Csaknem három éve zajlik és egy év múlva fejeződik be az „Intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása érdekében a Széchenyi István Egyetemen” című, EFOP-3.4.3-16-2016-00016 azonosítószámú projekt. Ennek keretében tartottak sajtóeseményt nemrégiben az Apáczai Csere János Karon, amelyen Ablonczyné prof. dr. Mihályka Lívia szakmai vezető elmondta: hét alprojekt keretében folyik a munka. A bemutatón ezek közül két alprojekt eredményeiről hangzott el részletes ismertetés.

Ablonczyné prof. dr. Mihályka Lívia

Dr. Lőrincz Ildikó egyetemi docens, a Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása alprojekt vezetője elmondta, hogy esetükben a cél a magyar nyelvű pedagógus-, turisztikai és építőmérnök-képzések fejlesztése. A pedagógusképzések esetében a Széchenyi-egyetem tizenegy tananyagfejlesztő, módszertani és pedagógiai-pszichológiai szakértője dolgozott együtt a nyitrai, a révkomáromi, az újvidéki és a kolozsvári egyetem, valamint a beregszászi főiskola munkatársaival. A tantervek elemzése és a közös módszertan meghatározása után négy tananyagmodul kidolgozása történt meg 2019-ig (Várszeginé Gáncs Erzsébet – Tóth-Bakos Anita: Hon- és népismeret – Jeles napok; Presinszky Károly – Dőryné Zábrádi Orsolya – Lőrincz Ildikó: Anyanyelvi nevelés – Nyelvi tájképek a Kárpát-medencében; Petres Csizmadia Gabriella – Sütő Csaba András: Anyanyelv és irodalom – Városhoz, régióhoz kötődő irodalmi alkotók, bemutatása, műveik feldolgozása, Kárpát-medencei kitekintés; Horváth Csaba – Varga Balázs: Történelem és társadalomismeret – Kárpát-medencei történelmi emlékek megtekintése). Ezeken kívül dr. Lanczendorfer Zsuzsanna „Népi ismeretek az oktató-nevelő munkában” című monográfiája is elkészült. A tananyagokat tavaly tavasszal és ősszel próbálták ki részben az Apáczai-karon, részben a felvidéki, az erdélyi és a vajdasági egyetemeken. A visszajelzések alapján további tananyagokat dolgoznak ki idén; az egyik a tanulói aktivitást növelő pedagógiai módszerekről, gyakorlatokról, a másik az iskolakertről szól majd. Emellett a már megjelent tanulmánykötet után kiadnak még egyet. A munka során konferenciákat is tartottak, illetve a kar vendégoktatókat fogadott. Dr. Lőrincz Ildikó fontos hozadékként említette a szakmai kapcsolatok erősödését és a képzési tartalmak Kárpát-medencei fókuszúvá válását, ami főleg a határokon belül fontos.

Dr. Lőrincz Ildikó

Az alprojekt turisztikai képzéseket érintő részéről dr. Happ Éva egyetemi docens beszélt, aki kifejtette, hogy a tervezett feladatok nagy részét már megvalósították. Öt hiánypótló tananyag készült el a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel együttműködésben (Ivancsóné Horváth Zsuzsanna – Elisabeth Molnár: A turisztikai kínálat alapjai, vonzerők; Darabos Ferenc: A turisztikai infrastruktúra elemei; Albert Tóth Attila: A turisztikai szuprastruktúra; Happ Éva – Keller Veronika: Marketingkommunikáció a turizmusban; Szarka Árpád: Esettanulmányok a „Marketingkommunikáció a turizmusban” tananyaghoz). Ezek kapcsán tavaly novemberben konferenciát rendeztek Győrben, illetve vendégoktatókat fogadtak az erdélyi intézményből. A docens a hátralévő feladatok közül az új tananyagok bemutatását, valamint azt említette, hogy tavasszal győri oktatók tartanak majd előadásokat Nagyváradon.

Nagy Richárd egyetemi tanársegéd az alprojekt építőmérnöki képzési területéről szólt. Elmondta: a Széchenyi-egyetemről négyen dolgoztak együtt a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának négy munkatársával. Négy tananyagot fejlesztettek közösen (Dr. Szakonyi Petra – Takács Tímea: Települési ismeretek; Mátyás Kevin – Orbán Zsolt: Műszaki hidrológiai ismeretek; Hegyi Pál – Molnár Lajos: Geodéziai magasságmérési ismeretek; Nagy Richárd – Dr. Köllő Gábor: Útpályaszerkezetek és anyagaik). Ezeket a XXIV. Nemzetközi Építéstudományi Konferencián mutatják be idén júniusban Csíksomlyón.

A „Pedagógusképzés mint képzési terület fejlesztéséhez hozzájáruló tevékenységek támogatása” című alprojekt három területe közül kettőről Kövecsesné dr. Gősi Viktória alprojektvezető tartott prezentációt. Az egyik feladat a tanító szakos hallgatók érzékenyítése volt a például fogyatékossággal küzdő gyerekek együttnevelésére. Első lépésként felmérték a diákok témával kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait, attitűdjeit, majd a kutatás eredményeit felhasználva tananyagot dolgoztak ki. Külső, győri gyakorlóhelyeket – a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt, valamint a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézet és Gyermekotthont – is bevontak, amelyekben például az autizmusról volt rendhagyó óra. „Egy nyugodt, türelmes, példamutató, precíz, felkészült pedagógus tanórai munkájába tekinthettünk be. Számomra lenyűgöző volt, ahogyan tudta irányítani ezt a négy tanulót” – írta lelkesen tapasztalatairól az egyik hallgató.

Kövecsesné dr. Gősi Viktória

A másik alprojektelem egy idegen nyelvi program, amelyben oktatóknak és hallgatóknak dolgoztak ki és tartottak angol és német nyelvű tréningeket. A harmadik – a tanodaprogram – pedig a pedagógusjelöltek felkészítését szolgálja a szociálisan hátrányos helyzetű, a tanulási nehézségekkel küzdő és a többségi kultúrától eltérő értékrendben élő gyermekek problémáira. Az utóbbiról dr. Gróz Andrea egyetemi docens beszélt. Kifejtette: hosszabb távon a cél a korai iskolaelhagyás csökkentése, valamint az, hogy az érintettek jobb esélyekkel induljanak a munkaerőpiacon. Az együttműködő partnerek az Iskolakultúráért-Esélyteremtésért Egyesület tanodája, a Somlóvásárhelyi Csillagfény Tanoda, a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület, valamint a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület újrónafői, gyömörei és győszemerei „tagintézményei”. Az alprojekt keretében felkészítő programot is tartottak a hallgatóknak, tavaly novemberben pedig szakmai tanácskozást rendeztek a tanodákról.