Hatvan-hetven-nyolcvan éve végeztek: emlékdiplomákat adtak át az Apáczai-karon
„…Zsuzsi, nem itt voltunk akkor éppen, balra a harmadik teremben?...” - két hölgy sétál fel beszélgetve a második emeletre. Van lift is, de a lépcsőt választják. Fiatalosak, mosolyognak, kicsit pihennek a fordulóban. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának emlékdiploma-átadó ünnepségén vagyunk. Kétszázöt kérelem érkezett az Alma Materhez, és harmincnyolc 50-60-70-80 éve végzett tanítót köszöntenek személyesen az ünnepségen.
Győr, 2018. szeptember 28. – SZEhírek, Nyerges Csaba
„Önök tudják és életükkel bizonyították, hogy a tanító kitartó, pontos, következetes, műveltséget és értékeket megalapozó munkája nélkül nincsenek kiváló szakemberek, tudósok, mérnökök, nincs jól működő társadalom” – hangsúlyozza Dr. Pongrácz Attila tanszékvezető egyetemi docens, dékán. Az erényről beszél, az olyan belső, tartós készségről, amellyel könnyen, örömmel és szabadon tesszük a jót, mégpedig azt a jót, amivel nem csak saját előrehaladásunkat, boldogságunkat mozdítjuk elő, hanem másokét is. „Önök ezekre az erényekre alapozták a szakmai és az emberi pályafutásukat, hiszen célt értek” – fordul a jubiláló tanítók felé a dékán.
Dr. Pongrácz Attila dékán adta át az arany-, rubin-, vasdiplomákat és a díszdiplomát a fél évszázada és még korábban végzett tanítóknak, illetve hozzátartozóiknak.
Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke csaknem negyedszázada lépett ki frissdiplomásként a győri tanítóképzőből, és azóta aktív tagja a pedagógustársadalomnak. „Volt itt egy mondat, amit nagyon sokszor hallottunk az intézmény falai között, de akkoriban talán még lepergett rólunk. Így szólt: Ne feledd, példa vagy! Ahogy járjuk végig a pedagógusi pályát, ez a mondat egyre inkább belénk ivódik és elmélyül bennünk” – mondja idősebb kollégáinak a szakszervezeti elnök, megköszönve a sok-sok segítséget, támogatást, amit nemcsak a diákoknak, hanem a fiatalabb pedagógus generációknak adtak.
Sorra szólítják aztán a Győri Tanítóképző Intézetben 1968-ban, a győri Zrínyi Ilona Állami Tanítóképző Intézetben 1958-ban, a győri Szent Orsolya Rendi Római Katolikus Leánylíceum és Népiskolai Tanítóképző Intézetben 1948-ban tanítói képesítést szerzett pedagógusokat. A Győri Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézetben 1938-ban diplomázó Takács Józsefné Háncs Etel Terézt külön köszöntik az ünnepségen. Mintha időtlen lenne a jelen. Unokája, Tóth Péter, az Apáczai-kar Szociológia Tanszékének egyetemi docense veszi át nevében a díszdiplomát. A századik születésnapját október elsején ünneplő Teca néni pedig videóüzenetben üdvözli az ünnepség résztvevőit. Határozott, szépen formált mondatai után nagy tapsot kap fiatalabb kollégáitól.
Szeghy Eszter és Szűcs Renáta, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának hallgatói Mario Castelnuovo Tedesco: D-dúr prelúdium és fúga című művét adták elő gitáron.
Az emlékdiplomás pedagógusok nevében Szőcs Tiborné Széll Ilona mond köszönetet. Jókai Annát idézve hangsúlyozza, hogy múltunkért hálával, jelenünkért szolgálattal, jövőnkért felelősséggel tartozunk. A hála, a szolgálat, a felelősség átfog több évtizeden át tartó tanítói életpályákat is. „Az itt eltöltött évek során tanáraink példát mutattak arra, hogy a hitelesség mellett a szeretet a másik fontos fundamentum, amelyre építhettünk. Nevelőmunkánk eredményességéhez szükség volt hivatástudatra, az együttműködés készségére, igényessége, és nem utolsó sorban a változásokhoz való folyamatos alkalmazkodásra is” – összegzi az elmúlt évtizedeket az aranydiplomás tanítónő.
Az ünnepség megkoronázásaként a legkisebbek, az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola alsósai adnak műsort olyan átéléssel és kedvesen, mintha csak otthon, nagyszüleiket, dédszüleiket köszöntenék egy meghitt, családi ünnepen. Egy életen át tanító, idős pedagógusnak mi más lehetne ennél nagyobb ajándék?
Az egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájának kisdiákjai is köszöntötték a jubiláló pedagógusokat.