A Széchenyi István Egyetem története
Győr mindig is jelentős iskolaváros volt. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a XVIII. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Az 1718-ban létrehozott jezsuita Akadémia hittudományi, bölcseleti és jogi képzést nyújtott, s 1745-től világi hallgatók is tanulhattak az intézményben. A Győri Királyi Akadémia 1776-ban kezdte meg működését. A jogtudomány és a magyar irodalom olyan jelentős személyiségei folytatták tanulmányaikat Győrött, mint Deák Ferenc, Csányi László (1848-ban Széchenyi István után a közlekedési és közmunkaügyi miniszter) és Mikszáth Kálmán. Az akadémia kisebb nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig, 1892-ig működött a városban.
1968 a következő jelentős időpont. Ebben az évben alapították intézményünk közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. A főiskola a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett - akkori szóhasználattal - mérnököket. Ekkor épült fel a Mosoni Duna festői szépségű kanyarulatában, a barokk belvárostól néhány percnyi sétaútra az az épületegyüttes, amely - Magyarországon párját ritkító kivételként - eredetileg is felsőoktatási célokra épült. Az intézmény 1986-tól viseli a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István nevét.
Az egyetem a város és a térség gazdaságát, társadalmát a képzési spektrum folyamatos színesítésével szolgálta és szolgálja a jövőben is. Az 1990-es évek elejétől a mérnöki tudományok mellett a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent az oktatási kínálatban. 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezése révén a jogi képzés, a jogász szak is visszatért a városba, s 2002-től a Széchenyi István Egyetem saját jogon indított szakja lett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Győri Tagozatának 1995-ben történt integrálásával az ezredforduló időszakára ténylegesen létrejött egy olyan universitas, amely hallgatói létszámával, oktatói karának tudományos minőségével, képzési kínálatának sokszínűségével kaphatta meg 2002. január 1-jével az egyetemi rangot. A sikerben meghatározó az Universitas-Győr Alapítvány szerepe. Az alapítvány 1990-től segíti, ösztöndíjakkal és költségtérítésekkel támogatja a győri egyetem tudományos hátterének megteremtését.
Alapképzési szakjaink (BA, BSc) általában 7 félévesek, s közvetlen elhelyezkedési lehetőséget is kínálnak a hallgatóknak. A végzettek másfél- vagy kétéves mesterképzésben (MA, MSc) folytathatják tanulmányaikat, amely a klasszikus egyetemi szintű diplomát adja. Egyetemünkön a hallgatók – felkészültségük kiteljesítése érdekében – más szakok tantárgyai közül is választhatnak, s párhuzamos képzésben tanulhatnak. Így pl. a közgazdászok jogi vagy mérnöki ismeretekkel is bővíthetik tanulmányaikat. A közel tizenkétezer nappali tagozatos hallgató mellett ötezren levelező vagy távoktatási szakokon tanulnak. Képzési kínálatunkban az internetes távoktatási forma is megtalálható.
Dinamikusan fejlődő egyetemként folyamatosan megújítjuk képzéseinket, a térség gazdaságával, a munkaadókkal eredményes kapcsolatot alakítottunk ki. Sikeres pályázatokkal, több térségbeli céggel együttműködve olyan tudományos-kutatási programokat indítottunk, amelyek bizonyítják, hogy a győri egyetem és a győri, a térségi gazdaság kapcsolata szoros. A tanulmányi erőfeszítéseket, a jó felkészültséget elismerő munkaerő-piaci háttér kedvezően befolyásolja a győri egyetem szakjain végzettek elhelyezkedési lehetőségeit. Győr városa, a környező térség motiválóan színes tanulmányi helyszín. A képzési versenyben a Széchenyi István Egyetemnek már nem a hazai piacon kell bizonyítania, hanem olyan multinacionális cégek szintjén, mint például az Audi, a NOKIA vagy a Philips.
Győr hosszú távú AUTOPOLIS stratégiájában kihívásként fogalmazta meg, hogy 2015-re gyártóhelyből fejlesztési központtá kíván válni. Ennek egyik legfontosabb eszköze az egyetemünkön megvalósított kapacitásépítés, hisz a Nyugat-Dunántúli Régióban megtelepült, egyre inkább tudás intenzív tevékenységet folytató gazdasági szereplők által támasztott új kihívások a felsőoktatási intézménynél is közvetlenül jelentkeznek.
Az egyetemfejlesztési program középponti eleme a regionális versenyképesség, melynek kulcsa elsősorban az innovációs készség és a K+F+I potenciál fejlesztése. A megvalósítani tervezett beruházások biztosítják a hatékony, kétirányú tudásáramlást az üzleti szféra és az oktatás között, elősegítve a humán erőforrás folyamatos megújítását, az intézmény képzési kínálatának piacorientáltságát, kutatási tevékenységének fokozott nemzetközi integrációját.
A Széchenyi István Egyetem Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.3.1 (TIOP) pályázat keretében megvalósuló projektjének célja egy szolgáltató, gazdasági környezetével magas szinten együttműködni képes, környezete és a változások felé nyitott felsőoktatási intézmény kialakítása. A projekt célterülete a régió számára központi jelentőségű járműipar, illetve az ehhez kapcsolódó fenntartható közlekedés témaköre.
A fejlesztések súlypontjai:
- a műszaki képzés fejlesztése, az egyetem tudáspotenciáljának jelentős fokozása;
- az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése;
- a gazdaság szereplőinek tudományos és K+F támogatása a vállalati és regionális versenyképesség fokozása érdekében;
- célzott infrastrukturális és műszerezettségbeli kapacitásépítés, egyetemi és piaci szolgáltatások megindítása:
- integráció hazai és nemzetközi tudáshálózatokhoz.
A projekt keretében az évtizedek óta elmaradt beruházások pótlásaként - a kor technológiai követelményeit kielégítve - épülnek ki az egyetemen folyó műszaki képzéshez kapcsolódó oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységeknek helyet adó infrastruktúrák. A fejlesztések - a régió vállalati igényeivel összhangban - több mint 85%-ban műszaki területen történnek.