A tavaszi kényszerpihenőt követően újraindult a Spin-off Klub, a Széchenyi István Egyetem vállalkozást népszerűsítő, szemléletformáló programsorozata. Az idei első alkalommal  a szervezők olyan – volt vagy jelenlegi – hallgatókat hívtak meg, akik már egyetemi karrierjük során elkezdték építeni saját vállalkozásukat.

Dr. Rámháp Szabolcs hangsúlyozta: a Spin-off Klubban olyan vállalkozókat szeretnének bemutatni, akik inspirálhatják a hallgatókat. (Fotó: Májer Csaba József)

Az eseményre az Irodalmi Kávézóban került sor. (Fotó: Májer Csaba József)

Egyedi tervezésű pólók

Anas Hawari volt a rendezvény első előadója. Anas a Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatójaként alapított saját ruhamárkát Anky Pery nevén, amellyel jelenleg saját tervezésű pólókat forgalmaz. 

„Tavaly született meg bennem az ötlet, hogy egyedi ruhákat árusítsak. Ahogy egyre többet gondolkodtam a dolgon, találkoztam dr. Dőry Tiborral, és beszéltem neki a terveimről. Azt javasolja, induljak a SZE Duó pályázaton, amit meg is fogadtam. Legnagyobb örömömre első helyezést értem el, kaptam egy kis pénzt, és ezzel el tudtam kezdeni a vállalkozásomat” – mesélt a kezdetekről az alapító.

A szeretet és sokszínűség értékeit hirdeti saját divatmárkáján keresztül Anas Hawari. (Fotó: Májer Csaba József)

Anas az elmúlt három hónapban Budapesten dolgozott, két munkahelyen. Mint mondta, a nyár végeztével két lehetőség állt előtte: vagy Olaszországban folytatja a pályafutását, vagy Magyarországon marad, és belekezd valami újba. Végül a kihívást választotta.

„Úgy döntöttem, folytatom, amit elkezdtem, egyben bevezetek egy új terméket, így elkezdtem zoknikat forgalmazni. Időközben elindult a weboldalunk, fokozzuk a közösségi médiás megjelenésünket, minden halad a maga útján” – mondta, majd hozzátette, hogy a jövőben a fenntarthatóságra helyezik a hangsúlyt, így csak környezetbarát ruhadarabokat kínálnak majd a vásárlóiknak.

SZE Duó: fókuszban az 5G

Anas prezentációját követően dr. Wersényi György, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja lépett a projektor elé, hogy röviden bemutassa a SZE Duó idei kiírását, melynek különlegessége, hogy a klasszikus változat mellett egy különleges, 5G-re fókuszáló pályázatot is meghirdetett az egyetem.

„A peremfeltételek ugyanazok, ugyanúgy három díjat fogunk osztani, ugyanúgy egy ötlettel lehet jelentkezni, és ugyanúgy egy hallgató és egy oktató szükséges a csapatba” – szögezte le a dékán, hozzátéve, hogy ő személyesen az 5G-s pályázatért felelős, és erről fog részletesebben beszélni.

„Mint talán hallottak róla, nemrégiben a Digitális Fejlesztési Központ révén egy 5G Kompetencia Központ alakult egyetemünkön, amely országos szintű szakmai és tudományos bázisa lesz az 5G kutatásoknak és fejlesztéseknek. Keressük a lehetőségeket, hogy mire lehet ezt a technológiát használni. Ebben nincs semmi rendkívüli, az innováció néha előrébb tart, mint az alkalmazási igények. A SZE Duó pályázattal az a célunk, hogy a hallgatókkal közösen találjunk olyan ötleteket, amelyek kihasználják az 5G-ben rejlő potenciált” – fejtegette.

Dr. Wersényi György aláhúzta: minden felvetésre kíváncsiak. Ha valaki nyitott kapukat dönget az ötletével (azaz már létezik, amit megálmodott), esetleg olyan alkalmazást vázol fel, melynek megvalósítása nagyon távoli, az sem baj, a lényeg, hogy elengedje a fantáziáját. A pályázatra egyébként a zsűri nemcsak megvalósított alkalmazásokat vár (amely akár lehet egy szoftver vagy egy applikáció is), hanem értékelhető lehet egy use case (felhasználási eset) zseniális kidolgozása vagy egy üzleti modell bemutatása is.

