Energetikai fejlesztés a Széchenyi István Egyetemen: Korszerűsítették a BGI épületét
Befejeződött az energetikai beruházás a Széchenyi István Egyetemen. A Környezet és Energia Operatív Program keretében az Európai Unió és magyar állam támogatásával felújították az intézmény Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézetének épületét. A projekt keretében többek között az épületek fűtés szabályozottsága növekedett, új hő- és víz-szigeteltelés került kiépítésre az épületeken és kicserélték a nyílászárókat. A beruházás keretében fotovoltaikus napelem- és napkollektor-park került kiépítésre.
A Széchenyi István Egyetem Baross Gábor Intézete pillérvázas, vasbeton épület 40 évvel ezelőtti technológiával, az akkori előírásoknak megfelelő színvonalon készült. A megnövekedett energiaárak és a vasbeton szerkezet elhasználódottsága miatt szükségszerűvé vált az épület felújítása, és teljes energetikai korszerűsítése.
A beruházás több mint 457 millió forintba került, amelynek 100 százalékát pályázati forrásból fedezték. "A győri Széchenyi István Egyetem, Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézetének energetikai fejlesztése, fűtési rendszerének leválasztása és szabályozhatóvá tétele, elektromos fejlesztése megújuló energia felhasználásával" című, KEOP-5.3.0/B/09-2010-0091 azonosítószámú projekt keretében a beruházás az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósult meg a 2013. júniustól - 2014. májusig terjedő időszakban.
A fejlesztés során megtörtént a homlokzat és a tető szigetelése, valamint kicserélték az épület nyílászáróit.
Az épület fűtési rendszerének primer és szekunder része – kialakítását tekintve – alapjaiban nem változott, azonban az építészeti átalakítás által érintett homlokzati fal elbontása helyén lévő korszerűtlen bordás csőradiátorokat – elsősorban a közlekedőterekben – szabályozható lapradiátorokra cserélték. Az új radiátorokat ez idáig hiányzó, visszatérő torlószelepekkel és termosztatikus szabályozószelepekkel szerelték fel. Az intézmény fűtési rendszere szárnyanként észak-déli tájolás szerint leválasztott, az egyes köröket időjárás-követő automatikával és hőmérséklet-határolással látták el.
A fejlesztés során az intézet világítási rendszerének részleges szabályozását a folyosókon mozgásérzékelők felszerelésével oldották meg. A fűtési rendszerből származó költségmegtakarítás nem biztosítja a forrásgazda által elvárt megtérülési mutatókat, ezért az elektromos energia egy részét megújuló forrásúra cserélték. Ennek keretén belül egy három alrendszerből álló, összesen 330 KW teljesítményű inverteres napelem-rendszert, úgynevezett "Napelemes kiserőművet" hoztak létre a beruházás keretében. E kiserőmű első alrendszere a Laboratóriumi épület tetejére, második alrendszere a Jedlik Intézet, harmadik alrendszere a Baross Intézet déli homlokzatára, illetve az épületek ferde árnyékolóira került feltelepítésre.
A KEOP-5.3.0/B/09-2010-0091 azonosítószámú projekt keretén belül a Jedlik Intézet "A", "AB" tornyaira összesen 72 db napelemet helyeztek el, amely 111 m2 napelem-felületet jelent, a "A" és "B" épület homlokzataira összesen 120 db napelem került fel, amely 197 nm napelemfelületet jelent. A Laborépület tetején 1040 db napelem került elhelyezésre, 1706 m2 területen, amelyek által megtermelt energiamennyiség 50%-a a Jedlik Intézethez alrendszeréhez tartozik.
A „Napelemes kiserőmű” e két alrendszere a napenerg ia felhasználásával megtermelt villamos energia egy részét a Baross Intézet elektromos háló zatába termeli, ezzel kiváltva a vásárolt elektromos áram egy részét.
Mindegyik alrendszer rendelkezik egy belső almérővel, amely a rendszerek pillanatnyi teljesítményét és a megtermelt energiát külön-külön méri. A megtermelt energiamennyiség egy webes felületen leolvasható, valamint az egyetemet látogatók számára egy digitális felületen is nyomon követhető az Új Tud ástér épület aulájában. A digitális kijelző a pillanatnyi teljesítményt, a napi, heti és az összesen megtermelt energiamennyiségeket, továbbá a kiváltott CO2, barn aszén, olaj tonna ekvivalens mennyiségek adatait is megjeleníti.
A tanulmányi épületre telepített napelemek nem csak energiatermelési funkcióval rendelkeznek, hanem esztétikai és komfortnövelési értékkel is bírnak, mivel a toronyépületekre függőlegesen telepített, barna szí nű, a:Si típusú, vékonyréteg napelemek díszítő elemként is funkcionálnak, a déli homlokzat tantermeinek szemöldökére telepített, kék színű, polikristályos technológiájú napelemek pedig árnyékolási funkciót is betöltenek, csökkentve az épület nyári hőterhelését.
Az egyetemen létrejött „Napelemes kiserőmű” országos jelentőségű létesítmény, a jelenleg működő napelemes rendszerek között a mérete és a te ljesítménye (330 KW) alapján az első 6 legnagyobb rendszer között foglal helyet. Ha a napelemek építészeti-esztétikai és funkcionális elemként való másodlagos felhasználást is alapul vesszük, akkor kijelenthető, hogy a győri a jelenleg legnagyobb komplex „Napelemes kiserőmű” Magyarországon. A beruházás megtérülése és a fosszilis energiahordo zók felhasználásának csökkentése érdekében a projektben megvalósításra került az épü let használati meleg víz hőigényét szolgáló 48 db napkollektorból álló, 110 m2 területen elhelye zkedő napkollektoros rendszer is.
A beruházás megújuló energiaköltség-része a projekt összköltségének 25 százalékát tette ki, és a fejlesztés megvalósításával mintegy évi 30 mil lió forintos költségmegtakarítás várható. A projekt megvalósításával az egyetem hozzájárul a kö rnyezeti fenntarthatóság biztosításához, a közvetlen környezet, a levegő tisztaságának védelmé hez, globálisan értelemben véve pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez. A projekt egyfajta mintaprojektként is kívánja szol gálni a régió további környezetvédelmi beruházásait.
Széchenyi István Egyetem
Lipi László, műszaki ellátási és fejlesztési igazgató
9026 Győr, Egyetem tér 1.
tel.: 06-96/613-598
e-mail: lipi@sze.hu
2014. május 20.