A Digitális Fejlesztési Központ segítségével és az 5G hálózatok kiépítésével megvalósíthatóvá válhatnak a távgyógyítás és kontroll vizsgálatok bizonyos részei. Ilyen pl. a távkonzílium, ahol a diagnózis kialakításába, a kezelés menetébe kommunikációs eszközökön keresztül távoli orvos/szakszemélyzet is be van vonva. A távmanipuláció során a vizsgálatot vagy beavatkozást végző személy távérzékelőkre támaszkodva távolról vezérli (végzi) az interakciót igénylő vizsgálatot (pl.: endoszkópia) vagy beavatkozást (pl. video-vezérelt robot). A távdiagnosztikában a diagnózis alapját adó vizsgálat végzője és a diagnózis felállítója (a lelet készítője) térben elválik egymástól, de interaktív kapcsolatban vannak. Távfelügyelet/tele-monitoring esetén pedig az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétét a betegnél levő, őt figyelő jelfogók (detektorok) és jeltovábbítók pótolják.

A telemedicina az egészségügyi ismeretterjesztésben is fontos szerepet játszhat. Egészségügyi applikációk fejlesztésével a betegek már specifikusan elkülöníthető szakemberhez fordulhatnak. Az appok és órák fejlesztése mellett léteznek eszközök, amelyek az UV-sugárzást mérik, és személyre szabott bőrvédelmi tanácsokat adnak, például, hogy mennyi napvédő krémet használjunk, és mikor érdemes árnyékba vonulni. Készítenek olyan órákat és pólóba szerelt érzékelőt, amely a szívverést és a bőrt vizsgálva az ember stressz-szintjét monitorozza. A virtuális egészségügyi rendszer kiépülése révén egyszerű és olcsó lehetőség kínálkozik arra is, hogy akár a világ másik felén lévő, az adott területen a legjobb specialistával konzultálhassanak az orvosok. A technológiai fejlesztések segítségével hazánk felzárkózhat a világ élvonalába tartozó egészségügyi ellátásokhoz.

A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.