A kancellári pozíció bevezetése előtt főtitkárnak hívták, azóta főigazgatónak nevezik az egyetem adminisztratív vezetőjét, aki közvetlenül a kancellár és a rektor munkáját segíti. Ő tartja kézben a központi igazgatási- és oktatásszervezési feladatokat és a felnőttképzést. A felvételi folyamat lebonyolítását, a képzések regisztrálását,  a kurzuskiírást, a központi adminisztrációt, a szenátus, a konzisztórium, valamint a rektori kabinet üléseinek működtetését. Mindent, ami a hallgatók életéhez kapcsolódik oktatásszervezési szempontból, és mindazt, ami az oktatók munkáját, az akadémiai oldalt segíti. 

Dr. Kovács Zsolt 2013 szeptemberében vette át a Széchenyi István Egyetem főigazgatói (akkor még főtitkári) pozícióját. Az első nagy kihívást új munkakörében a Tanulmányi Osztály és a Felnőttképzési Központ közötti feladatmegosztás harmonizálása jelentette. Korábban a nappali tagozatos hallgatók ügyeit a TO, a levelezős hallgatókat pedig a felnőttképzés segítette. Az átszervezés óta a nappali és levelező képzéseken résztvevő hallgatókkal kapcsolatos feladatokat a Tanulmányi Osztály látja el, a Felnőttképzési Központnak pedig teljesen új területet jelöltek ki: a szakirányú továbbképzések, illetve a felnőttképzési törvény alá tartozó képzések koordinálását. Az egyetem a piaci igényeket kiszolgáló felnőttképzésekből szeretne minél nagyobb szeletet kihasítani. Az elmúlt három évben sok sikeres szakirányú továbbképzési szakot indítottak. A felnőttképzési központ a képzésekkel kapcsolatos teljes adminisztrációt ellátja, a karoknak így csak a szakmai kérdésekre kell koncentrálniuk. Szerencsére az oktatók folyamatosan tesznek javaslatot új képzések indítására, egy-egy konkrét piaci igény kiszolgálására.

„A másik nagy kihívást - az intézmény történetében már nem ismeretlen – újabb integráció megvalósítása jelentette az elmúlt években. 2015 januárjában érkezett a csatlakozási szándékú megkeresés a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári karáról. A Széchenyi-egyetem támogató állásfoglalásával elkezdődött az integrációs folyamat, ugyanakkor ismét felvetődött a győri felsőoktatási intézmények – a Széchenyi Egyetem és az Apáczai-kar egyesítésének gondolata is. 2015 szeptemberében a szakminisztérium államtitkársága létrehozott egy munkacsoportot az integráció előkészítésére”– idézi fel a sorsformáló időszakot a főigazgató. A munkacsoportban sok kiváló munkatárs dolgozott együtt. Váginé Varga Zsuzsanna koordinálta a személyügyeket, az ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos átadási és üzemeltetési kérdéseket Farkas Beatrix, a pályázati ügyeket dr. Tamándl László. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat Papatyi Csaba, a jogi ügyeket dr. Szabó Sarolta és dr. Pardavi László, a szolgáltatási kérdéseket Májer Eszter, a Gyakorló Iskolával, HÖK-kel kapcsolatos feladatokat pedig dr. Galli Csaba koordinálta.

„Elő kellett készíteni egy részletes szabályozást tartalmazó integrációs szerződést.  A csatlakozó két kar működési rendje sok tekintetben eltért a mienktől. Más volt például a tanulmányi és vizsgaszabályzat, ugyanígy a térítési és juttatási szabályzat is. Mindkét HÖK-szervezettel is egyeztettünk közben, hogy a hallgatókat semmilyen hátrány ne érje. Arra törekedtünk, hogy mindent, ami jó, megtartsunk. Az integráció azt is jelentette, hogy egységes  működési folyamatokat  kellett  kialakítani a csatlakozó karokon belül is. A két csatlakozó kar struktúrája ugyanis nem három, hanem négyszintű volt. A széchenyis „egyetem-kar-tanszék” rendszer mellett intézetek is működtek. Újra kellett gondolni és egységesíteni a karok képzési portfólióját is. Ennek nyomán például a sporttudományi képzések átkerültek az újonnan alakult Egészség- és Sporttudományi Karra, a szociális munka és a nemzetközi tanulmányok szakok az Apáczai-karra, a turizmus pedig a Kautz-karra” – avat a részletekbe Dr. Kovács Zsolt.

