Az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagvizsgáló Laboratóriuma konkrét műszaki problémák megoldásában, káresetek felderítésében, anyagvizsgálati megbízásokban és rövid-, illetve hosszútávú kutatásfejlesztési feladatokban működik együtt a vállalkozásokkal. Időnként kapnak megbízásokat a rendőrségtől is, de ezek részleteiről érthetően nem beszélhetnek, hiszen nem akarják helyzetbe hozni a bűnözőket. Elégedjünk meg annyival, hogy a bűncselekmények helyszínén nemcsak a hagyományos értelemben vett ujjlenyomatot hagyhatják ott az elkövetők. Más módon is következtetni lehet a kilétükre. De ugyanígy vizsgálták már, hogy miért okoztak sérülést fogászai implantátumok.

Dr. Hargitai Hajnalka a 3D felvétel készítésére is alkalmas konfokális lézer pásztázó mikroszkóppal. Fotó: Mészáros Mátyás

„A legjellemzőbb tevékenységünk természetesen a rutin anyagvizsgálat, azon belül is legtöbbször vasötvözeteket hoznak hozzánk. Gyakori az alapanyagok bevizsgálása, például szilárdsági jellemzők meghatározása szabványos keménységméréssel és szakítóvizsgálattal, illetve szövetszerkezet vagy éppen kémiai összetétel vizsgálatok. Hegesztési eljárásokat minősítünk, vagy ha problémás esettel fordulnak hozzánk, káranalízist is végzünk. Ha valami törik, szakad, nem úgy működik, ahogy kellene, nem megfelelően megmunkálható, és kíváncsiak az okára, megpróbáljuk megkeresni rá a választ” – mondja Dr. Hargitai Hajnalka, aki 2011 óta vezeti a laboratóriumot.

A laboratórium az Anyagtudományi és Technológiai Tanszékhez tartozik, különleges, modern eszközök, berendezések egész tárházával dolgoznak. Ilyen például a 3D fémnyomtató. A lézerszínterező berendezés egy-egy húsz mikronos fémporréteget terít le, és lézerrel a megadott kontúr mentén megolvasztja azt, rétegről rétegre építkezve. Gyakorlatilag bármilyen geometriájú testet meg lehet alkotni vele a hússzor húsz centiméteres mérethatáron belül. Például olyan szerszámbetéteket készítenek, amelyeknek formakövető hűtőrendszerük van, vagy prototípus alkatrészeket. Ez volt az első ilyen berendezés Magyarországon, amikor 2010-ben az egyetem birtokába került. Tudományos tevékenységet is szolgál, jelenleg éppen PhD-dolgozat készül a 3D fémnyomató működésével kapcsolatban Hargitai Hajnalka témavezetésével.

Az országban még mindig unikális ipari CT is nagyon népszerű a megrendelők körében. Érdekes eseteket vizsgáltak vele, a kora-középkori, titkos zsebekkel ellátott, szúette szakrális szobroktól a csontokon át az ipari anyagokig. Az öntvényekben 3D–ben lehet megjeleníteni például a különböző porozitásokat, azokhoz térfogatot, méreteket rendelni. Ipari szabványok írják elő ugyanis, hogy hol, milyen mértékű lehet a porozitás a különböző öntvényekben. Hagyományosan ezt eddig úgy ellenőrizték, hogy mechanikusan felszeletelték a mintákat, és mikroszkóp alatt vizsgálták azokat. Most egyszerűen berakják a mintát a CT berendezésbe és akár fél órán belül látják az eredményt. Nem olcsók ezek a vizsgálatok, de gyors és pontos eredményt adnak. Az orvosi CT-vel nem lehet olyan részletgazdag képeket kapni, mint az iparival. Tény viszont, hogy itt az erős sugárzás roncsolná az élő szöveteket, de csontokat, elhalt szöveteket vizsgálhatnak vele.

A laboratórium mikroszkóp arzenálja is jelentős. Hagyományos, optikai, sztereo, konfokális lézer pásztázó és pásztázó eletronmikroszkópok tartoznak ide. A fókuszvariációs mikroszkóppal például topográfiai vizsgálatok is végezhetők. A felületet különböző fókusztávolságból szkennelve, a képeket összerakva 3D-s információt tudnak megjeleníteni. Például turbinalapátokról készült lenyomatokat lehet így vizsgálni, és nyomon követni az erózió mértékét.

Az Anyagvizsgáló Laboratórium minőségirányítási rendszerrel és akkreditációval rendelkezik, ami hitelességet ad. Ha például a beszállító cégek náluk kérnek vizsgálatot, a megrendelők ezt nagy bizalommal fogadják.  A vizsgálatról sorszámozott, hivatalos jegyzőkönyvet adnak ki.

„A tanszéken van irodám, de már régen leköltöztem a laborba. Itt mindig akad kérdés, megbeszélni való. A vizsgálatot végző kollégák odahívják a többieket, engem is, és közösen megbeszéljük a tapasztalatokat. Így mindenki folyamatosan tanul és ezeket az élő, gyakorlati példákat azután fel tudom használni az oktatásban, például a szerkezeti anyagok káranalízise tantárgyban. Elvileg minden mérnök számára evidens az, hogyan kell kiválasztani egy adott feladatra a megfelelő alapanyagot, technológiát, de a gyakorlatban kiderül, hogy sokszor mégse azt használják, mégse úgy munkálják meg, nem megfelelően hőkezelik, vagy éppen már a tervezőasztalon nem vettek figyelembe bizonyos szempontokat, és akkor sorra lehet venni a tanulságokat” – mondja Hargitai Hajnalka. 

Az Anyagvizsgáló Laboratórium akkreditációja, minőségirányítási rendszere, példaértékű működése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Széchenyi István Egyetemen Dr. Hargitai Hajnalkát bízták megy a Felsőoktatási és Ipari Együttműködés nyitott laboratóriumainak összehangolásával. Az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék egyetemi docensének feladata, hogy egységes portfóliót, hatékony minőségirányítási rendszert alakítson ki a logisztikai és csomagvizsgáló, az anyagvizsgáló, a talajvizsgáló, a környezetipari és az open VR nyitott laborok összehangolt működésére, hogy az ipar számára még könnyebben elérhetők és ismertek legyenek.