunántúli központú, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel és a Pannon Egyetemmel közösen kialakított partnerségben. Tekintve, hogy mindhárom terület szempontjából központi téma a fenntarthatóság, a fejlesztési területek között további szinergialehetőségek képzelhetőek el.

Regionális központként közigazgatási képzési központ felállítását célozzuk meg, továbbá (művész tanári és műszaki tanári specialista területeinkre alapozva) alkotó partnerként tervezünk részt venni egy regionális pedagógusképzési együttműködésben. A győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház progresszív ellátó központként megjelenő regionális szerepköre az egészségügyi képzéseink számára hasonló területi dimenziókban ad képzési feladatokat az Egyetemnek.

Elsősorban a győri intézmények együttműködésével a turizmus, rekreáció és ennek társadalmi, gazdasági és egészségügyi hatásaival foglalkozó regionális jelentőségű kutató és képző bázis jöhet létre, mely jelentős szegmensét és egyben specialitását jelentheti a regionális gazdaság és vállalkozásfejlesztési terület fejlesztésének. (A következő felsorolás dőlt betűs zárójeles megjegyzésként tartalmazza az egyes képzési területek potenciális ágazati/területi kapcsolódásait.)

Országos vezető pozíció (partnerség alakító):

  • jármű- (tágabb értelemben gépészeti területekhez) és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki és egyes gazdasági (szervezés) jellegű képzések („járműipar” országos hálózat):
    • járműmérnök, mechatronikai mérnök, közlekedésmérnök.

Országos specialista (partnerség kereső):

  • zöld-gazdaság épített környezet környezeti vonatkozásaihoz kapcsolódó képzési területek („zöld-gazdaság” országos hálózat):
    • környezetmérnök, környezet elemzés;
  • közlekedésépítés, építőmérnök („zöld-gazdaság”országos hálózat);
  • építészet („zöld-gazdaság”országos hálózat);
  • infokommunikáció és telekommunikáció („járműipar” és „zöld-gazdaság”országos hálózat);
  • regionális tudományok („járműipar” és „zöld-gazdaság”országos hálózat).

Regionális vezető (partnerség alakító):

  • regionális gazdaság- és vállalkozásfejlesztési terület („gazdaságtudomány” regionális hálózat)
    • gazdálkodás és menedzsment („járműipar” és „zöld-gazdaság” országos hálózat, „gazdaságtudomány” regionális hálózat);
    • kereskedelem és marketing („gazdaságtudomány” regionális hálózat).
  • egészségtudományi képzési terület („egészségtudomány” regionális hálózat):
    • diplomás ápoló („egészségtudomány” regionális hálózat);
    • egészségügyi szervező („egészségtudomány” és „gazdaságtudomány” regionális hálózat);
  • gépészmérnök („járműipar” országos hálózat);
  • villamosmérnök („járműipar” és „zöld-gazdaság”országos hálózat);
  • műszaki menedzser („járműipar” országos hálózat);
  • logisztikai menedzser, logisztikai mérnök („járműipar” országos hálózat);
  • mérnök-informatikus („járműipar” és „zöld-gazdaság”országos hálózat);
  • jog és közigazgatás („gazdaságtudomány” regionális hálózat, regionális közigazgatási képző központ);
  • zeneművész és zenetanárképzés („pedagógusképzés” regionális hálózat).

Regionális specialista (partnerség kereső):

  • mérnökpedagógus („pedagógusképzés” regionális hálózat);
  • gazdaság-informatika („járműipar” és „zöld-gazdaság”országos hálózat, „gazdaságtudomány” regionális hálózat);
  • szociális munka („egészségtudomány” és „gazdaságtudomány” regionális hálózat).

A Széchenyi István Egyetem tudományos és képzési potenciálját az itt meghatározott eltérő megcélzott pozíciók mentén kívánja fejleszteni. A hiányzó szakembereket részint továbbképzéssel és a releváns kutatások ösztönzésével, valamint új munkahelyek létesítésével biztosítja (elsősorban az Egyetem specializációs területein), részint pedig az együttműködési hálózatok aktív alakításán keresztül vonja be.

