Az Apáczai-karon találkoztak a nyugati szórványban magyart tanító pedagógusok

Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a nyugati szórványban magyar nyelvet tanító pedagógusok továbbképzését. Paraguay-tól Izlandig, Ausztráliától Svédországig tizenhárom országból érkeztek hétvégi, vasárnapi magyar iskolákban tanító pedagógusok a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karára. Harmincegyen ismerkedhettek meg az elmúlt héten a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel a magyar nyelv, a magyar kultúra oktatásában.

Győr, 2019. szeptember 3. – SZEhírek, Nyerges Csaba, fotó: Májer Csaba József

Vadász Mária még 2000-ben költözött ki Németországba, a férje a München melletti kisvárosban, Erdingben kapott munkát. Azóta is kint élnek. Több magyar család lakik a környéken, hamar létrehozták a saját közösségüket, a piciknek óvodát, később a nagyobbaknak hétvégi iskolát nyitottak. Ami csak a nevében hétvégi, hiszen a foglalkozásokat hétközben tartják. Kilenc ovisuk és féltucatnyi iskolás diákjuk van. A szülők egy része régebb óta kint él, vannak vegyes házasságokból is gyerekek, és olyanok is, akik csak pár éve érkezek Erdingbe. A foglalkozásokon a diákok szintjéhez igazodva oktatják a magyar kultúrát. Megtanítják például a magyar ábécéből azokat a betűket, amik a németből hiányoznak, és a magyar mondák, mesék világába röpítik el a gyerekeket. Máriának négy fia van, húsz éves a legnagyobb, ő is járt 16 éves koráig a magyar iskolába. A legkisebb pedig most kezd az elsősökkel.

 

A továbbképzés résztvevői a szervezőkkel az Apáczai-karon.

Madár Emőke a kanadai Vancouverben, a Szent László Magyar Iskolában tanít. A római katolikus magyar templomban kapnak helyet, és négy csoportban foglalkoznak a gyerekekkel vasárnaponként, óvodásoktól tizenötéves korig. Esetükben is a férj kapott kint állást. Nem régóta vannak kint, de Emőke hamar rátalált a magyar iskolára, ahol elsősorban a beszédet fejlesztik az ötvenhatos magyarok unokáinak ugyanúgy, mint a nemrég letelepedetteknek.  Itthon matematikát-fizikát tanított, ezért számára is kihívást jelentett az új oktatási forma. A győri továbbképzésről sok-sok gyakorlati ismeretet vihet haza, amit ki is fog próbálni, és kapcsolatokat is tudott építeni közben.

A továbbképzés záróünnepségén Kövecsesné Dr. Gősi Viktória, az Apáczai-kar dékánhelyettese kiemelte, hogy a diaszpóra hétvégi iskoláiba nagyon eltérő háttérrel, nagy nyelvi különbségekkel érkeznek a gyerekek az egész heti kötelező iskolai tevékenységek után. „Azoknak a kollégáknak, akik a határainkon túl, távol az anyaországtól vállalják a magyar nyelv és kultúra közvetítését, sok türelemre, kitartásra, és kreativitásra van szükségük. A továbbképzéseink során mindig arra törekszünk, hogy olyan készletet, eszközrendszert állítsunk össze, amivel segíthetjük a tanulói aktivitásra épülő oktatási módszerek elsajátítását. Így például idén a kooperatív tanulásra, projektoktatásra, drámapedagógiára helyeztük a hangsúlyt, éppen úgy, mint a történelem. és irodalomtanítás élményszerű feldolgozására” – hangsúlyozta a dékánhelyettes. 

Minden résztvevő oklevelet vehetett át a záróünnepségen Dr. Szilágyi Péter miniszteri biztostól és Dr. Pongrácz Attila dékántól.

Dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos megköszönte a továbbképzés résztvevőinek a magyar közösségekben, hétvégi, vasárnapi iskolákban kifejtett, döntően önkéntes munkát. A diaszpóra politikával kapcsolatban sorra vette az állampolgársági és az alaptörvény módosítását, a meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor programot, a diszpóra szervezetek számára kiírt nyílt pályázati rendszert, valamint a diaszpóra táboroztatási programot. „Örömmel látjuk, hogy a diaszpóra közösségekben a tapasztalt kollégák mellett megjelentek az aktív fiatalok. A célunk az, hogy ezek a közösségek továbbra is élők, aktívak maradjanak. Az olyan kurzusok, mint a győri is, gyakorlatorientáltan tudja segíteni az önök munkáját, miközben jut idő egymás megismerésére, a tapasztalatok, jó gyakorlatok  megosztására is” – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Azt kérte a résztvevőktől, hogy ugyanezzel az energiával térjenek vissza a közösségeikbe, és adják tovább a Győrben megszerzett ismereteket. Mutassák meg közben a többségi nemzet számára is, hogy milyenek a magyarok. „Hiszen önök minannyian Magyarország közösségi nagykövetei is egyben.”

Dr. Pongrácz Attila, az Apáczai-kar dékánja a továbbképzés tapasztalatait összefoglalva elmondta, hogy a világ minden tájáról Győrbe érkeztek azok a diaszpórában oktató pedagógusok, akik szeretnék a meglévő tudásukat fejleszteni, egymással is közösséget építeni, ily módon a világ magyarságának fővárosa az elmúlt héten Győr volt. „Büszke vagyok arra, hogy az Apáczai-kar közel két évtizede támogatja ezt a folyamatot. Köszönöm kollégáimnak az elkötelezett szervezőmunkát. Olyan kisugárzása lett ezáltal egyetemünknek a világ magyarsága felé, amellyel nem büszkélkedhet minden hazai felsőoktatási intézmény.  

Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége Oktatási Bizottságának vezetője megköszönte a házigazda győri egyetem által nyújtott támogatást a továbbképzések lebonyolításában. Azt kérte a résztvevőktől, vigyék szerte a nagyvilágba a képzés jóhírét.