Magyarországon mára évente több mint háromezer fesztivált rendeznek a Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint. Nem véletlen, hogy közönség, szereplők, szervezők és vállalkozások egyként húzták meg a vészcsengőt, amikor kiderült, hogy a koronavírus-járvány miatt idén a legtöbb rendezvényt egészségbiztonsági okokból le kell mondani. Ennek hatását nagyon sokan érzik, azonban eddig az ágazat méretéről, gazdasági jelentőségéről mindezek ellenére csak meglehetősen kevés és egymásnak ellentmondó információk voltak. A fesztiválturizmus ugyanis nem szerepel külön soron egyetlen hivatalos gazdaság statisztikában sem. Dr. Koppány Krisztián, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) kutatóival – dr. Solt Katalinnal és Hunyadi Zsuzsannával – azonban júniusban megjelent, Fesztiválok gazdasági hatáselemzése című tanulmányukban megbecsülték a hazai fesztiválágazat nemzetgazdasági jelentőségét.

Dr. Koppány Krisztián

„A koronavírus-járvány ennek a tanulmánynak különös, nem várt aktualitást kölcsönöz, hiszen a veszélyhelyzet közben számos rendezvény maradt vagy marad el, s esik ki emiatt a GDP egy része. Pont ennek a kieső gazdasági teljesítménynek a felmérésében segíthet a tanulmányunk a döntéshozók és a nemzetgazdasági válságmenedzsment számára. Tudományos anyagunkat az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó akciócsoport is felhasználta” – mondta el érdeklődésünkre a győri egyetem docense.

A Közgazdasági Szemle aktuális számában megjelent kutatás nyolc hazai fesztivál gazdasági hatásainak összehasonlító elemzését mutatja be. Az eredmények mögött pedig egy hároméves, összesen tizennégy fesztiválra kiterjedő projekt áll.

Amint azt dr. Koppány Krisztiántól megtudtuk, a nyolc fesztivál együttes országos hozzáadottérték-hatása számításaik alapján meghaladja az 1,6 milliárd forintot, teljes munkaidejű foglalkoztatási hatásuk 400-450 fő körüli, a szociális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat, a személyi jövedelemadót és a nettó termékadókat is magában foglaló adóhatásukat pedig 1,1-1,2 milliárd forintra becsülték.

Érdekesség, hogy a kutatók számításaikat kiterjesztették a Magyar Fesztivál Szövetségnél regisztrált, értelmezhető költségvetési adattal nyilvántartott fesztiválokra is. „Elmondható, hogy a közel 300 rendezvény együttes hozzáadottérték-hatása majdnem 29 milliárd forintot tesz ki, foglalkoztatási hatása pedig több mint 8600 fő. Ezeket számokat ráadásul úgy nyertük, hogy számításaink csak a szektor egy részére vonatkoznak. Sok fesztivál, köztük az önmagukban is jelentős hatású, rengeteg külföldi vendéget vonzó megafesztiválok nem tagjai a szövetségnek. Így a teljes fesztiválágazat gazdasági jelentősége minden bizonnyal jóval meghaladja az itt közölt mértéket” – ismertette az eredményeket a kutató.

A kutatásból kiderül, a fesztiválok foglalkoztatási hatása is figyelemreméltó.

Bár a nemzetgazdaság teljes éves hozzáadott értékének, valamint foglalkoztatotti létszámának a kapott eredmények csupán 0,1-0,2 százalékát adják, a fesztiválok néhány napos időtartamuk alatt is képesek a hivatalos gazdaságstatisztika által valóban számon tartott, kisebb ágazatok éves teljesítményével összemérhető hatásokat generálni. Ezek nagysága leginkább az utazásközvetítés, utazásszervezés ágazatéhoz hasonló.

Dr. Koppány Krisztián ritkán pihen: a Közgazdasági Szemle előző, májusi számában is publikált, ami pedig a szakmában példa nélküli, ugyanis a főszerkesztő szerint még az is ritkaság, hogy egy kutató egy évben két tanulmánnyal bekerüljön a folyóiratba. A Széchenyi-egyetem docense azonban alighogy leadta második tanulmányát, máris tovább dolgozik: egy másik BGE-s kutatótársa, a Statisztikai Szemlében hamarosan megjelenő, a globális értékláncok mérésére szolgáló mutatószámokról szóló tanulmányához kérte fel módszertani társszerzőnek. „A járványok miatti korlátozások sok mindent hátrányosan érintenek, de a tudományos kutatómunkát általában serkentik. Én is gőzerővel dolgozom” – mondta végül a Széchenyi István Egyetem docense.