„Egy baromfifeldolgozóban dolgozom, és a munkahelyem szeretne beiskolázni. Élelmiszermérnöki szakra jelentkeznék levelező tagozatra” – mondta kérdésünkre Molnár Tamás, aki a Zala megyei Búcsúszentlászlóról érkezett a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar pénteki nyílt napjára. Ő tulajdonképpen már eldöntötte, hogy a Lajta-parti város intézményét választja, de azért kíváncsi volt, milyen lehetőségeket kínál számára az intézmény.

Molnár Tamás élelmiszermérnök szeretne lenni.

Ugyancsak erős elhatározással jött az eseményre a Dunaújváros melletti Baracson élő, de a tatai Eötvös József Gimnáziumban érettségi előtt álló Czuppon Benedek. „A családomnak vannak földjei, huszonhét hektár. Ezért is szeretném az agrármérnöki szakot elvégezni. A nagymamám ráadásul mosonmagyaróvári származású, a testvére pedig itt él, és a tanulmányok idejére hozzá tudnék költözni” – indokolta döntése hátterét a fiatalember.

Czuppon Benedek családi kötődés miatt is választaná a mosonmagyaróvári kart.

A rendezvényen dr. Zsédely Eszter, a kar oktatási dékánhelyettese kilátóhoz hasonlította a felsőoktatást, ahová feljutva többet lehet látni, és más perspektívából tárul elénk a világ. Az oktató úgy vélekedett, hogy a technika fejlődésével még inkább felkészült szakemberekre van szükség a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban. „A klímaváltozás is érinti a termelést: egyre fogyó erőforrásokkal, változó éghajlati viszonyok között kellene egyre több terményt, terméket előállítani” – jegyezte meg a kihívásokról. Beszélt a kar 1818 óta íródó hagyományairól, az összetartó közösségről is. Megemlítette, hogy olyan neves személyek végeztek Mosonmagyaróváron, mint Fekete István író, Teleki Pál és Bethlen István miniszterelnök, Gergátz Elemér és Nagy Frigyes egykori, valamint Nagy István jelenlegi agrárminiszter. Hangsúlyozta: óvári gazdászként sokféle elhelyezkedési lehetőség nyílik a növénytermesztésben, a növényvédelemben, az állattenyésztésben, a takarmánygyártásban, az élelmiszeriparban, a mezőgazdasági gépgyártásban és -forgalmazásban, az állam-, a szak- és a közigazgatásban, a szaktanácsadásban, a pályázatíró cégeknél, a bankoknál vagy éppen a középiskolai oktatásban. A kar előnyeként szólt az egyes épületek és a kollégium közelségéről, valamint arról, hogy felejthetetlen emlékeket, életre szóló barátságokat kínálnak a diákoknak.

Mindezt megerősítették a megszólaló hallgatók, akik a kiváló, segítőkész oktatókat, a családias hangulatot, az odafigyelést emelték ki. „Itt nem csak egy Neptun-kód vagy” – tette hozzá egyikük, Marcsik Enikő.

Sokan vettek részt a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar nyílt napján.

Mészáros Zsófia, a Hallgatói Önkormányzat elnöke további, a leendő hallgatók érdeklődésére számot tartó információkat osztott meg, így azt, hogy többféle támogatáshoz lehet jutni a karon: tanulmányi, szociális, kulturális és sportösztöndíjhoz, lakhatási támogatáshoz és költségtérítés-mérsékléshez. A régi hagyományokról szólva elmondta, hogy Óváron az elsőéveseket nem gólyáknak, hanem balekoknak hívják, így gólyahét és gólyabál helyett balektábort és balekbált tartanak. Ezeken kívül is sokféle rendezvényt szerveznek, például parasztolimpiát, gazdászbajnokságot és Lajta-evezést.

A teremben ülők közül remélhetőleg minél többen résztvevői lesznek ezeknek az eseményeknek a következő tanévben – balekként.