Ez alapképzési szakok esetében évente 105 ezer forintban, mesterszakok esetében pedig évente 150 ezer forintban határozza meg a képzési hozzájárulást. Minden intézmény, így a Széchenyi-egyetem is eltérhetne a javaslattól ötven százalékkal felfelé és lefelé is, dr. Író Béla főtitkártól azonban azt a tájékoztatást kaptuk, a szenátus elé kerülő javaslat nem számol ezzel.

– A döntést a szenátus hozza meg, a legnagyobb esélyt annak adom, hogy alapképzési szakokon évente 105 ezer, mesterszakokon évente 150 ezer forint lesz a képzési hozzájárulás, az összeg ötven százalékát azonban ösztöndíj formájában visszajuttatjuk a hallgatóknak – fogalmazott dr. Író Béla. A főtitkártól megtudtuk azt is, a Széchenyi-egyetemen a jogász és az építész szakok minősülnek mesterszaknak, minden más alapképzési szak.

Kérdésünkre Író Béla kifejtette, képzési hozzájárulást az idén felvételt nyerő hallgatóknak kell majd fizetniük, a törvény azonban egy év haladékot ad.
Vagyis a 2007-ben felvett hallgatók 2008. szeptember elsejétől fizetik a képzési hozzájárulást. A már felsőoktatási intézménybe járó hallgatókra nem vonatkozik a tandíj, a törvénynek nincs visszamenőleges hatálya.

– A Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) a törvény által javasolt összegeket szeretné alkalmazni: 36 alapszak esetében a 105 ezer, az arra épülő úgynevezett mesterszakok esetében a 150 ezer forint tandíjat – mondta dr. Takáts Péter oktatási rektorhelyettes. – Az intézmény vezetése legalábbis ilyen jellegű indítványt terjeszt az egyetem január 24-i szenátusi ülése elé. Ami a mesterképzést illeti, hatot (például az erdőmérnökit, a vadgazdamérnökit és a környezetmérnökit) már jóváhagytak, tizenegy pedig bírálatra vár.