„A Versenyképesebb Magyarországért Program egyik kiemelt pontja a hazai kis- és középvállalkozások támogatása, ami európai uniós stratégia is. Hazánkban a GDP ötvenhárom, a foglalkoztatottak hetven százalékát biztosítják ezek a cégek, amelyek jó része családi vállalkozás – mondta el kérdésünkre dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék egyetemi tanára. – Azokat a vállalkozásokat soroljuk ebbe a kategóriába, amelyek egy-két család tulajdonában vannak, és többnyire a vezető pozíciókat is családtagok töltik be. A családi vállalkozás fogalmát nem szabad leszűkíteni a mikro-, kis- és középvállalatokra, hiszen vannak köztük nagyvállalatok is, a világ ötszáz legnagyobb cége között is találunk ilyeneket. A családi vállalkozásokra jellemző, hogy a családon belül szeretnék átadni a stafétabotot a következő nemzedéknek, ami esetenként nem könnyű feladat.”

A kutató hozzátette: Magyarországon a legidősebb családi vállalkozás a hatodik generációs Zwack, míg két-három generációsból már több akad. Zömük azonban az 1989-es változások után alakult, azaz az akkor jellemzően 30–40 év körüli alapítók ma már 60–70 évesek, így a közeljövőben eshetnek át az első átadási folyamaton.

Dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta

„Általában a családi vállalkozások egyharmada éli túl a generációváltást. Ez nem azt jelenti, hogy kétharmaduk tönkremegy, az is előfordulhat, hogy eladni kénytelenek a céget, amely így kikerül a família tulajdonából – fejtette ki a professzor. – Az átadás akkor lesz sikeres, ha a folyamatot megtervezik, s ha van olyan személy, aki fokozatosan kap egyre nagyobb szerepet, mielőtt átvenné az ügyvezetést, például előbb egy projektet vagy egy üzletágat bíznak rá. Szerencsés az is, ha az előző vezető nem vonul egyszerre teljesen vissza, hanem valamilyen, mondjuk tanácsadói feladatot egy darabig még vállal. Mindez nagyon fontos, mert a család jövője múlhat rajta, de miután e vállalkozások nemzetgazdasági súlya jelentős, az ország számára sem mindegy, miként mennek végbe ezek a folyamatok. A világban rengeteg nemzetközi tapasztalat halmozódott fel e téren, hiszen Japánban léteznek negyvengenerációs, de Olaszországban is több mint ezer éves családi cégek, Németországban pedig tipikusan a hatodik nemzedékváltáson vannak már túl.”

A Széchenyi István Egyetemen évek óta foglalkoznak ezzel a témával: kutatócsoportot hoztak létre, emellett olyan fórumokat rendeztek, ahová családi vállalkozások vezetőit, tagjait hívták meg azért, hogy a tudás és a tapasztalat egy helyre kerüljön. Dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta és a kutatócsoport újabb lépést tervez: olyan hallgatókból hoznának létre úgynevezett NextGen közösséget, akiknek a családjában működik ilyen vállalkozás. Személyes találkozóra hívnák őket, amelynek célja a kapcsolatépítés és a tapasztalatátadás lenne. Évente egy-egy nagy összejövetel megrendezésére is sor kerülhetne. Mindebben a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ugyancsak partner lenne.

Dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta a kszm@sze.hu e-mail címen várja a NextGen közösségbe jelentkezőket.