„Ha VR sisakkal szeretnénk lövöldözni, és ehhez gigabit per secundum kellene, az már egy jó 5G alkalmazás lehet" - mondott egy gyakorlati példát dr. Wersényi György. (Fotó: Májer Csaba József)

A csapat sokkal értékesebb, mint az ötlet

„A starupunkról keveset fogok beszélni, inkább azt az utat mutatnám be, hogy lettem a kollégium második emeletéről kilépve vállalkozó” – adta meg alaphangot előadásának Csizmazia Péter, a WannaWork alapító-ügyvezetője. Péter turizmus-vendéglátás alapszakon végzett idén júniusban a Széchenyi István Egyetemen, jelenleg Budapesten él és dolgozik – a története viszont sokkal korábbra nyúlik vissza.

„Már hallgatói pályafutásom idején megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy vállalkozó szeretnék lenni. Egyik órámon dr. Rámháp Szabolcstól hallottam a lehetőséget, hogy már az egyetemen startupper lehetek, ki sem kell tennem a lábam a campusról. Tetszett a dolog, de nem jutottam egyről a kettőre. Két évig csak őrlődtem, semmilyen ötletem sem volt, az idő pedig fogyott. Aztán mikor az egyetemi éveim végére értem, eldöntöttem, hogy nem egy multihoz szeretnék menni, ahol egy vagyok a sok közül, hanem szeretnék valamit létrehozni, amiről elmondhatom, hogy én építettem fel. Ez volt a legfontosabb, az elhatározás” – elevenítette fel a kezdeteket.

„Öt percem volt arra, hogy a befektetőket meggyőzzem az ötletünkről. Fel-alá járkáltam, rengeteget gyakoroltam, mire belefértem az időkeretbe” – mondta Csizmazia Péter. (Fotó: Májer Csaba József)

Péter ezután a kapcsolati tőkéjét mozgósította. Szeretett volna egy startupot alapítani, lett volna ügyvezető, végezte volna az operatív munkát, csak hiányzott az ötlet és a know-how. Végül egyik családtagja segített neki, aki összekötötte őt vállalati közép- és felsővezetőkkel. Közösen kidolgozták a leendő startup üzleti modelljét, megszületett a koncepció, majd a csapat Péterrel kiegészülve elindult a Startup Campus és a Quantum Leap által rendezett inkubációs pályázaton, aminek a végén 15 milliós kockázatitőke-befektetéssel gazdagodtak. Azóta a vállalkozást be is jegyezték a Cégbíróságon.

„A termékünk a megvalósítás fázisában van jelenleg, egy munkavállalást meggyorsító applikációt fejlesztünk. Ez az ötletünk, amivel először a magyar, majd a nemzetközi piacot céloztuk meg. De az ötlet nem minden. Ötletből sok van, de jóval kevesebben tudják megvalósítani. Ezért gondolom azt, hogy a csapat sokkal értékesebb. Nagyon erős kompetenciákra és sok tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy valaki meg tudja vetni a lábát ebben a szegmensben. Üzlettársaimnak köszönhetően nálunk ez adott volt, és szerintem a befektetők is ezt értékelték, amikor úgy döntöttek, támogatnak minket” – emelte ki Péter.

 „17 évesen kerültem be a startup-világba”

Pap Martin Felicián története még talán az előző felszólalókhoz képest is különleges. Martin nem hallgatóként, hanem még középiskolásként csöppent bele a startuppervilágba. Akkor alakult a Start It Up Győr egyesület, és Martin jelentkezett, hogy szeretne moderátor lenni az eseményeken.

„Nem azért kerestem meg őket, mert az előadói képességeimen szerettem volna javítani, hanem mert olyan emberekkel találkozhattam személyesen, akik inspirálnak. Nekem sem volt ötletem. Ha megkérdezik, te mivel fogod megváltani a világot, és azt mondod, fogalmam sincs, semmi probléma. Ezeken a programokon akkor is részt lehet venni, ha valaki csak érdeklődik, sőt, talán azzal tesz magának a legjobbat, hiszen később nem kell nulláról építkeznie” – mondta a mérnöktanárnak készülő hallgató.

„Azt hittem, a sok workshop után nem tudnak újat mondani az inkubációs képzésen, de pozitívan csalódtam" – emlékezett vissza Pap Martin Felicián. (Fotó: Májer Csaba József)

A következő lépcsőfok Martin számára 2019 nyara volt, amikor felkeltette figyelmét, hogy az iBookr csapata startup gyakornokot keres.

„Nem sejtettem, mit jelent az, hogy valaki startup gyakornok. Később kiderült, hogy például piackutatásban, versenytárselemzésben kell majd közreműködnöm. Annyit tudtam csak, hogy az iBookr mesterséges intelligencia segítségével szeretné automatizálni kisebb vállalkozások könyvelését. Úgy döntöttem, belevágok. Végül elindultunk az egyetem, a Startup Campus és a Hiventures közös inkubációs pályázatán, így én lettem a csapat hallgatói tagja” – mesélte Martin, majd egy közkeletű vélekedést is cáfolt az egyetem programjával kapcsolatban.

