„SZErvice21” projektjéhez a Széchenyi István Egyetem több mint 244 millió forintot nyert, így több olyan szolgáltatást bevezet(ett), ami nem csak a hallgatóknak s az oktatóknak nyújt információkat. Ilyen a Diplomás Pályakövető Rendszer, melyből kiderült: a végzettek 95 százaléka fél éven belül elhelyezkedett; s a hallgatók mintegy fele menne külföldre dolgozni.
Az elkészült felmérések a Széchenyi vezetői szerint igazolják a képzések minőségét. Például az, hogy az elsősök 85 százaléka első helyen jelölte meg felvételikor az intézményt, a korábban végzett öregdiákok 86,6 százaléka pedig újra a győri egyetemet választaná. – A felmérések eredményei igazolják, hogy méltán elismertek az intézmény képzései – állította tegnap sajtótájékoztatón Szilasi Péter Tamás, a Széchenyi-egyetem stratégiai és fejlesztési igazgatója, aki arról is beszélt, hogy a vizsgálatra alapozzák további fejlesztéseiket.
A jelenlegi hallgatók 55 százaléka, azaz 5019-en töltöttek ki kérdőívet, amelyek összesítéséből kiderült, hogy a győri egyetemre 60 százalékuk a képzések szakirányai miatt jelentkezett, 23,4 százalékuknál pedig elsősorban a város adottságai számítottak. Az elsősök információikat az egyetemről főként ismerőseiktől és az internetről szerezték; leginkább a vizsgáktól, az anyagi nehézségektől és a tanároktól tartanak. Több mint kétharmaduk a szakterületén tervezi az elhelyezkedést, és (bruttó) 180–190 ezer forint körüli keresetre vágyik. A külföldi munkavállalási hajlandóság 42,58 és 57,8 százalék közötti a különböző szakokon és ezek az adatok jelentősen emelkedő tendenciát mutatnak, de a diákok több mint 68 százalékának van is nyelvvizsgája. Csak 10,24 százalékuk tervezi saját vállalkozás alapítását, 20,62 százalékuk a vállalkozói szféra nagyvállalatainál, további 19,01 százalékuk multinacionális cégnél szeretne dolgozni.
Érdekesség, hogy leginkább az állam- és jogtudományokat tanulók ragaszkodnak hazai munkahelyhez, a zeneművészetisek mennének a legnagyobb arányban külföldre dolgozni. Utóbbiak számítanak átlagosan a legnagyobb keresetre (190.573 forint), viszont a többi kar hallgatóihoz képest lemaradásban vannak a nyelvvizsgák terén.
A végzősök a képzés legfőbb erősségének azt tartják, hogy a szakmai tudáson túl pénzügyi, jogi, kommunikációs, szervezési ismereteket is adott, legfőbb gyengeségének pedig, hogy kevés volt a szakmai gyakorlati lehetőség. A diplomaosztáskor már 34,21 százalékuk munkahellyel rendelkezett és összességében több mint 90 százalékuk a végzettségének megfelelő szakmában helyezkedett el. Az öregdiákok fele Győrben vagy a régióban dolgozik. Az álláskereséskor segítséget leginkább ismerősöktől, családtagoktól kaptak és jellemzően alkalmazotti beosztásba kerültek. (A DPR felméréseinek eredményei meg is jelentek, a két kiadványhoz az egyetem karrier- és öregdiák-irodáján keresztül lehet hozzájutni.)
Öregdiákok tanácsai: sok cégnél szívesen látják a széchenyiseket – állította a sajtótájékoztatón két öregdiák, Sámson Dorottya és Pupp Zsuzsanna. Főként egyetemük idegen nyelvi oktatását dicsérték. Azt tanácsolják a hallgatóknak, hogy már tanulmányi idejük alatt keressék azt a helyet, ahol diplomásként majd munkát vállalhatnak, és ne csak tanuljanak, dolgozzanak is, hogy életrajzukba az is bekerülhessen, belekóstoltak a gyakorlatba.