A NATURVATION (NATure-based Urban innoVATION) –  Ökológia Alapú Városi Innovációk az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programja által támogatott projekt. A klímaváltozás és más környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások megoldásában a fenntartható fejlődés stratégiai fontosságúvá vált az európai városok számára. Ezt az ökológiai megoldásokon alapuló innovációk számos módon segíthetik. Azonban alkalmazásuk nem rendszerszerű, nem terjedt el eddig széleskörben, és a legtöbb város csak elvétve és kismértékben használ ilyen jellegű megoldásokat.   A NATURVATION projekt egy tudományterületeken átívelő partnerséget alkotva kívánja elősegíteni az innovatív ökológiai megoldások rendszerszerű alkalmazását városi környezetben.

A Széchenyi István Egyetem közössége is gyakran igénybe veszi a kampusszal szomszédos Püspökerőt. Legyen szó akár a Gólyahétről (képünkön), akár a püspökerdei futásról. Fotó: Májer Csaba József.

A projekt 2016. december 1-től 2020. november 30-ig tart. A munka magyarországi vezetője a Közép-európai Egyetem (CEU), amely a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézet Nyugatmagyarországi Tudományos Osztályával (NYUTO) együttműködve vesz részt a projektben. A győri régióban is feltérképezik az ökológiai alapú innovációs lehetőségeket. A projekt irányítói Dr. Pintér László, a CEU Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének vezetője és Dr. Lados Mihály, NYUTO tudományos főmunkatársa, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.

A projekt időszakára úgynevezett városi és regionális innovációs partnerség  csoportok alakultak. Győr esetében eddig a városháza, a Széchenyi István Egyetem különböző tanszékei, az ÉDUVIZIG, az Audi, a Rába, városi civil szervezetek munkatársai kapcsolódtak be a munkába. A csoport a projekt kutatási eredményeit igyekszik bevinni a várostervezés folyamatába. Ez Győrben különösen aktuális, hiszen folyamatban van a város új rendezési és szerkezeti tervének készítése. Évente négy alkalommal találkoznak a projekt négyéves futamideje alatt, a munkát Dr. Lados Mihály koordinálja.

A projekt keretében Győrben eddig csaknem harminc természetalapú megoldást azonosítottak, amelyből eredetileg tizet választottak ki a további vizsgálatokra. Ezek a Mosoni Duna komplex projekt, a Nagy-Pándzsa projekt, a győri zöldtetők, a Bercsényi liget és környéke, a Barátság park, a lakótelepi fák és kertek, a lakótelepi tavak, az Audi természetalapú megoldásai, a Körtöltés utca csapadékvíz elvezetése és a Püspökerdő. 

„A városházán ez év elején Füke Péter főosztályvezetővel egyeztettük azokat a témákat, amelyek a város részéről megtárgyalhatók lennének a projekt 2018-2019-es időszakában. Ezek közé tartozik Győr készülő rendezési tervéhez kapcsolódóan a város szerkezeti terve. Révi Zsolt főépítész úr információja alapján ez terv most ért olyan szakaszba, amikor a kialakított partnerségi kör érdemben megtárgyalhatja. A szerkezeti terv alapvetően a város területhasználatának, az épített környezet és a zöld területek kiterjedésének, egymáshoz viszonyított arányainak változását vetíti előre” – mondta Dr. Lados Mihály. 

A legutóbbi győri partnerségi találkozón Révi Zsolt főépítész és Aczél Gábor vezető tervező adott tájékoztatást a készülő rendezési, benne a szerkezeti terv részleteiről. Meghívták azokat a szervezeteket is, amelyek meghatározó nagyságú zöldterületet kezelnek a város közigazgatási területén belül:  a Kisalföldi Erdőgazdaságot, mint a Püspökerdő kezelőjét, a GYÖRSZOLT-t, mint a város kezelésében lévő zöldterületek felelősét és az ÉDUVIZIG-et, mint az ártéri területek kezelőjét is. Közülük Limp Tibor, az erdőgazdaság képviselője jött el a találkozóra.

Révi Zsolt főépítész, Aczél Gábor vezető tervező, Dr. Lados Mihály projektvezető és Limp Tibor erdészetvezető a projekttalálkozón.

