A márciusi felmérés szerint a vállalatok a válság előtti árbevétel szintjének átlagosan 63%-át érték el, míg júniusban 77%-ra nőtt ez az érték. A legtöbb vállalkozás szerint legalább fél év szükséges a korábbi árbevételi szint eléréséhez. A bevétel csökkenést a válaszadók többségénél a kereslet hiánya és a korlátozó intézkedések akadályozták, valamint a finanszírozási források hiánya.

1. ábra: A válaszadók árbevételi szintjének megoszlása a válság előtti szinthez képest Forrás: MNB

A márciusi szinthez képest (63% tapasztalt problémákat) júniusra csökkentek a beszállítói láncokban tapasztalt fennakadások (19% tapasztalt problémákat), amely a hosszabb leállások arányának csökkenésének köszönhető.

A vállalkozások bizakodók a jövővel kapcsolatban, a márciusi 2%-ról 21%-ra emelkedett a létszámnövelést tervezők aránya, a leépítést fontolgatóké pedig jelentősen csökkent (30%-ról 5%-ra).

A járvány a válaszadók 40 százalékánál okozott likviditási problémákat. A beruházási hajlandóság valamelyest emelkedett, hiszen míg márciusban a cégek harmada tervezte a beruházásai elhalasztását, addig júniusban csak 14 százalékuk.

Az MNB felmérése alapján a Növekedési Hitelprogram sikeres, mivel a növekedési hitellel rendelkező vállalatok több, mint fele nyilatkozott úgy, hogy 1 hónapnál további is fenn tudná tartani fizetőképességét a járvány egy újabb hulláma esetén.

Forrás: Fekete Ádám – Nyitrai Tamás: A kilábalás jelei – A koronavírus-válság hatása a jegybank vállalatai felmérésének tükrében
https://mnb.hu/letoltes/fekete-adam-nyitrai-tamas-a-kilabalas-jelei-a-koronavirus-valsag-hatasa-a-jegybank-vallalati-felmereseinek-tukreben.pdf

Összeállította:

POREISZ VERONIKA

PhD, egyetemi adjunktus

Gazdasági Elemzések Tanszék

poreisz@sze.hu