Az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége a magyar rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából országos eseménysorozatot hirdetett Free to Rock címmel, hogy tágabb közönség által is fogyasztható formában emlékezzen az 1989-es demokratikus átalakulás történelmi időszakára. A „turné” keretében az ősszel különböző településeken vetítik le Jim Brown 2016-os Free to Rock című dokumentumfilmjét, amelyet a magyar rockzene szakértői részvételével egy pódiumbeszélgetés követ. Ennek a sorozatnak volt az egyik első állomása a Széchenyi István Egyetem aulája tegnap délután öt órától.

Rövid köszöntőjében Dr. Lukács Eszter bemutatta a beszélgetés résztvevőit, valamint felkonferálta a nagykövetség kulturális attaséját, Lauren Perlaza asszonyt, aki – miután felelevenítette Magyarország szerepét a berlini fal lebontásában (lásd: Páneurópai Piknik) - felhívta a figyelmet a szabadság, mint fundamentális érték fontosságára. „Gondolkodunk-e a szabadságról? Átgondoljuk-e, pontosan miért is harcoltak őseink? Beszélgetünk-e róla a gyerekeinkkel? Fontos látnunk, a szabadság érték és kiváltság, ami soha sincs garantálva, folyamatosan meg kell küzdeni érte. Remélem a filmvetítés hozzájárul majd a közös együtt gondolkodáshoz a szabadságról” – hangsúlyozta.

Dr. Lukács Eszter rektorhelyettes nyitotta meg a rendezvényt. (Fotó: Májer Csaba József)

Lauren Perlaza, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének kulturális attaséja (balra) köszönti a közönséget. (Fotó: Májer Csaba József)

Ezután az aulában összegyűlt, hallgatókból és oktatókból álló közönség egy hatalmas kifeszített vásznon tekinthette meg a Free to Rock dokumentumfilmet, amely megpróbál utánajárni annak, hogy a rockzene a szabadság kvázi nagyköveteként hogy járta be Kelet-Európát és miként hozott lassú erjedéssel komoly társadalmi változásokat ezekben az országokban.

A film elsősorban a Szovjetunióval foglalkozik, de feltűnik benne Csehország és természetesen az NDK is. A rendező górcső alá veszi mindazokat az alulról szerveződő orosz zenei kezdeményezéseket, amelyek megpróbáltak életben maradni a totális elnyomás időszakában, valamint bemutatja azokat a kívülről érkező hatásokat, amelyek formálták ’60-as, ’70-es, valamint a ’80-as évek fiataljainak gondolkodását. Ilyen volt a szovjetek által külön erre épített rádióállomásokkal zavart legendás Szabad Európa Rádió vagy éppen amikor 1969-ben Csehszlovákiában felléphetett a Beach Boys.

A rendszer egészen a ’80-as évek derekáig nem tűrte a rockzene által hordozott kulturális forradalom írmagvát sem, így eleinte mindent tiltott, majd később, belátván ennek lehetetlenségét, mindent ellenőrzött. Így fordulhatott elő, hogy Oroszországban rockkoncertet kizárólag székeken ülve, csendben tapsolva lehetett élvezni – mintha egy táncdalfesztiválon járnánk -, és abban a pillanatban, hogy a hangulat hevében valaki csápolni kezdett volna, a rendőrök gumibotokkal mindenkit meggyőztek e tevékenység helytelen mivoltáról. A peresztrojka idején aztán fokozatosan enyhült a szigor, létrejöhetett az orosz rockzenei underground élet, sőt, 1989-ben már világsztárok látogathattak az első moszkvai rockfesztiválra. Ebben az időszakban már világos volt, hogy a vasfüggöny nem állíthatja meg a rockzene által hordozott szabadságélmény globális terjeszkedését.

Az aulában már volt szimfonikus koncert, flashmob és most már nyilvános filmvetítés is. (Fotó: Májer Csaba József)

A  technikusi stáb így látta az eseményt. (Fotó: Horváth Márton)

Míg Jim Brown filmje elsősorban a nagy képre, tehát a nemzetközi helyzetre fókuszál, a pódiumbeszélgetés során inkább a téma magyar vonatkozásai kerültek terítékre. Sok érdekesség elhangzott, a következő hasábokon ezekből próbáltunk csemegézni. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, röviden ismerjük meg az eszmecsere résztvevőit.

Dr. Csatári Bence történész, újságíró, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója, több televízió és rádió rocktörténeti szakértője. Dr. Jávorszky Béla zenei szakíró, a hazai és nemzetközi populáris zene évtizedeit feldolgozó könyvsorozatok szerzője. Zselenc László „Zsöci” jól ismert zenész, aki basszusgitárosként megfordult az Edda Művekben (annak legsikeresebb korszakában, 1978 és 1983 között), a P. Box-ban, valamint a Beatricében is. Bana József a győri levéltár igazgatója, a rendszerváltás körüli események jeles helyi ismerője. Ők négyen voltak a vendégek, akik egyéni meglátásaikkal kiegészítették a filmben látottakat.

Balról jobbra a beszélgetés részvevői: Zselenc László „Zsöci”, Bana József, Dr. Jávorszky Béla és Dr. Csatári Bence.

A közönség számára talán meglepő lehetett hallgatni, hogy 1967-ig a beatzene hazájának tekinthető Angliában sem lehetett rádióban a korszak aktuális slágereit hallgatni. Sokan a nemzetközi vizekről érkező kalózadásokat fogták és így élvezhették többek között a Beatles zenéjét. Ennek oka nagyon egyszerű volt: akkoriban az egyetlen rádió a közszolgálati BBC volt, amelynek konzervatív vezetése nem engedte műsorba az újhullámos alkotásokat. A tarthatatlan helyzetnek végül az első kereskedelmi rádiócsatorna, a Radio 1 megjelenése vetett véget.

Szintén érdekesség, hogy a résztvevők szerint Magyarország valóságos popzenei nagyhatalom lett a ’70-es években – elsősorban persze a keleti blokkon belül, ám akadtak kivételek, mint például az Omega vagy az LGT, akik Nyugat-Európában turnézhattak. Mindezek ellenére a rockerek és a rendszer közötti megbékélésre egészen a ’80-as évek elejéig várni kellett, amikor is az emlékezetes tatai rocktanácskozáson a kulturális miniszterhelyettes, Tóth Dezső tárgyalt a zenészekkel. A találkozó végül sikeres volt, a szellemi szabadfoglalkozásúnak minősített zenészek szakszervezetbe tömörülhettek. Természetesen nem mindenki: a Beatrice működéséről szó sem lehetett. A beszámolók szerint mikor Nagy Feró ezt meghallotta, azonnal kiviharzott a teremből és kisvártatva fel is oszlatta a zenekart. Elfogyott körülöttük a levegő, sehol sem játszhattak. Ezután alapította meg az énekes az ős-Bikinit, rá egy évre. Ez a formáció már jobban tetszhetett a kommunistáknak, hiszen – ellentétben a gyűlölt Beatricével – ők rögtön lemezszerződést kaptak.

Nos, ilyen és ehhez hasonló anekdotákat hallhatott, aki kivárta a beszélgetés végét. Aki nem tudott részt venni, de jelen cikk kivonatos anyagánál bővebben érdeklődik a téma iránt, a linken található időpontokban pótolhatja elmaradását.