„Sokan azt hiszik, hogy ha nem jön be az ötlet, és a befektető bukja a pénzét, akkor kis túlzással el kell adni a vesédet, hogy visszafizesd az összeget. Hála Istennek ez nem így van. Ők kockázatitőke-befektetők, pontosan tudják, hogy lehet, nem jön be az üzlet. Ha nem sikerül, legfeljebb lesz egy rossz hétvégéd. Nem probléma, mert megpróbáltad, tanultál belőle. És legközelebb, egy következő ötletnél már tudni fogod a buktatókat” – hangsúlyozta.

„Jó döntés volt hallgatókkal dolgozni”

A délután utolsó előadója Nemes Gábor volt, a Safety Logistics startup alapítója, aki saját példáján keresztül ugyan, de alapvetően a vállalkozó életformáról rántotta le a leplet.

„Kezdeném azzal, hogy mi kell ahhoz, hogy belevágjunk egy startupba. Sokan az ötletet szokták kiemelni, de az öt százalékot sem nyom a latban. Ha időközben rossz döntéseket hozunk vagy gyenge a csapatunk, hiába a jó ötlet, megette a fene az egészet. Azt is rengetegszer hallom, hogy keményen kell dolgozni. Ez persze igaz, de ennél fontosabb, hogy jól kell dönteni. Ha rossz irányba indulsz el, és sokat dolgozol rajta, pont ellenkező hatást érsz el” – sorolta, végül a kockázatvállalást említette, mint egyik alapfeltételt.

„Ha valaki nem mer kockáztatni, akkor kár belekezdeni. Amikor a párommal feladtuk a jól fizető állásunkat, nagy rizikót vállaltunk. Megkaptuk, hogy miért szeretnénk bevonni egyetemistákat a projektbe, hiszen nem elég érettek, nem elég tapasztaltak. Mi azonban mentünk a saját fejünk után, mert láttuk, hogy ezekben a srácokban van spiritusz. Hoznunk kellett egy döntést: vagy megvárjuk, míg beérnek a fiatalok és lassan fejlődünk, vagy leszerződünk profikkal, akikkel hamarabb lesz eredmény, de hamarabb el is bukhatunk. Mi az előzőt választottuk, és az idő egyelőre minket igazolt. Már túl vagyunk a második körös kockázatitőke-befektetésen is” – jegyezte meg.

„Ha valaki jól csinálja, a végére jobban kell értenie az emberekhez, mint a termékhez” – vallja Nemes Gábor, aki online formában volt jelent az eseményen. (Fotó: Májer Csaba József)

Gábor szerint a startupközeget rózsaszín köd fedi be, a negatívumokról viszont senki sem beszél. Az egyik ilyen a döntésekkel járó felelősség. A vállalkozás születésekor kis ügyekben kell dönteni, majd ahogy halad előre a cég története, mind pénzügyileg, mind emberileg egyre súlyosabb dilemmák elé kerül az ember, amik rossz esetben pénzveszteséggel járhatnak, munkahelyekbe kerülhetnek, és ezeket el kell tudni viselni. Ez egy állandó stresszel jár, így aki ezt az életet éli, igazán sosem tud kikapcsolni. Persze úgy tűnhet, hogy vállalkozóként az ember szabad, de Gábor olvasatában ez csak illúzió. „Bár minden cselekedeted te határozod meg, valójában saját magad rabszolgája leszel” – fogalmazott, majd zárásként adott néhány tanácsot a vállalkozni készülők számára.

„Ha tévedünk, be kell ismerni, magunk előtt és a kollegák előtt is. Ha mindenki hibás, csak te nem, nem lesz hitelességed. Ezenkívül fel kell tudni ismerni, mi az, amiben segítségre szorulsz. Senki sem tud mindent, nem szégyen másokhoz fordulni. Ami még fontos, hogy mindig jó példával járj elől. Ha azt kérem a csapatomtól, hogy dolgozzunk hétvégén is, mert valamit meg kell oldani, akkor nem vonhatom ki ebből magam, sőt, nekem, mint alapítónak kell a legtöbb energiát beletennem a projektbe. Végül azt emelném ki, hogy a vállalat legjobb indikátora az, ha nélküled is működik. Szeretnék egy olyan szervezetet felépíteni, amiben én vagyok a leginkább nélkülözhető. Hiszem azt, hogy a sikeremet nem a tehetségem fogja eldönteni, hanem hogy sikerül-e megnyernem magamnak olyan embereket, akik jól érzik magukat nálam, és hajlandóak dolgozni az álmaimért” – hangzott el.