Tegyünk rendet a sok betűszó között! – ezzel a javaslattal indította nyugdíjasegyetemi előadását dr. Derka István, a Széchenyi-egyetem Távközlési Tanszékének adjunktusa, és már sorolta is, hogy mire gondol: ATV, DTV, 3D, SD, HD, UHD, full HD, 4K, 8K, LCD, OLED, QLED… Az oktató a hallgatóságnak részletesen ismertette, melyik rövidítés mit takar, közben pedig hasznos ismeretekkel szolgált. Ezek a mindennapokban is fontosak lehetnek, hiszen tévévásárlásnál érdemes tudni, mi mit jelent, s az sem árt, ha a fogyasztók tisztában vannak a reklámokban sulykolt kifejezések műszaki tartalmával.

Dr. Derka István szerint a tévékészülékek piacát ma egyfajta felbontásőrület jellemzi.

A bő egyórás prezentációban a televíziózás technológiai történetének áttekintése is elhangzott. Kezdetben hagyományos katódsugárcsöves, fekete-fehér készülékeket lehetett kapni, amelyekben elektronok eltérítése révén jelent meg a kép. Ennél a típusnál hátrányt jelentett a korlátozott méretű képátló, a magas energiafogyasztás és a hosszú bemelegedési idő. Az első színes tévék ugyanezt a technológiát használták, de már három elektronágyúval. Ezekhez hasonlóan mára kiment a divatból a projektoros televízió is, amely nagy kijelzővel rendelkezett ugyan, de gyenge fényerő és kontraszt, valamint szűk betekintési szög jellemezte. A 3D-s tévék ugyancsak eltűntek a boltok polcairól, mert kiderült, hogy képüket csupán bizonyos szögből nézve lehet igazán élvezni.

Dr. Derka István elemezte a plazma- és LCD- (azaz folyadékkristályos kijelzőjű) tévék versenyfutását is. Elmondta, hogy a lapostévéknél sokáig az előbbi technológia tűnt a befutónak, de aztán az élet másként alakult. „A plazmatévékből a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején a nagyméretűeket lehetett úgy gyártani, hogy megfizethetők legyenek, az LCD-kből pedig a kicsiket és a közepeseket. A plazmatévék esetében el kellett volna érni, hogy kisebb méretekben is gazdaságos legyen a gyártásuk, amit nem sikerült megtenni, közben pedig a másik technológia esetében olyan fejlesztések történtek, amelyek révén elérték az egy–másfél méteres képátlót is” – magyarázta az előadó, megjegyezve, hogy utolsó mohikánként néhány éve a Panasonic fejezte be a plazmatévék gyártását, amelyeknek pedig előnyük volt a rendkívül jó színhűség és kontraszt.

Ismét sokan látogattak el a győri Nyugdíjasegyetem előadására az Egyetemi Csarnokba.

Dr. Derka István eloszlatta a LED-tévékkel kapcsolatos félreértéseket. Szerinte ez a kifejezés megtévesztő, mert szó sincs arról, hogy LED-diódákkal állítanák elő a képet, azokat csupán a háttérvilágításban használják. Így LED háttérvilágítású LCD-tévé lenne az akkurátus megfogalmazás. Hozzátette: most az OLED-tévék piaca áll robbanás előtt, ahol a fénykibocsátásért felelős réteg organikus, azaz szerves vegyület. Ez kis áramfelhasználású, nagyon vékony készülékek gyártását teszi lehetővé, és itt nem centiméterekben, hanem milliméterekben kell gondolkodni. Friss technológia a QLED is: félvezető alapú nanokristályok segítségével még színhűbb képet állít elő.

Az oktató úgy vélte, a piacot manapság felbontásőrület jellemzi, a gyártók egyre nagyobb felbontású termékekkel jönnek ki. Kaphatók már 8K-s tévék is, amelyekhez azonban nagy lakás kell, ugyanis két–két és fél méter átmérőjű készülékekről beszélünk. Ugyanez igaz a hangcsatornákra, amelyek száma a 8K-s televízióknál már 24, de ahhoz, hogy ezt igazán ki tudjuk használni, gyakorlatilag moziszobára van szükség.