Izgalmas volt az idei felsőoktatási felvételi eljárás: képzések állami támogatása szűnt meg, emelkedett a minimum felvételi ponthatár, negyedével kevesebben gondolták úgy, hogy továbbtanulnak. A találgatásoknak, hogy mindez miként alakítja a ponthatárokat, s hogy feltölthetők lesznek-e a meghirdetett helyek, vége.

„Harmincnyolc éve dolgozom a Nyugat-magyarországi Egyetemen, illetve annak jogelőd intézményeiben, de ilyen mozgalmas, fordulatokban gazdag felvételit még nem éltem át” – mondta a ponthúzás után a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatási rektorhelyettese, Takáts Péter.

De minden jó, ha a vége jó, s nem csak a mesékben. A megyei egyetemeken megfelelő a szakok feltöltöttsége, s úgy tűnik, a színvonal is emelkedni fog: a csak önköltségesként meghirdetett szakok többségén a tavalyinál több pont kellett a bejutáshoz, a kitűnő eredményű felvételizők emelték a lécet.

Maximum pont sehová sem kellett a bekerüléshez, a színvonal emelkedésében bízik a Széchenyi István Egyetem (SzE-Győr) főtitkára is. „Jónak látszik a felhozatal. Alig van egy-két szak, ahová elegendő volt a felvételhez szükséges minimumpont, s ott is csak néhány diák jutott be ennyivel, a felvettek átlagpontszáma ennél jóval magasabb” – mondta Író Béla. Példaként az építész szak nappali tagozatos államilag támogatott formáját említette, amelyre már 332 ponttal felvették a jelentkezőket, de az átlagpontszám 404,6.

– Beigazolódott, amire számítottunk, hogy az állami ösztöndíjas helyek számának drasztikus csökkentése nem eredményezi a diákok elmaradását. Igaz, hogy jogász képzésre támogatott hallgatót nem vehettünk fel, s gazdasági képzésre is csak ötöt, de jöttek költségtérítésesre – beszélt a felvételi eredményekről Író Béla. Hozzátette: – Kilenc százalékkal csökkent a felvettek száma, de ez jó eredmény annak tükrében, hogy a jelentkezők száma a tavalyi mintegy hetven százalékára esett vissza. Alapképzésre, nappali tagozatra négy százalékkal több jelentkező nyert felvételt támogatással, mint tavaly, műszaki tanulmányokat negyvenegy százalékkal többen folytatnak ingyen szeptembertől.

Takáts Péter is elégedettségének adott hangot: – Rendkívüli odafigyelést és jó értelemben vett kreativitást igényelt az egyes felvételi körök levezetése. Sport nyelven szólva „szoros emberfogással” figyeltük sok esetben a drasztikus létszámváltozásokat, és azokra igyekeztünk reagálni – most már elmondhatom – a le hetőségekhez mérten sikerrel. A felvételi számokról közölte: – A tavalyi évhez képest az általános felvételi eljárásban mintegy huszonhét százalékkal kevesebb hallgatót tudtunk felvenni, ami figyelembe véve az országos jelentkezéscsökkenést, jónak mondható. Külön örvendetes, hogy a közgazdaságtudományi szakon a költséges hallgatók számát az előző évhez viszonyítva majdnem megdupláztuk, miközben alapképzésen egyetlen egy állami hellyel sem rendelkeztünk.

A feltöltöttségről mindkét megyei egyetemen úgy nyilatkoztak: megfelelő, legfeljebb kis mértékben csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. Az üresen maradt helyek sem vesznek azonban kárba, azokat az egyetemek újra meghirdetik a pótfelvételi eljárás keretében. A SzE-Győrön a felsőfokú szakképzéseken maradt a legtöbb szék üresen, az NyME-n pedig ezek a típusú képzések voltak idén a legnépszerűbbek. „A rossz előjeleket – a férőhelyek és a jelentkezők számának csökkenését, a megemelt minimum ponthatárt – a felvételi eredmények megcáfolták” – így jellemezte zárásként az idei általános felvételi eljárást Író Béla.

Legek. A megyei egyetemeken nem volt szükség a maximális 500 pontra a  felvételhez. A SzE-Győrön az előadóművészet-klasszikus trombita (ANA) képzésre kellett a legjobb eredmény: 440 ponttal jutott be az egyetlen felvett hallgató. Az öt állami támogatott gazdasági helyet a közszolgálati (ANA) szakon hirdette meg a SzE-Győr, itt 413-nál húzták meg a ponthatárt. A NyME-n a gyógynövény- és fűszernövénytermesztő- és feldolgozó (FLA) szakon a legmagasabb a küszöb: 431 pont.