Deák Ferenc sétány a Széchenyi-egyetem jogi karának jubileumára

Az egyik legnagyobb magyar államférfiról, Deák Ferencről nevezte el a győri közgyűlés a Széchenyi István Egyetem mellett, az Aranypart közelében futó sétányt. A város ezzel nemcsak a haza bölcse előtti tiszteletét fejezte ki, hanem azt is, hogy büszke az idén 25 éves jubileumát ünneplő Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karra.

2020. december 7. – Hancz Gábor, SZEhírek

A Széchenyi István Egyetem állam- és jogtudományi kara 2007-ben vette fel Deák Ferenc nevét, akiről a győri közgyűlés október végén közterületet nevezett el, nem véletlenül éppen az egyetem és annak jogi kara közelében. Az ennek apropóján szervezett pénteki sajtótájékoztatón Kiss Gábor, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a döntést, már csak azért is, mert hazánk egyik legnagyobb, legsikeresebb és legtiszteletreméltóbb államférfija – akit hatalmas erő, szilárd erkölcs és a polgári szabadelvű felfogáshoz, jogrendhez, a magyar hazához való rendíthetetlen ragaszkodás jellemzett – éppen a városban szerezte jogi végzettségét.

Európai kitekintést is nyújtó jogi képzés

Az ifjú Deák 1817 és 1821 között az itteni királyi jogakadémia hallgatója volt: Győrben már akkor is rendkívül színvonalas, európai kitekintést is nyújtó jogi képzés folyt. A későbbi nagy formátumú politikus e négy esztendő alatt alapozta meg hallatlanul széles körű műveltségét és jogi tudását, hiszen nemcsak a magyar jogot ismerte meg, hanem az osztrák és a bajor törvénykönyveket, sőt a Code Napoleont is olvasta.

Az igazgató emlékeztett rá, hogy Deák családja rendkívül szoros szálakkal kötődött Győrhöz és Győr vármegyéhez, és éppen ez a kapcsolatrendszer tette lehetővé, hogy tanulmányait a folyók városában folytassa. Nagyapja, Sibrik Antal kétszer volt Győr vármegyei alispán, anyja pedig a rábacsécsényi kúriában született 1768-ban, s húsz évvel később ott kötött házasságot idősebb Deák Ferenccel. A família kiterjedt rokonságába két későbbi miniszterelnök – Batthyány Lajos és Széll Kálmán – is tartozott, vagy éppen Petz Aladár orvos, akinek nevét ma a győri kórház viseli. Győrt már akkor rendkívül pezsgő szellemi élet jellemezte, aminek akár szimbóluma is lehetne, hogy Deák győri időszakában a Káptalandomb után nagynénje férjének házában, a mai Liszt Ferenc utcai Zichy-palotában lakott, ott, ahol a kor egyik legkiválóbb tudósa, az Akadémia igazgatója, Fejér György történész is. Személyes kapcsolatuk tovább mélyítette műveltségét, történeti tudását. Kiss Gábor szerint a győri évek legfogékonyabb fiatal korában érték Deákot, amit jelez az is, hogy élete végéig emlegette Czinár Mór bencés tanár mondását: „…aki az iskolában komolyan és alaposan gondolkodni megtanul, az végezte jól az iskolát.”

Középpontban a minőségi oktatás

A deáki életmű ismeretében nem véletlen, hogy dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem mind jobb nemzetközi helyezéseihez is hozzájáruló, egyre népszerűbb jogi karának dékánja úgy fogalmazott: „Büszkék vagyunk arra, hogy a nagy jogtudós és kodifikátor szellemi örökösei vagyunk, és továbbadhatjuk hallgatóinknak a ma is zsinórmértéket jelentő deáki értékeket: a tisztesség, a törvényesség, az igazságosság és a méltányosság maximáit.” A névadásért az egyetemvezetés nevében az önkormányzatnak köszönetet mondva hangsúlyozta, hogy a jogakadémia XIX. század végi megszűnését követően 25 éve újraindított jogászképzésen a kezdetek óta tartják magukat a hallgatóközpontú, gyakorlatorientált, minőségi oktatás követelményeihez.

A pályakövetési statisztikák azt mutatják, hogy diplomásaik – nemcsak a jogászok, hanem a más szakjaikon végzettek is – rendkívül keresettek a közigazgatásban és jogászi hivatásrendekben. A fejlődést az infrastrukturális fejlesztések sora és a vonzó jövőképet biztosító modellváltás szintén segítik.

 

Kiss Gábor, Simon Róbert Balázs, dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, dr. Dézsi Csaba András és Kara Ákos. Fotó: Májer Csaba József

Újabb fejlesztések előtt

Dr. Dézsi Csaba András polgármester beszédében elmondta, hogy örömmel fogadták az egyetem kezdeményezését a sétány elnevezésére, és hangsúlyozta: az intézménnyel minden területen megtisztelő együttműködni. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a közgyűlés egyhangúlag hozta meg a döntést. „Büszkék vagyunk arra, hogy Deák Ferenc neve és élete összekapcsolódik Győrrel” – tette hozzá a politikus. Szerinte ez bizonyítja, hogy a városban már akkor magas szintű jogi tanulmányokat lehetett folytatni, ami képessé tette Deákot arra, hogy később mind a jogi bölcseletek, mind a politika terén megállja a helyét.

Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő felidézte, hogy Deák Ferencről korábban már volt közterület elnevezve Győrben, a mai Aradi vértanúk útja, és örömét fejezte ki, hogy a haza bölcse nevét mostantól méltó környezetben viseli egy sétány. Beszélt arról is, hogy az elmúlt években jelentős beruházások zajlottak az egyetemen és környezetében, ami a jövőben folytatódni fog: a város sikeres pályázata révén 30 millió forintból történik meg az Aranypart fejlesztése.

Kara Ákos országgyűlési képviselő elmondta: korábban azt a célt tűzték ki, hogy 2024-ig megvalósuljon az összes olyan egyetemi épület energetikai korszerűsítése, ahol ez szükséges. Hozzátette: az E épület felújítása nemrégiben készült el, a jogi kar központjának rekonstrukciójára pedig reményeik szerint jövőre kerül sor. Úgy vélte, ezek a fejlesztések nemcsak alacsonyabb rezsiköltséget, hanem esztétikusabb, szebb környezetet is eredményeznek. A politikus szólt arról is: a tavalyinál idén negyven százalékkal többen jelentkeztek a győri egyetem jogász szakára, amelyen újra jelentős számban vannak államilag finanszírozott helyek.

A Deák Ferenc sétány mintegy fél kilométer hosszan húzódik a győri központi campus épületei mellett. Fotó: Májer Csaba József