(forrás: www.kisalfold.hu, 2009.03.11. )

Győr - A Wall Street Journal által a világ húsz legbefolyásosabb személyisége között nyilvántartott Geert Hofstede kedden a Széchenyi-egyetemen tartott előadást.

A 81 esztendős, holland származású szociálpszichológus első magyar nyelvű kötetének megjelenése alkalmából járja végig a hazai egyetemek közgazdasági karait. A Szervezetek és kultúrák – Az elme szoftvere című könyve első alkalommal még 1980-ban jelent meg. Mint a tegnapi előadása előtti tájékoztatón elmondta, akkoriban még annyira újnak számított, hogy az egyetemen hirtelenjében azt sem tudták eldönteni, melyik tanszék könyvelheti el sajátjának a munkát.

A vendéglátók – dr. Józsa László, a győri egyetem Kautz Gyula közgazdasági karának dékánja és dr. Varga Károly professzor – az előadó munkásságát méltatva megemlékeztek róla, hogy Geert Hofstede a maastrichti egyetemen mondott búcsúbeszédében az akkor éppen zajló balkáni konfliktusról szólva Bibó Istvánt idézte a „közép-európai államok nyomorúságáról".

E nyomorúság forrása a szerző szerint többnyire az egyes kultúrák különbözőségeinek meg nem értéséből fakad. Példákat is mondott rá: a nyugati kultúrkörben remekül ható cigarettareklám Japánban teljes csődöt mondhat, mert csupán egyetlen ember látható rajta. Sőt, a kutatók mára felfedezték, hogy egyes gyógyszerek hatása is változhat attól függően, milyen kultúrákban alkalmazzák azokat.

Nincs teljesen új a nap alatt: Geert Hofstede a francia filozófusra, Montesquieu-re is emlékeztetett, aki már a XVIII. században leírta, hogy a jogot az ember kultúrkörönként másként értelmezi.
A szerző az általa meghatározott híres „kulturális dimenziókról" – a hatalmi távolság, a bizonytalanságkerülés, az individualizmus-kollektivizmus, a férfiasság-nőiesség, illetve a hosszú távú orientáció – szólva figyelmeztet: nem alkalmazhatók egyaránt a szervezeti és nemzeti kultúrák leírására, hiszen az egyik szociológiai, a másik antropológiai kategória.