Meglepő, de vannak a felsőoktatási törvényváltozásnak nyertesei is. Ilyen a Széchenyi István Egyetem, amely 30 százalékkal több állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel idén, mint 2011-ben. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a tavalyi 2660 helyett idén 3448 államilag finanszírozott elsős lépheti át az egyetem küszöbét. A fő nyertes a műszaki kar, ahová a tavalyihoz képest 57 százalékkal több ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel, amiből az következik, hogy szinte minden ide felvett elsőévesnek az állam fizeti a képzését.

De a Széchenyi István Egyetemen sem minden kar számára alakult kedvezően a változás. Az Állam- és Jogtudományi Karon például – az ország valamennyi jogi karához hasonlóan, ahogy a támogatott keretszám a 2002-es 1870 főről 2012-ben 100 főre olvadt – jelentősen csökkentek az államilag finanszírozott keretszámok. Igaz, egy friss kormánydöntés szerint a majdan a közszférában elhelyezkedőknek az állam visszafizeti a képzési költségeket.

Nem igaz, hogy túl sok a jogász

Mint Szalay Gyula dékántól megtudtuk, a jogászképzést illető közfelfogás és a pályakövetési adatok teljesen ellentétesek. Szó sincs arról, hogy az Észak-Dunántúlon telített volna a munkaerőpiac jogvégzett emberekből. Gazdasági és bankjogászból, önkormányzati jegyzőből éppúgy hiány van, mint bíróból és ügyészből. A felmérések szerint a Győrben végzett egyetemi hallgatók 95 százaléka kevesebb mint fél éven belül tanult szakmájában tud állást találni, ezen belül a jogászok 30 napon belül. Ennek oka részben az, hogy az egyetem alapfilozófiájának szellemében a jogászképzést is gyakorlat-centrikussá alakították.

Ez három pilléren áll: egyrészt valamennyi főkollégiumi tárgy mellett előadás-követő gyakorlati szemináriumok adnak lehetőséget az elméleti ismeretek gyakorlati megközelítésére. Másrészt lehetővé tették a különböző specializációkat (alternáció): igazságszolgáltatási, bűnügyi, közjogi, gazdasági jogi és pénzügyi, illetve nemzetközi jogi szakterületek szerint. A „duális” képzés keretében pedig lehetővé teszi az egyetem, hogy a hallgató a kötelező szakmai gyakorlat idején se szakítsa meg tanulmányi kötelezettségének teljesítését. A képzési feladatok megoszlanak részint az egyetem, részint a munkáltató között a foglalkoztató szervezet és az egyetem közötti megállapodás alapján.

A zeneoktatás a nyerő

A jogászképzéssel szemben például a zenetanárképzés támogatott keretszámai jelentősen nőttek. Itt távolról sem tömegképzés folyik. Az egykori győri zsinagógában és az ahhoz tartozó épületekben 17 fajta hangszerre képeznek zenetanárokat, akik – mint Ruppert Istvántól, a Zeneművészeti Intézet igazgatójától megtudtuk – szinte kivétel nélkül el tudnak helyezkedni az észak-dunántúli régió zeneiskoláiban, jó néhányan pedig zenekari muzsikusként kezdik el a pályájukat.

Audiban utaznak

A Széchenyi Egyetem zászlóshajója, a Műszaki Tudományi Kar igen széles képzési palettát kínál a különféle mérnöki, informatikai szakterületeken. Ezek közös jellemzője a jogi kar esetében már említett gyakorlat-centrikus filozófia, ami többek között a Practing programban ölt testet. A Széchenyi István Egyetem Közlekedési és Gépészmérnöki Fakultása 1996 őszétől kezdődően az Európai Unió PHARE programjának támogatásával a gépész-, a közlekedésmérnök, a műszaki menedzser és a mérnöktanár szakokon tanuló hallgatók számára egyszemeszteres gyakorlatorientált mérnökképzést indított. A programban az ezredfordulótól valamennyi mérnöki és közgazdász szakon tanuló győri egyetemista részt vehet.

