A könyvtár a legjobb egyetem – ezzel a címmel tartott előadást az Egyetemi Könyvtár két munkatársa, Nagy Mária és Zsömle Viktor a győri Nyugdíjasegyetemen legutóbb. A két szakember a kezdetektől egészen napjainkig vázolta az intézmény történetét, amely persze mindvégig szorosan összefüggött az univerzitáséval. A Széchenyi-egyetem jogelődje, az 1968-ban létrejött Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola bibliotékája eleinte a mára lebontott Holler-házban működőtt. Első igazgatóját, Tabiczky Zoltánnét 1971-ben nevezték ki, akit 1980-ban Ottovay László követett. Az intézmény 1974-ben vált önálló szervezeti egységgé a KTMF-en belül. Akkoriban még több helyütt voltak könyvtári egységek, lévén, hogy Budapesten is folytak képzések.

Zsömle Viktor és Nagy Mária, az Egyetemi Könyvtár munkatársai.

A főiskola 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét. Érdekesség, hogy a könyvtár – amely 1983-ban országos feladatkörű szakkönyvtár minősítést kapott – eredeti kéziratot őriz a legnagyobb magyartól, amelyen az aláírása is szerepel, illetve három legismertebb műve, a Hitel, a Világ és a Stádium eredeti példánya szintén a birtokában van. Ezek állandó kamarakiállításon tekinthetők meg az épületben.

Az intézmény élére 1983-ban Sziráki László, kilenc évvel később Hiller István, 1993-ban Márkus Julianna, 2009-ben Figula Anikó, idén pedig megbízott vezetőként Tóth Csilla került. Az évtizedek során természetesen nem csak a vezetők változtak. A nyolcvanas években 1100 négyzetméterre bővült az alapterület, a kilencvenes évek elején megkezdődött a számítógépesítés, 2002-ben pedig elindult a 0–24 órás szolgáltatásokat is nyújtó honlap, amely azóta is a lib.sze.hu címen érhető el. A jogi képzés 1995-ös bevezetésével jogi szakkönyvtárt is létrehoztak, míg a 2016-os integráció nyomán érkező Apáczai Csere János Karral és Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karral további egységek kerültek az intézményhez.

A győri Nyugdíjasegyetem résztvevői nagy figyelemmel hallgatták az előadást.

Az előadók elmondták: régóta tervben volt egy új könyvtár építése, amit végül 2010–2011-ben sikerült megvalósítani európai uniós támogatásból. A 2013-ban építészeti nívódíjat kiérdemlő Inno-Share épület alapterülete több mint négyszerese a korábbinak, férőhelyeinek száma pedig 750. A bibliotéka heti 58 órában várja a látogatókat, és természetesen nemcsak az egyetemi hallgatókat, oktatókat, alkalmazottakat, hanem külsősöket is. A létesítményben a könyvek mellett többek között gyermekkuckó, médiatár, kiállítótér és egyéni kutatószobák találhatók.