„Három év távlatában kijelenthetjük, hogy az integráció teljes mértékben sikeres volt, előnyöket hozott minden érintettnek” – mondta Dr Kovács Zsolt főigazgató. (Fotó: Májer Csaba József)

Az integráció alkalmat adott az egyetemen folyó összes képzés átvilágítására, egy egységes képzési koncepció kialakítására. A főigazgató koordinálásával átfogó tantervreform keretében került sor a tantervek racionalizálására. Ennek során újra értelmezték a tantárgyak tartalmát, megszüntették a felesleges átfedéseket, párhuzamosságokat. Az így kialakult, újragondolt, egységes tartalmú tantárgyak bevezetésével egyrészt csökkent az oktatók terhelése, másrészt a tantárgyak – egységes elvek szerinti - egyes karokhoz rendelésével, az oktatási és tudományos potenciál integrálásával energiák és szinergikus erőforrások szabadultak fel a tantárgyak folyamatos fejlesztésére, korszerűsítésére.

„Végül az egész egyetemet átfogó munkafolyamat eredményeként 2017 szeptemberében startoltunk az új mintatantervekkel. Az addig nyilvántartott, mintegy 13 ezer tantárgyból nagyságrendileg háromezer maradt, és a tantervi óraszámok is csökkentek. A hagyományos, az oktatók és hallgatók közötti közvetlen kapcsolatra, a direkt ismeretátadásra épülő módszertan helyett nőtt az önálló hallgatói munka jelentősége a hallgatók felkészülésében.

Kijelenthetjük, hogy a tantervreform kiteljesítette, szervesebbé tette az integrációt. Ilyen mélységű, és ilyen hatékony átalakítás kevés felsőoktatási intézményben valósult meg a korábbi integrációs hullámok során” – mutat rá Dr. Kovács Zsolt.

Fontos feladat volt az üzemeltetési feladatok szinkronizálása is. A korábbi széchenyis gyakorlatot a feladatok kiszervezése jellemezte. A csatlakozó karok esetében egy saját cég, a Pannon-Famulus Kft. látta el az üzemelési feladatokat. Ez adta a mintát az Uni-Famulus Kft létrehozására, ami ma már több mint 150 fős munkatársi gárdával végzi a takarítási, gondnoki, zöldterület-rendezési munkát.

„Három év távlatában kijelenthetjük, hogy az integráció teljes mértékben sikeres volt, előnyöket hozott minden érintettnek. A csatlakozó karok is megtalálták számításukat. Az uniós források felhasználásban ugyanúgy, mint a munkatársi juttatások mennyiségében és az anyagi biztonságban” – hangsúlyozza a főigazgató. 

Ami pedig a közeljövő kihívásait illeti, Dr. Kovács Zsolt a Neptunnal összekötött Moodle rendszert említi, ahová az oktatók fel tudják tölteni tantárgyaikat, és megoszthatják a hallgatókkal, mégpedig 3D-ben is, ami gyorsítja a tanulási folyamatokat. Fókuszban lesznek továbbra is a szakirányú továbbképzési szakok és a duális képzés is, ahol most végzett az első, audis járműmérnök évfolyam. Ugyancsak komoly kihívást jelent az egyetem életében a nemzetközi hallgatói létszám további bővülése. Tervben van a képzési paletta szélesítése is, új szakok indítása. A meglévőkön pedig fontos cél a lemorzsolódás csökkentése. Arra törekszenek, hogy a felvett hallgatók közül minél többen jussanak el a diplomáig. Ennek érdekében oktatói mentorrendszert hoznak létre, és videopéldatárakat, tanulási segédleteket töltenek fel.

„Nagy kihívás továbbá az egyetem és munkaerőpiac kapcsolatának a további erősítése és az ipari, társadalmi partnerek igényeinek megértése és kiszolgálása. 15 évvel ezelőtt még hallgatóként kezdeményeztük a Karrier Iroda létrehozását, amely ma már az Egyetem szerves részeként működik. Bár az ipari kapcsolatok terén  szintén jól áll az Egyetem, hiszen kiváló oktató kollégákkal rendelkezünk, akik az oktatás mellett a vállalati kapcsolataikon keresztül rengeteg új, korszerű tudást, tapasztalatot hoznak be az Egyetemre. Ezen a területen azonban nincs megállás, folyamatosan ösztönözni, támogatni kell oktatóinkat, kutatóinkat szakmai, tudományos tapasztalataik korszerűsítésében, bővítésében.

A korábbi oktatási, funkcionális és szolgáltató szervezeti egység típusok közül a funkcionális szót ma már kihúzhatjuk, hiszen már nincs olyan szervezeti típusunk, amely ne szolgáltatna, akár befelé a kollégák felé, akár kifelé a partnereink felé. Ez komoly szemléletváltás az igazgatásszervezésben is, amelynek láthatatlanul, minden igényt kiszolgálva kell működnie, hogy minél profibban támogathassuk az oktatási folyamatokat, és a tanszékek, karok, valamint a külső partnerek közötti kapcsolatok létrejöttét” – világít rá Dr. Kovács Zsolt főigazgató.