Beszélgess Velem! - Remény és esély
Dr. Bakos-Tóth Márta Mindszenty emlékérmes, klinikai gyermek-szakpszichológus és onko-pszichológus, a bakonyszűcsi „Második Otthon” a Magyar Gyermek-onkológiai Munkacsoport rehabilitációs központja, Magyarország tizenegyedik gyermek-onkológiai centruma megalapítója.
Felismerte, hogy a hosszú kezelés során a gyermekek kiszakadnak megszokott környezetekből, családjukból, kortársaik közül, sőt egyes esetekben csak szerzett testi fogyatékosságok árán lehetett őket teljesen meggyógyítani. A gyógyult gyermekek és családjuk segítséget, lelki gondozást igényelnek a kezelés befejeződése után, hogy fel tudják dolgozni, amin keresztül mentek, vissza tudjanak illeszkedni korábbi környezetükbe. Erre a legalkalmasabb az Otthon által nyújtott védett közösség, mely a kórházi osztály és a társadalom közti átmenetet jelenti.
Az Otthon lehetőséget biztosít más krónikus betegségben szenvedő gyermekek közös rehabilitációjára is. Olyan családsegítő lelki gondozást végző civil szervezet, amely a speciális egészségügyi problémákkal sújtott egyének és családjaik pszicho-szociális gondozását sokoldalúan igyekszik megvalósítani, együttműködve a testi gyógyítást végző intézmények orvosaival és pszichológusaival.
Az Otthon lehetőséget biztosít más krónikus betegségben szenvedő gyermekek közös rehabilitációjára is. Olyan családsegítő lelki gondozást végző civil szervezet, amely a speciális egészségügyi problémákkal sújtott egyének és családjaik pszicho-szociális gondozását sokoldalúan igyekszik megvalósítani, együttműködve a testi gyógyítást végző intézmények orvosaival és pszichológusaival.
Remény és esély témában beszélgetünk vele, a remény éltető erejéről és a szenvedés személyiség erősítő hatásairól.
Dr. Bakos-Tóth Márta egy mély hitű, meleg szívű, békét árasztó, humoros, csodálatos, lelkeket négy évtizede gyógyító szakember.
Időpont: 2017. október 18. 15:30 - 17:00
Helyszín: Széchenyi István Egyetem
További program: http://beszelgessvelem.com
Garai Gábor:
Jókedvet adj
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.