A rektori posztra hárman pályáztak: Földesi Péter, a logisztikai és szállítmányozási tanszék vezetője, Józsa László, a Kautz Gyula gazdaságtudományi kar dékánja és Rechnitzer János általános és tudományos rektorhelyettes. Bár a bemutatkozáson a sajtó nem vehetett részt, a jelöltektől megkaptuk a pályázatokat. A célok között mindhárman megjelölték az egyetem kapcsolatának további erősítését a régió gazdasági és társadalmi szereplőivel, a város kulturális életében való részvételt, a külföldi hallgatók és a minősített oktatók számának növelését.

Földesi Péter szerint „a jogszabályi és egyéb előírásoktól függetlenül az egyetem jól felfogott érdeke, hogy a munkatársak tudományos minősítettségi aránya minél rövidebb időn belül elérje a 66 százalékos szintet”. A tanszékvezető az oktatás területén egyes szakok átstrukturálását, új szakok indítását tervezi „a felmerülő gazdasági, ipari és társadalmi igények alapján”, s szerinte „sort kell keríteni az oktatási folyamatok racionalizálására, a párhuzamosságok felszámolására” is.

Józsa László rektorként elősegítené „minden karon és önálló intézetben idegen nyelvű kurzusok indítását”. Ez szorosan összefügg azon törekvésével, miszerint növelni kell a külföldi állampolgárságú hallgatók létszámát: „érdemes célként megfogalmazni, hogy körülbelül öt év alatt nyolc-tíz százalékra emeljük a külföldi állampolgárok arányát hallgatóink között”. Jelenleg általános és tudományos, valamint beruházási rektorhelyettes segíti a rektor munkáját, neki három helyettese lenne: egy oktatási, egy tudományos és egy társadalmi-vállalati kapcsolatokért felelős.

Rechnitzer János is három helyettest jelölne ki: oktatási és képzési, nemzetközi kapcsolatokért felelős, valamint stratégiai és kommunikációs rektorhelyettest. Ez utóbbira szerinte „az egyetem hazai és nemzetközi megismertetésének javítása”, vonzerejének növelése miatt van szükség. A rektorhelyettes megújítaná a képzési rendszert: olyan új képzési formákat vezetne be, mint az online oktatás, illetve ő is növelni kívánja az idegen nyelvű képzést. Mindezeken túl szeretné, ha rektori ciklusa végére érdemlegesen nőne a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező oktatók száma, mert így „lehet tovább kutatási forrásokhoz jutni”. Rechnitzer János és Józsa László koncepciójában közös terv továbbá, hogy az egyetem két intézetét – a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetet és a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetet – önálló karrá minősítsék, s mindkét jelölt számol az „egy város, egy egyetem” elv érvényesülésével, a Nyugat-magyarországi Egyetem győri karának a Széchenyibe való integrálásával.

Rektorválasztás másként. Az egyetemek és főiskolák ez idáig maguk választhatták meg a rektorjelöltet, s arról csak tájékoztatni kellett a fenntartót, azaz az államot. Az új felsőoktatási törvény a szenátusnak csak véleményezési jogot ad. Az új rendet követve a szenátus értékeli a rektori pályázatokat (március 4-én), majd annak eredményéről tájékoztatja (március 10-ig) az emberierőforrás-minisztert. A végső döntést a miniszter hozza meg május 10-ig, majd június 1-jéig elkészíti a kinevezésre vonatkozó előterjesztést a köztársasági elnök számára. Szekeres Tamás rektor a rektorválasztás új rendjéről így szólt: „A szenátus feladata, hogy véleményt alkosson a jelöltekről. Most először van több pályázó, abban bízok, hogy a testület felelős véleményének lényeges szerepe lesz a miniszteri döntésben”.