1.2 Társadalmi szerepvállalás

A Széchenyi István Egyetem számára kiemelt tevékenységi terület az intézmény aktív társadalmi szerepvállalása. Tevékenységével és a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával és Polgármesteri Hivatalával fenntartott szoros és partneri együttműködésen keresztül részt vesz Győr fejlesztési stratégiájának megfogalmazásában, elősegíti az Önkormányzat gazdaság- és városfejlesztési céljainak megvalósulását és támogatja a Város szempontjából kiemelt fejlesztési programok lebonyolítását.

A gazdaságfejlesztés szereplőjeként elsősorban a győri és a győri gazdasági központ által befolyásolt területek és önkormányzatok, civilszervezetek és nonprofit szervezetek partnere. A régió meghatározó iparágának, a járműiparnak a jellegéből adódóan ez a közvetlen hatásterület jellemzően túlnyúlik a felső-dunántúli felsőoktatási zóna határain és jellemzően Észak-Dunántúl egészén érvényesül.

Térségi szellemi és kulturális központként elsősorban Győr és a győri térség iránt érez felelősséget, a tudományos eredmények népszerűsítésének tekintetében azonban országos aktivitást is fel kíván vállalni.

1.3 Nemzetköziesítés, nemzetközi szerep

A Széchenyi István Egyetem víziójában az intézmény nemzetközi szerepének és jelenlétének intenzív fokozása fontos, központi helyet tölt be. A SZE-Győr továbbra is kiemelt feladatának és céljának tartja, hogy a felvidéki, elsősorban Dél-Nyugat Szlovákia határ menti régióiban élő magyarság számára a legfontosabb magyarországi felsőoktatási cél-intézmény legyen. Az Egyetem az elsődlegesen német relációjú tradicionális egyetemi kapcsolatok további elmélyítésére, valamint a kialakult Centrope régió intézményeivel a kapcsolatok kibővítésére és intenzív közép-kelet európai kutatás-fejlesztési, oktatási együttműködések kialakítására törekszik.

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi jelenlétre intézményi szinten elsősorban az országos jelentőségűként megjelölt területeken törekszik. Itt fokozott képzési jelenlétre, illetve a nemzetközi kutatási együttműködéseken keresztül megvalósuló tudományos jelenlét kiépítésére törekszik az Egyetem. Egyéni, kutatói szintű együttműködések a kutatók egyéni előmenetelének elősegítése érdekében, természetesen minden művelt kutatási területen bátorítandó.

2. Szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározása, lehetséges integrációs irányok felvázolása

A Széchenyi István Egyetem működése mind financiális, mind szervezeti, mind pedig szakmai szempontból kialakult. Gazdálkodása stabil és hatékony, mely nem utolsó sorban egy telephelyes működésének és az intézmény egészére érvényesített takarékos gazdálkodásának köszönhető. Képzési portfóliója, illetve az egyes képzési területein nyújtott képzések működési célterületének megfelelő, melyet a rendkívül pozitív trendet mutató jelentkezési adatok, valamint a széleskörű vállalati-intézményi partneri körtől származó visszajelzések igazolnak. Szervezeti struktúrája, döntéshozatali rendszere jól működő, melyet leginkább az elmúlt időszak során elért jelentős intézményi eredmények bizonyítanak.

2.1 Szervezeti integráció helyett szakmai, ágazati együttműködések

A Széchenyi István Egyetemen integrációs kényszer nincs. Továbbra is önálló működésre és a felső-dunántúli felsőoktatási zónában meghatározó jelenlétre törekszik. Működésének további racionalizálása szempontjából nem látszik olyan (teljes intézmények között létrejövő) integrációs alternatíva, mely ésszerű eredményeket hozhatna, ezért a SZE-Győr intézmények közötti integrációban nem gondolkodik.

Küldetésének megvalósítása érdekében ugyanakkor a Széchenyi István Egyetem nyitott a győri felsőoktatási kínálatban jelen lévő párhuzamosságok megszüntetését célzó és megvalósító bármilyen formájú együttműködés iránt és törekszik is ennek megvalósítására.

A Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem győri Apáczai Csere János Karának képzési portfóliója komplementer jellegű, azonban az Apáczai Kar szinte valamennyi képzési területéhez kapcsolódó (azt kiegészíteni képes) képzések is folynak a Széchenyi István Egyetemen. Ezeken a területeken az együttműködés mind a gazdasági racionalitás, mind pedig a nyilvánvaló szinergiahatások és az ismeretanyag gazdagítása szempontjából is kívánatos.

