A határon túli magyarság fennmaradásának alapvető feltétele, hogy a magyar nyelvű pedagógusképzés elérhető legyen a Kárpát-medence magyarlakta területein. A győri tanítóképzés már évtizedekkel ezelőtt felvállalta ezt a küldetést. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara 1992 és 2008 között Felvidéken, Révkomáromban működtetett tanítóképzést, 1997 óta pedig néhány év kihagyással a nyugati szórványban magyar nyelvet tanítók nyári továbbképzését végzi.

Petres Csizmadia Gabriella, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója elődást tartott az Apáczai-karon.

Mióta kialakultak a felvidéki magyar nyelvű pedagógusképzés intézményes, helyi keretei, szakmai együttműködésekkel, közös konferenciák rendezésével, hallgatói és oktatói tanulmányutak szervezésével tartják egymással a kapcsolatot a tanítóképző intézmények. A Kárpát-medencei oktatási tér fejlesztése az EFOP-3.4.3-16-2016-00016 azonosítószámú, az egész győri egyetemet átfogó, a stratégiai célokhoz szorosan illeszkedő projektnek köszönhetően kapott most új lendületet.

„A projekt keretében tananyagokat fejlesztünk az anyanyelvi nevelés, a hon- és népismeret, illetve a történelem-kultúrtörténet területén. Így még  intenzívebb lett együttműködésünk a Felvidékkel, Kárpátaljával, Erdéllyel és a Délvidékkel. Közösen veszünk részt a tananyagfejlesztésben, amit aztán mindenki a saját környezetére, a helyi sajátosságokhoz igazodva használhat fel. Révkomáromban, a Selye János Egyetem vonzáskörzetében egy tömbben él a magyarság. Nyitrán ugyanakkor, a Konstantin Filozófus Egyetem környezetében szórványban élnek magyarok, és ott már a kétnyelvűség is fontos. Kárpátalján eközben a magyar nyelv egyféle kitörési pont lett, a magyar tannyelvű pedagógusképzésre és a magyar iskolákba nagyon sok nem magyar anyanyelvű ukrán állampolgár is beiratkozik. Délvidéken viszont, ahol a képzés szépen kiépült, a demográfiai adatok nem kedvezőek. Ezek a helyi sajátosságok más-más fókuszt, megközelítést igényelnek a felsőoktatási intézményektől” – mondja Dr. Lőrincz Ildikó, a Kárpát-medencei oktatási tér  fejlesztése alprojekt témafelelőse, az Apáczai-kar egyetemi docense.

Ezeket a helyi adottságokat figyelembe véve elemezték a pedagógusképzéseket. A meglévő tananyagok, tantervek, és az egyes területek specifikumainak összevetésével kirajzolódott egy kép arról, hogyan lehetne úgy fejleszteni a képzést, amiből itthon és a határokon túl egyaránt profitálhatnak az oktatók.

„A tananyagfejlesztés első körben a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és az Apáczai-kar között valósul meg a győri tanító alapszak egyik, a Kárpát-medence emlékhelyeire fókuszáló tantárgyára épülve. A tananyagfejlesztés során szem előtt tartjuk, hogy az élménypedagógia fontos elemmé vált a mai generációk figyelmének megragadásában. A projektszerű eljárások pedig lehetővé teszik egy-egy téma komplex feldolgozását a tanulók aktív részvételével. Az EFOP 3.4.3 projektben fejlesztett  tananyagok felkészítik a pedagógusokat arra, hogy a helyismereti, helytörténeti, az adott régióhoz kapcsolódó irodalmi, nyelvészeti, történelmi, kultúrtörténeti háttérre alapozva hogyan lehet a diákokkal együtt előkészíteni és megszervezni  tanulmányi kirándulásokat a közös kulturális örökségünket reprezentáló emlékhelyekre” – mondta Dr. Lőrincz Ildikó. A nyitrai projektpartnerrel megvalósuló fejlesztést követően az együttműködés kiterjed a Kárpátaljára, Erdélyre és a Vajdaságra egyaránt.

Lőrincz Ildikó a Magyar nyelvű pedagógusok és pedagógusképzés a Kárpát-medencében című szimpóziumon beszélt a projektről.