Az államilag finanszírozott hallgatói létszám jelentős csökkentését, a költségtérítéses képzés korlátok között tartását és az önálló felsőoktatási intézmények számának mérséklését tartalmazza az új felsőoktatási törvény átdolgozott, hamarosan a kormány elé kerülő változata. A minisztériumok közötti vita több pontja eldőlt.
Jelentősen csökken majd az államilag finanszírozott hallgatói létszám az új felsőoktatási törvény átdolgozott változata szerint. Míg a Réthelyi Miklós vezette Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) lassabb ütemű, csekélyebb mértékű létszámcsökkentést hajtott volna végre, addig a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ennél radikálisabb lépést tartott szükségesnek. Információink szerint a kormány utóbbit támogatta. A korábbi, lapunk birtokában lévő, április 6-i keltezésű felsőoktatási törvény-koncepció szerint a NGM javaslata értelmében az idei 53 450 fős államilag finanszírozott felvételi keretszám helyett jövőre már csak negyvenezer, 2013-ban 35 ezer, 2014-ben pedig csak 30 ezer fiatalt vesznek fel ingyenes képzésre. Az NGM korábban gazdaságossági szempontokkal, a finanszírozás ésszerűsítésével indokolta a hallgatói létszám csökkentésének szükségességét, amely a felsőoktatás minőségére is kedvezően hathat.
A költségtérítéses képzések esetében az NGM a létszámkeret 50 százalékos csökkentését akarta elérni. Úgy tudjuk: ez nem került bele a jogszabálytervezetbe, de az igen, hogy a jövőben a kormány minden évben rendeletben határozza majd meg, hogy hányan tanulhatnak fizetős képzéseken és milyen szakokon. A cél bizonyos területeken a fizetős képzési helyek csökkentése, ma ugyanis több felsőoktatási intézményben indokolatlanul sokan tanulnak piacképtelen szakokon költségtérítéses formában, és a valós költségnél lényegesen kevesebbet fizetnek a kurzusért, ami terhet jelent az államnak. Úgy tudjuk: az új felsőoktatási koncepció meghatározza majd a hosszabb távon fenntartandó állami felsőoktatási intézmények körét. Ez nem jelenti a többi intézmény automatikus megszűnését, az integráció lehetősége megmarad számukra. A korábbiban szintén a Matolcsy-tárca tett erre javaslatot.
A koncepció április 6-i verziója szerint az NGM azt javasolta, hogy a jövőben az állam csak a képzés tényleges idejét finanszírozza, és ha valaki ezt túllépi, vagyis valamilyen okból ismétlésre kényszerül, akkor fizessen a tanulmányaiért. Ügy tudjuk: ebben a kérdésben a NEFMI álláspontja győzött, amely továbbra is lehetővé tenné, hogy 12 félévet finanszírozzon az állami 10 helyett, amennyiben a csúszásra a hallgató önhibáján kívül került sor. Ismert: az április 13-i kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkártól, hogy két hét alatt több ponton dolgozza át a felsőoktatási törvény koncepcióját.
Úgy tudjuk: már a jövő héten a kormány elé kerülhet az új verzió.