A SZE-Győr nyitott az Apáczai Kar olyan integrációjára, amely mindkét fél, a város és a térség számára is előnyös, erősíti a győri felsőoktatás képzési-kutatási potenciálját, valamint biztosítja a kormányzat által is megfogalmazott kiemelt célokat: a hatékony és gazdaságos működést és a munkaerő-piaci igények figyelembevételét.

Ez a nyitottság az „egy város - egy egyetem” alapelv mentén az egységes és önálló győri egyetem létrehozására is kiterjed. A Széchenyi István Egyetem stratégiájában azonban jelenleg ezzel nem számolhat, mert ennek megvalósítása túlmutat az intézmény döntési kompetencia körén. Tekintettel arra, hogy a győri Apáczai Kar jelenleg egy másik felsőoktatási intézmény szervezeti egysége. Kormányzati döntés esetén a SZE-Győr készen áll a városi szintű integráció lebonyolítására, az egységes Győri Egyetem létrehozására.

2.2 Adaptív szervezetfejlesztés a hatékonyság fokozása érdekében

A Széchenyi István Egyetem szervezetfejlesztési elképzeléseinek megfogalmazásakor a jelenlegi intézményi méretben gondolkodik tehát, ebben a dimenzióban határozza meg elsődlegesen a legfontosabb feladatokat. Nem számol a hallgatói létszám növekedésével, ugyanakkor nem számol (a tervezési időszak során) annak jelentős csökkenésével sem.

A Széchenyi István Egyetemen működik Magyarország legnagyobb hallgatói létszámú műszaki tudományi kara. A Karon belüli tudomány- és képzési területek közötti szinergiák további erősítése szempontjából a Kar egyben tartása továbbra is jelentős értékeket és potenciálokat hordoz. A vállalati együttműködésekkel létrehozott és létrehozandó tanszékek és tanszékcsoportok integrálása, az országos hatáskörű ágazati együttműködési hálózatok irányítása, illetve ezekben való részvétel a szervezet és a döntési mechanizmusok folyamatos, adaptív fejlesztését igénylik. Az így létrejövő szervezeti innovációk jó mintákat adhatnak az Egyetem többi karának működésfejlesztéséhez is, melyek felhasználásával a Gazdaságtudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar is rugalmas, igényalapú szervezetfejlesztéssel alkalmazkodik a felgyorsult társadalmi, gazdasági változásokhoz.

Az Egyetem két kis létszámú önálló intézetet működtet a szociális és egészségtudományi, valamint a zeneművészeti területeken. A Széchenyi István Egyetem kari struktúrájának átgondolása elsősorban ennek a két intézetnek kari rendszerbe való integrálását jelentheti. Ebből a szempontból hordozhat különleges potenciált a korábban említett győri integráció megvalósítása, hiszen az Apáczai Kar által művelt tudományterületek integrálásával egy erős és modern társadalom- és művészettudományi kar kialakításának lehetősége rajzolódik ki. Amennyiben erre nem kerül sor, a társadalomtudományi terület, illetve az ehhez kapcsolható képzési területek karrá szervezése az intézmény fontos törekvése. Ezt a víziót elsősorban a győri gazdasági fejlődést kísérő jelentős társadalmi kihívások értő és megfelelő szakemberek által történő kezelésének igénye táplálja. 

2.3 Felkészülés a kutatóegyetemi minősítésre

A Széchenyi István Egyetem víziójában a kutatóegyetemi minősítés elérése egyértelműen megfogalmazásra kerül. A tervezési ciklus végére az Egyetem legalább két karával teljesíteni kívánja az ezzel kapcsolatos törvényi előírásokat. A kutatóegyetemi minősítés eléréséhez szükséges célokat úgy tűzi ki és úgy hajtja végre az ezzel a kapcsolatos fejlesztéseket, hogy ezzel együtt figyelemmel van és törekszik a kiemelt egyetemi minősítés eléréséhez szükséges követelmények teljesítésére is.  A kiemelt egyetemi minősítés elérésére elsősorban a Magyar Kormány prioritásai értelmében kiemelt gazdasági területnek minősülő jármű- és közlekedésiparral kapcsolatos képzési és kutatási területeken, valamint a határon túli magyarság képzési kiszolgálásával kapcsolatos kormányzati vízió teljesítése területén nyílhat esélye a Széchenyi István Egyetemnek.