A képzési konzorciumban az Audi Hungaria Motor Kft., az Opel Hungary Ltd. (ma: Opel Szentgotthárd Kft.), a Rába Rt. mellett a hazai és a nyugat-európai közlekedési, szállítási, szállítmányozási szakma mintegy hatvan meghatározó cége vesz részt. A másfél évtized alatt több mint nyolcvan cégnél voltak pályázattal a hallgatók, az Audi Hungaria Motor Kft. 200, a Rába Rt. 180 hallgatót fogadott.

A cégek a pályázati kiírásban precízen meghatározzák, hogy mit várnak a practingra jelentkező széchenyis hallgatóktól, s annak teljesítését meg is követelik. A jó tanulmányi előmenetel mellett kiemelten a használható nyelvtudás, a szakmai téren elért eredmények számítanak a pályázatok elbírálásakor. A program eddigi 1500 részvevőjének többsége a gyakorlati képzés értékelésekor munkaszerződést, versenyképes induló jövedelmet is kapott a practingos cégektől – mutatja be a győri mérnökképzés sikeres és eredményes programját dr. Kardos Károly rektorhelyettes, az együttműködés elméletének és gyakorlatának kidolgozója.

Az iparban gyakorlati jártassággal is rendelkező mérnökök felkészítése a cél. A gyakorlati félévre az oktatás a mérnökhallgatókat a korszerű ipari háttér bemutatásával, az önálló munka ösztönzésével, a produktív műszaki készségek fejlesztésével készíti elő. A hallgatók személyre szabott feladatokat oldanak meg, s elkészítik diplomamunkájukat is. Az ismeretek bővítése mellett a modern technológiák, a cégek napi tevékenységének megismerése, a sikeres pályakezdés elősegítése is meghatározó feladat.

Gyakorlatilag Practing

A győriek gyakorlatorientált mérnökképzési programja a brüsszeli EU-központ éves értékelései szerint az elmúlt időszakban az ipar és a felsőoktatás kapcsolatainak kiteljesítésében a „legeredményesebb, legattraktívabb” minősítést kapta. A PHARE által nyújtott támogatás 1999-ben befejeződött, de a Practing gyakorlatorientált mérnökképzési program mégis folytatódott. Az anyagi alapot ehhez a sikeres felkészítésben addig részt vevő, annak eredményességében érdekelt cégek által létrehozott alapítvány teremtette meg. A gyakorlati képzés mellett a practingos vállalatok az elmúlt években támogatták a mérnökképzés laboratóriumainak fejlesztését, s folyamatosan közreműködnek az új tantervek kidolgozásában. A program mind meghatározóbb eleme, hogy a Széchenyi István Egyetem oktatói a hazai és a multinacionális vállalatoknál szaktudásukkal támogatják az új ipari technológiák hazai meghonosítását – mondta el dr. Pintér József, az alapítvány társelnöke.

A program – mint a neve is mutatja – a praktikus tudásra és a munkaerőpiacon jól értékesíthető diplomára helyezi a fő hangsúlyt. Győr ebből a szempontból szerencsés helyzetben van. Az Audi és más szponzorok támogatásának köszönhetően jelentős mértékben felfejlődött a járműiparral kapcsolatos képzés. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy a tanszékeken olyan hi-tech berendezések vannak, amelyekkel majdan a legkorszerűbb technológiát alkalmazó gyárakban is találkozhatnak a végzett hallgatók.

A Műszaki Tudományi Kar kis túlzással úgy fest, mintha egy üzem volna, ahol bármilyen gépet le lehetne gyártani, mert megvannak hozzá az eszközök. Ez természetesen így nem teljesen igaz, bár a fiatal mérnökhallgatók önképző körei maguk is számos fejlesztésben, nemzetközi tanulmányi versenyben vesznek részt. Ezek során el kell készíteniük hol működőképes napelemes, hol hibrid, hol alternatív meghajtású járműveket, vagy éppen olyan ténylegesen létező műszaki problémák megoldása a feladat, mint egy szériaautó behajtáskor zörgő visszapillantó-tükrének zörgésmentessé tétele. A villamosmérnök-hallgatók hasonló gyakorlati feladatokat oldanak meg telekommunikációs és automatizálási területen.

Az egyetem nemzetközi versenyképességének érdekében megalapította a nemzetközi vendégoktatói ösztöndíjat, melynek következtében a legkiválóbb oktatók is nemzetközi szintű gyakorlatot, tapasztalatot, kutatói-szakmai ismeretséget szerezhetnek.