Lados Mihály a tájékoztatójában elmondta, hogy a projekt keretében kiválasztott tíz győri természetalapú megoldás közül hármat egy-egy esettanulmány keretében még részletesebben feldolgoztak. Ezek az iskolakert mozgalom a Széchenyi István Egyetemen Apáczai-karának iskolakertjén keresztül, a Mosoni-Duna komplex rehabilitációja és az Audi méhészet. A győri projektek is felkerültek a CEU gondozásában készült, közel ezer jó példát bemutató nagy európai Városi Természet Atlaszra. Kézikönyvek is készülnek, amelyek kifejtik, hogy a helyi közösségeket hogyan lehet megszólítani a természetalapú projektek létrehozásában, példát adnak üzleti modellekre, innovációkra, és vizsgálják a szakpolitikai oldalt is.

Révi Zsolt főépítész a rendezési tervvel kapcsolatban az arányokra hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy Győr közigazgatási területe 17,5 ezer, belterülete 5,5 ezer hektár. A belterület kétharmada beépítésre szánt terület, ebből az intenzív, városias beépítésű terület mindössze 1000 hektár. A többi inkább falusias, mezővárosias jellegű. Beszélt a jövő év végi határidővel készülő rendezési és szerkezeti terv dilemmáiról. Amikor például a városias területeket megpróbálják intenzívebbé tenni annak érdekében, hogy Győr lakossága elérhesse a várost fenntartó lakosságszámot, általában tiltakozásokba ütköznek. Ugyanígy akkor is, ha új területeket vonnának be a beépítésre szánt területek közé. „Miközben sokak szerint a város fuldoklik a közlekedési káoszban, valójában csak reggelente és délutánonként van rövid ideig viszonylag sűrű forgalom. Közlekedni ugyan szeretnének az itt élők, de új utak építését gyakran nem támogatják” - világított rá az ellentmondásokra Révi Zsolt.

Aczél Gábor vezető tervező elmondta, hogy a győri szerkezeti terv öt koncepcionális alapelv szerint készül. A kompakt város elve alapján ahelyett, hogy Győr folyamatosan kifelé terjeszkedne és fölélné a teljes igazgatási területét, befelé kellene az intenzitást növelni. Koncepcionális alapelv a policentrikus város is. Győr elég nagy ugyanis ahhoz, hogy ne csak egy központja legyen. A harmadik alapelv a zöld ujjak fejlesztése. A folyópartok, mint ujjak nyúlnak be a várostestbe. Ezeket meg kell kímélni, csakúgy, mint az erdőterületeket. Az alapelvek közé tartozik a megváltozott csapadékeloszlást, a hirtelen lezúduló nagy esőket és a hosszabb szárazságokat egyaránt kezelni tudó közmű infrastruktúra hálózat fejlesztése mellett a közlekedési rendszerek fejlesztése is. „Ezt a területet csontváznak szokták nevezni a szakmában, és Győrben ez ténylegesen egy olyan csontváz, ami ki is dől a szekrényből. Azt hihetnénk, hogy a városnak teljesen jó és befejezett közlekedési hálózata van. A valóságban azonban nem ez a helyzet, és a fejlesztést igénylő, vagy a teljesen hiányzó utak kérdése sok vitát kelt” – mutatott rá Aczél Gábor.

A Győr nagy zöldterületeit kezelő szervezetek képviseletében Limp Tibor, a KAEG győri erdészetvezetője a Püspökerdőről adott tájékoztatást. A gazdaság több mint 1000 hektár erdőt kezel Győr közigazgatási határán belül, ennek negyedrészét teszi ki a közjóléti funkciójú, parkerdő minősítést kapott Püspökerdő. Faállományában a nemesnyárak és nemesfűzek arányát az elmúlt évtizedekben sikerült 80 hektárra visszaszorítani, a többit ma már újra őshonos fafajok alkotják.

„Jó lenne az utolsó négyzetméterig megtartani ezt az összetett ökoszisztémával rendelkező, csodálatos területet, amely sétautakkal, játszóterekkel, esőbeállókkal, tűzrakóhelyekkel, népszerű tanösvénnyel és kalandparkkal várja a győrieket a Mosoni-Duna ölelésében” – mondta Limp Tibor Győr tüdejéről, ami immáron az európai Urban Nature Atlasban is az ökológiai alapú városi innovációk között szerepel, tíz másik győri példával együtt.