„Magyarországon kívül is van magyarság, ahhoz pedig, hogy átadjuk a magyar történelmet és a magyarságtudatot, az anyanyelv a kulcs. Ezen dolgozunk önként, szívből” - a Svédországból érkezett Tompa Ama így fogalmazta meg, mi a feladatuk és céljuk a külföldön magyar nyelvet tanítóknak. Huszonnégy másik, ugyanezt a feladatot felvállaló sorstársával együtt ő is részt vesz „A nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók XV. továbbképzésén”, amelyet 10. alkalommal rendeznek Győrben. Az egyhetes programra, amelynek házigazdája a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara, érkeztek Ausztriából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Angliából, Argentínából, Brazíliából, Észtországból, Lengyelországból, Németországból, Spanyolországból és Svédországból is.

A program megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: „A külföldön magyar nyelvet tanítókat az az elv vezérli, hogy ha a gyerekek nem veszítik el anyanyelvűket, akkor meg tudják ismerni a magyar történelmet és hagyományokat is. Reméljük, hogy az egyhetes továbbképzés, egymás tapasztalatainak megismerése után könnyebben megy a munka.” A Széchenyi-egyetem - ahogy Földesi Péter rektor fogalmazott - „megörökölte ezt a dicsőséget”, ezt a programot jogelődjétől, de ők is évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségvállalásra. „Öt-hatszáz magyar, de nem magyar állampolgár hallgatónk van, munkánk fontos része az ő támogatásuk.” Ennek szellemében rendeztek idén először nyári tábort Barcelonában az ott élő magyar diákok számára, s ezt szeretnék hagyománnyá tenni - hangzott el. Szabó Péter, az Apáczai-kar dékánja az ismert idézettel fogalmazta meg, hogy miért fontos a külföldön magyar nyelvet tanítók magyarországi képzése, mint mondta: „Nyelvében él a nemzet!”

(Forrás: Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2016. augusztus 23.)