Életkoruktól függően gyerek- vagy fiatalkoruk idejébe röpítette vissza a győri Nyugdíjasegyetem e félévi utolsó előadásának népes hallgatóságát Szutyányi Márk, a Széchenyi-egyetem Fizika és Kémia Tanszékének tanársegédje, aki az első holdra szállás megtörténte ellen és mellett szóló bizonyítékokról beszélt. A rendkívüli esemény ötven éve, 1969. július 20-án történt, s az Egyetemi Csarnokban helyet foglalók közül sokan élőben látták a tévében.

Szutyányi Márk, a Széchenyi-egyetem Fizika és Kémia Tanszékének oktatója. Fotó: Kisalföld/Mészáros Mátyás

Az előadó szerint a kerek évforduló kapcsán ismét felerősödött a kételkedők hangja – egy kérdésre való jelentkezésből kiderült, a hallgatóság között is sokan voltak ilyenek –, majd felsorolta a leggyakrabban elhangzó állításokat. Ezek közé tartozik, hogy az akkori technológiával nem lehetett megoldani a bonyolult műveletet, hiszen egy mai átlagos mobiltelefon is többet tud memóriában és számítási kapacitásban, mint akkor az egész houstoni űrkutatási központ. Nehézséget jelenthetett, hogy nagyon pontosan kellett célozni. Gyanúsan jó minőségű fényképek készültek a Holdon, amelyeken számos furcsaság fedezhető fel: az árnyékok mintha nem párhuzamosak lennének; az árnyékban álló űrhajós ruhája szinte világít; a filmeken lévő szálkereszt esetenként eltűnni látszik egy tereptárgy mögött; nagyon sok esetben teljesen egyforma a háttérben lévő domborzat; az egyik sziklán pedig olyan C alakú jelzés látható, amilyent filmes kellékeknél szoktak használni.

Az oktató hozzáfűzte: sok „nem hívő” úgy véli, az Egyesült Államok annak idején nem engedhette meg magának, hogy a Szovjetunióval szemben vereséget szenvedjen, s ezért akár csalásra is képes lehetett. Emlékezetes, hogy a kommunista világhatalom az ötvenes-hatvanas években jelentős fölényre tett szert az űrkutatásban. Ennek mérföldkövei az első műhold (a Szputnyik–1) és a Szputnyik–2 fedélzetén az első élőlény (Lajka kutya) 1957-es űrbe juttatása volt. Négy évvel később Jurij Gagarin az első ember, 1963-ban Valentyina Tyereskova az első nő lett a világűrben, 1965-ben pedig Alekszej Leonov teljesítette az első űrsétát. Válaszul John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1962-ben hirdette meg, hogy az évtized végéig embert juttatnak a Földtől átlagosan 384.400 kilométerre keringő Holdra.

Szutyányi Márk ezt követően részletesen ismertette az ellenérvek cáfolatait. Az egyik legegyszerűbb közülük a C jelzés volt, mert az az eredeti negatívon nincs rajta, s valószínűleg az előhívás során került oda. Az azonos háttér oka, a Holdon levegő híján a nagyon távoli dolgok is jól látszanak, az említett hegyek például akár száz kilométerre is lehetnek. A szálkereszt eltűnése megint csak fotótechnikai probléma, a film beégéséről van szó. Az előadó elmondta, hogy az űrhajós árnyékban lévő ruhájára a holdpor finomszemcséi tükrözték a Nap fényét, az eltérő szögű árnyékokat pedig az magyarázza, hogy a domborzat nem volt sík.

Az oktató kifejtette azt is, hogy vannak ezeknél közvetlenebb bizonyítékok is. Űrszonda által azóta készített fényképeken tökéletesen kivehető a történelmi pillanat helyszíne, még Neil Armstrong és Buzz Aldrin lábnyomai is látszanak. Az űrhajósok egyébként tükröket helyeztek el a Nyugalom Tengerén, amelyeket lézernyalábbal megvilágítva megmérhető a Föld–Hold-távolság. Innen tudjuk, hogy égi kísérőnk évente egy-két centiméterrel távolodik tőlünk.

Szutyányi Márk a végén azzal összegzett, hogy a Holdon eddig hat Apollo-misszió 12 űrhajósa járt, s újabb utazásokra két ok miatt nem kerül sor: nagyon költséges lenne, miközben szinte mindent tudunk már erről az égitestről.

A szervezők az előadás végén sorsolták ki az e félévi nyereményt azok között, akik mind a hat alkalmon jelen voltak. A szerencsés nyertes a Győr-Nádorvárosban élő Modok Árpád lett, aki a tabletet másnap vette át, mert előző nap hazasietett. A 78 éves nyugdíjas kérdésünkre elmondta, hogy a kezdetektől részt vesz a Nyugdíjasegyetemen.

Modok Árpádnak Fintáné Horváth Tünde, az Egyetemi Szolgáltató Központ munkatársa adta át nyereményét. Fotó: Májer Csaba József