Tegyük fel, bár szinte nulla az esélye, hogy egy autonóm jármű hirtelen fékezhetetlenné válik. Egy felmérés szerint az emberek támogatják, hogy az önvezető autó ilyen elkerülhetetlen baleseti helyzetben védje meg mások életét még akkor is, ha ezzel a bent ülő testi épségét kockáztatja. Vagyis minden baleseti szituációban a lehető legkisebb károkozás legyen a célja. Viszont amikor ugyanezeket az embereket arról kérdezték, hogy milyen önvezető autót vásárolnának meg, kivétel nélkül az válaszolták, hogy csakis olyat, ami minden egyes baleseti helyzetben a bent ülők életvédelmét helyezi előtérbe. Hogyan reagáljanak erre az autógyártók, mit lépjenek a jogalkotók? Komoly dilemma.

„A jogalkotónak ösztönöznie kell az autonóm járművek elterjedését” – véli Csitei Béla.

„Ön, mint végzett jogász kinek az életét védené meg?” – kérdeztük Csitei Béla PhD hallgatót, aki a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán az önvezető autók jogi dilemmáiból írja doktori disszertációját. Első évét tölti az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában.

Az önvezető autók sok millió ember életét óvhatják meg

„Valóban nehéz lenne megbarátkoztatni a közvéleményt az autonóm járművekkel, ha előfordulhatna, hogy az autó adott esetben nem a benne ülők életét védi meg. Még kérdéses, hogy erre a jogalkotó milyen szabályt fog hozni. Jogilag egyébként az életek között nem lehet különbséget tenni számszerűség szerint. Nem lehet azt mondani, hogy három ember élete többet ér, mint egy emberé. De ez mindenképpen érdekes kérdés, ami jól mutatja, hogy a témának van létjogosultsága.  Bár hozzáteszem, hogy az ilyen típusú morális kérdésekre tökéletes választ adni valószínűleg nem lehet, legfeljebb csak állást foglalni bennük” – mondja Csitei Béla, de rögtön hangsúlyozza azt is, hogy jelenleg a közlekedési balesetek 90 százalékban emberi hibából következnek be. Az önvezető autóknak pedig éppen az lesz az óriási előnyük, hogy ezt a kilencven százalékot nullára csökkentik.  Évente sok millió ember élete lesz így megóvható. Vagyis a jogalkotó nem teheti meg, hogy ne próbálja ösztönözni az autonóm járművek elterjedését. Ha a szabályozás nem teszi érdekeltté a gyártókat abban, hogy az önvezető technológia fejlesztésével foglalkozzanak, akkor soha nem fognak piacra vinni önvezető autót. Emellett a felhasználókat sem szabad olyan helyzetbe hozni, hogy úgy érezzék, kiszolgáltatottjai lettek ennek a technológiának.

Csitei Béla tavaly vehette át jogász diplomáját, és nem volt kérdéses, hogy az alma materben marad. Az öt év alatt megszerzett tudását szeretné kibővíteni négy PhD-s évvel.  Úgy látja, általában azok tudják a legmagasabb szintű szakmai munkát végezni a jogászok között, akik egyetemen is oktatnak és a gyakorlatban is praktizálnak. Az sem mellékes persze, hogy az ember hol, milyen környezetben, milyen kihívásokkal tölti a munkaidejét. „Nehezen váltam volna meg a kar családias, inspiráló légkörétől” - mondja.

Ma még minden egyes kérdés újabbakat szül

Valóban izgalmas területet választott a Polgári Jogi Tanszék elsőéves PhD-hallgatója, hiszen az autonóm járművek jogi szabályozásával kapcsolatban feltett minden egyes kérdés ma még újabb kérdéseket szül. Ki tartozzon felelősséggel például önvezető autó által okozott esetleges károkért? És mivel ezek az autonóm járművek nemcsak hardveres, hanem szoftveres alapon működnek, eleve kérdéses az is, hogy ki számít gyártónak? Ha a szoftverfejlesztő értékesíti a szoftvert a jármű összeállítójának, akkor a felelősséget is átruházza-e ezzel? Egymás között hogyan oszlik meg a felelősségük? Mi történik akkor, ha valaki nem frissíti a szoftvert?  Mi lesz, ha a számítógépet feltörik, perelhető-e azért a gyártó, ha a járműnek nem volt megfelelő a biztonsági rendszere? Ilyen, és ehhez hasonló sok-sok kérdést gyűjtött már eddig is össze Csitei Béla, és a következő három évben szeretne is reális választ adni rájuk.

„Mivel a hazai szakirodalom még nem nagyon bővelkedik forrásokban e téren, mindenképpen vizsgálni fogom a külföldi gyakorlatot is. Az a célom, hogy a saját meglátásaimat és a külföldi tapasztalatokat vegyítve próbáljam meghatározni, hogy milyen lenne a kívánatos szabályozás.” – mondja Csitei Béla, aki egyébként szeret autót vezetni, de nincsen rá nagyon szüksége, hiszen az egyetem közlében lakik. És természetesen az önvezető autót is szívesen kipróbálná. Biztosan egészen más lesz majd úgy ülni egy ilyen autóban, ha elmondhatja magáról, hogy az autonóm járművek biztonságos működésének jogi szabályozásához ő is hozzátehetett egy szeletet. Ebben témavezetői, Dr. Lévainé Dr. Fazekas Judit tanszékvezető egyetemi tanár, dékán és Dr. PhD. Kőhidi Ákos egyetemi docens minden segítséget megadnak az ifjú jogász PhD hallgatónak. 

A jogi kar dékánja vezeti a kutatócsoportot

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar több kutatója vesz részt az Autonóm járművek jogi keretei c. FIEK-kutatásban, amely a felsőoktatás és az ipar közötti együttműködés jegyében, GINOP-os (tehát gazdasági innovációs) forrásból valósul meg az egyetemen. A Lévayné Fazekas Judit dékán asszony által vezetett kutatócsoport tagjai az autonóm járművek hazai, uniós, valamint nemzetközi köz- és magánjogi szabályozási megoldásait, illetve az erre való törekvéseket vizsgálják, különös tekintettel a büntetőjogi, közjogi engedélyezési és a magánjogi kérdésekre. A kutatócsoport hazánkban úttörő kutatásokat végez, amelynek hatását - reményeik szerint - mind a hazai és nemzetközi szabályozási környezet, mind a tudomány és az ipar szereplői is érzékelik, és értékelik a jövőben.