Igazi futballereklyék tekinthetők meg „A magyar labdarúgás aranykora – az Aranycsapat, Puskás, Czibor, Kocsis, Kubala” című, a Széchenyi István Egyetem és a Győri Nemzeti Színház gondozásában megvalósult kiállításon, amit szombaton nyitottak meg a Puskás című musical premierjéhez kapcsolódóan a győri színházban. A január 15-ig látogatható tárlaton megcsodálható többek között az 1954-es berni világbajnoki döntő labdája, Puskás Ferenc olimpiai aranyérme és Czibor Zoltán vb-ezüstje. Látható az a zászló is, amit az angolok adtak a magyar válogatottnak 1954-es budapesti, 7–1-es vereségükkor, vagy az a tál, amit a Real Madrid nevében Puskás nyújtott át Kubala Lászlónak utóbbi barcelonai búcsúmeccsén.

Dr. Kovács Barnabás volt barcelonai főkonzul megnyitó beszédében felidézte: a kiállítást először 2018-ban a katalán nagyvárosban mutatták be, és azért hozták Győrbe, mert Balogh Balázzsal, a Puskás Intézet igazgatójával úgy vélték, hogy a tárlat és a musical erősítik egymást. Beszélt arról is, hogy Barcelonában igazán sikeres munkát a sportdiplomáciával lehetett elérni, s ebben nagy segítség volt Kubala, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán ottani kultusza. E terület fontosságát felismerve indított a Széchenyi István Egyetem Európában elsőként sportdiplomácia-képzést.

Dr. Kovács Barnabás volt barcelonai főkonzul nyitotta meg a kiállítást.

Balogh Balázs hozzátette: a látogatók a kiállítás tárgyai által betekintést nyerhetnek a magyar futball aranykorszakéba. Emlékeztetett rá, hogy nagy anyaggal rendelkeznek az Aranycsapatról, elsősorban Puskás Ferencről, de több olyan darabot, relikviát is sikerült megszerezniük más játékosoktól, melyeket szívesen mutatnak meg a nagyközönségnek.

A tárlaton egészen különleges tárgyak láthatók, köztük (a felvételen a vitrin jobb szélén) az 1954-es berni világbajnoki döntő labdája is.

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete azt mondta: a kiállítás és a darab ugyan a múltat elevenítik fel, de az új generációknak üzennek velük. Megemlítette az Aranycsapat Győrhöz kapcsolódó szálát, nevezetesen, hogy a középcsatár Hidegkuti Nándor a hatvanas években edzőként bajnoki címig és BEK-elődöntőig vezette az ETO-t.

Dr. Dézsi Csaba András győri polgármester úgy fogalmazott: nincs magyar ember, aki ne csodálná az Aranycsapat teljesítményét, majd reményét fejezte ki, hogy évtizedek múlva a mai kor történéseit is úgy fogják megénekelni, mint azét a válogatottét. Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő kifejtette: a megyeszékhely az ország egyik gazdasági, kulturális és oktatási központja, s a Széchenyi István Egyetem révén regionális kisugárzással bír.

Budapest és Szeged után Győr a harmadik város, ahol a Puskás musicalt kőszínházban mutatták be.  Ezzel kapcsolatban dr. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy a tárlat hozzájárul a darab népszerűsítéséhez. Szente Vajk rendező azt hangsúlyozta: kézzelfoghatóvá próbálták tenni az Aranycsapat korát azáltal, hogy elmesélik Puskás Ferenc történetét. Szabó László producer, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy 21 előadást tartanak Győrben. „Ez a musical nem a futballról, hanem rólunk, a mi történelmünkről, magyarságunkról szól. Arról, mit tartunk a legfontosabb értékeknek akkor, amikor magunkról mint nemzetről beszélünk” – emelte ki.

Dr. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója Puskás Ferenc kedvenc nótáját – „Nótás kedvű volt az apám” – énekelte el a megnyitó résztvevőinek.