„A leghíresebb műszaki egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) statisztikái szerint az utakon bekövetkező balesetek több mint nyolcvan százalékáért a járművek sofőrjei a felelősek. Csak az Egyesült Államokban annyian sérülnek meg közúti balesetben naponta, mintha minden nap lezuhanna egy Boeing utasszállító repülőgép. Gondoljunk bele, ha ez így lenne, nem engedélyeznék a légi utasszállítást. Amennyiben ezeket a baleseteket az autonóm járművekkel akár csak felére csökkentjük, máris számos életet mentettünk meg, és ennél jóval jobb eredményeket értünk el már ma is” – döbbentett meg a számokkal dr. Fodor Dénes, a Járműipari Kutatóközpont autonóm járművek hely- és helyzetfelismerésével, valamint e-mobilitással foglalkozó munkacsoportjának vezetője.

Adódik a kérdés, miért hozakodott elő mindezzel? A válasz kézenfekvő, hiszen a Széchenyi István Egyetemen dolgozó kutató munkacsoportjának fő feladatai közé tartozik például az autonóm járművekben használatos lokalizációs – azaz hely- és helyzetfelismerő – algoritmusok, valamint a blokkolásgátló fékrendszerek kutatása és ezek hitelesítése.

Dr. Fodor Dénes

„Tesztjeink során a járművekbe beépítendő eszközök funkcióit tudjuk hitelesíteni. Feladatunk azért rendkívül fontos, hiszen ezeknek az eszközöknek teljesen megbízhatónak kell lenniük, amikor forgalomba kerülnek az önvezető járművek. Mára már ott tartunk, hogy ezek a gépek az embereknél is hatékonyabban ismerik fel a helyzeteket, észlelik a környezetet” – avatott be a részletekbe dr. Fodor Dénes.

Profi technológiákkal dolgoznak

Az MIT adatai tükrében kifejezetten érdekes az a tény, hogy közúti közlekedésben például egy kisgyermek felé közeledve az autonóm jármű azonnal lelassít vagy meg is áll. Az autonóm jármű számol azzal a lehetséges jövőképpel is – amiről az ember sokszor megfeledkezik –, hogy a kisgyermek a jármű elé futhat, kiszámíthatatlanul viselkedhet, őt meg kell óvni.

„A profi hely- és helyzetfelismerő technológiáknak köszönhetően, amelyekkel mi is dolgozunk, az emberi mulasztásokból bekövetkező balesetek nagy része kivédhető. Munkánk során kiszűrjük, teszteljük azokat az eszközöket, amik közúti forgalomban közlekedésre alkalmassá tesznek egy autonóm járművet. Mindez felelősséget és nagy szakértelmet kíván a velünk dolgozó mérnököktől” – ecsetelte dr. Fodor Dénes. A professzor  egyúttal kiemelte, hogy munkacsoportjuk a lokalizációs adatok szenzorfúziója segítségével olyan rendszer kidolgozásával is foglalkozik, amely becslő algoritmusok segítségével akkor is pontos helymeghatározásra képes, ha a GPS-jel valamiért nem érkezik meg a járműhöz.

A kutatók keresik a járművek lehető legoptimálisabb működtetésének módját.

Amint mondta, az autonóm járműtechnológia szerteágazó területei közül a munkacsoport az elektromobilitással is foglalkozik közös projektekben a veszprémi Pannon Egyetemmel. Kutatásaik során keresik a járművek lehető legoptimálisabb működtetésének módját. Emellett szakterületük a hibadiagnosztika, a teljesítményelektronika-fejlesztés, illetve a prediktív karbantartás is. Utóbbi esetében egy mesterséges intelligencia alapú előrejelző rendszer kidolgozásáról van szó, ami megbízhatóan jelez, ha a járműben egy modul vagy eszköz hamarosan amortizálódni fog.

Jelentkezz a munkacsoportba!

„Szerteágazó témákat ölel fel munkacsoportunk, amelyben még csak maroknyian dolgozunk. A csapatot szeretnék bővíteni, a Dunántúlon pedig integráljuk a felsőoktatási kompetenciákat. Meglátásom szerint az összefogás jelenti az utat a sikeres kutatásokhoz. A közös munka pedig egyetemközi kapcsolatszerzési lehetőséget is teremt, ami később előnyös lehet. Komplex és előremutató témáink mérnöki szempontból kihívást jelentenek, munkatársaink kreativitása ezek révén kiteljesedhet. Fontos kiemelni, hogy mi nem csak elméleti vagy csak gyakorlati kutatásokkal foglalkozunk, hanem mindkettővel 1:1 arányban” – hangsúlyozta dr. Fodor Dénes, aki a fodor.denes@ga.sze.hu címen együttműködésre hívja a jelentkező oktató-kutatókat és mérnökhallgatókat.