A kissé szeles és borongós októberi időjárás ellenére sokan összegyűltek tegnap az Apáczai Kar Liszt Ferenc utcai campusának udvarán. Az apropót az iskolakert bővülése szolgáltatta: most adták át ünnepélyesen a „köznek” azt a magaságyást, amelyet immár a kerekesszékesek is gond nélkül meg tudnak közelíteni. A Leier Hungária Kft. által adományozott Durisol objektum ugyanis pont olyan magas, hogy nyújtózkodás illetve hajolás nélkül tökéletesen elérhetőek benne a telepített növények. Könnyű belátni, hogy egy ép ember számára is jóval könnyebb így kertészkedni - de persze mindez elsősorban a mozgásukban korlátozottaknak, adott esetben időseknek biztosít lehetőséget arra, hogy ők is részt vehessenek a kert gondozásában, az itteni foglalkozásokban.

Sokan összegyűltek az Apáczai Kar udvarán az akadálymentesített ágyás átadására. (Fotó: Májer Csaba József)

Az új magaságyást a Leier Hungária Kft. adományozta a karnak. (Fotó: Májer Csaba József)

A rövid megnyitót Dr. Baranyiné Dr. Kóczy Judit dékánhelyettes beszéde indította, amely felelevenítette a magyar iskolakert hagyományokat, megemlítve, hogy a Tanítóképző mindig is élen járt ebben a mozgalomban: a két világháború között az intézmény udvarán több, mint ötezer négyzetméteren terült el a tanítónők felkészítésére szolgáló mintakert gyümölcsfákkal, veteményessel, rózsalugassal. Az akkori hallgatók még a méhészettel és a korban divatos selyemhernyó-tenyésztéssel is megismerkedhettek.

Sajnos a második világháború után a kert elvesztette korábbi szerepét, hiszen a mezőgazdasági gépesítések miatt nem volt szükség a kertészeti ismeretek átadására. Emiatt aztán az iskolakert-hálózat országszerte elsorvadt, hogy aztán napjainkban új tartalommal szülessen újjá. Ma a fenntarthatóságra nevelés és a környezettudatosság jegyében reneszánszukat élik az iskolakertek, ahol a hallgatók már nem az agrárismeretek átadását tanulják, hanem kerti foglalkozásokat vezetnek gyerekek számára. A kert már nem cél, hanem eszköz: oktatási környezetként segíti a nevelést - test, szellem és lélek együttes, harmonikus gyarapodását.

De mi mindent jelent ez a gyarapodás? A választ a kert szimbolikájában találjuk meg. „Ha belegondolunk, a kert mindig is szimbólum volt” – világított rá Dr. Baranyiné Dr. Kóczy Judit. „Eszünkbe juthat az Édenkert, a Paradicsom önfeledt boldogsága, eszünkbe juthatnak a japán kertek, amik a természettel való kapcsolat jelképei. A magyar népdalokban a kert az élet és a női lélek szimbóluma, melynek közepén az életfa áll. A kert tehát egy különleges tér, egyfajta megszelidített és megkomponált természet, amelyen keresztül közvetlenül megtapasztalhatjuk az élet körforgását. De egyben ez a tér a pihenés és bizony a tennivalók színtere is” – fejtette ki gondolatait a dékánhelyettes, hozzátéve, hogy ezáltal válik a kert a feltöltődés és a munka helyszínévé, amely jól használható a pedagógiában – mondta.

Dr. Halbritter András, Dr. Baranyiné dr. Kóczy Judit és Pécsi Gertrúd a megnyitón. (Fotó: Májer Csaba József)

Köszöntőjében Pécsi Gertrúd, a Széchenyi István Egyetem esélyegyenlőségi koordinátora, a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék munkatársa köszönetet mondott a Leier Hungária Kft.-nek, hogy lehetővé tette az iskolakert bővítését. „Azt remélem, hogy a gyakorlóiskolások és a kar különböző szakos, például szociálpedagógus, szociális munkás hallgatói mellett immár mindenki részesévé tud válni a kert okozta élménynek, kortól és fizikai állapottól függetlenül” – mondta, majd az udvaron megterített kis asztalkán lévő zsíros kenyerek, sütemények fogyasztására bíztatott mindenkit.

Dr. Ruppertné Hutás Kinga, az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola igazgatója, az ökológiai szakkör egyik vezetője szerint a gyerekekre rettentő jó hatással van a természet. „Pedagógusként 35 éve tanítok, de korábban sosem volt alkalmam annak megtapasztalására, milyen varázslat és tünemény ide járni a csoportjaimmal. Mióta van ez a lehetőség, rendszeresen hozom ide a gyerekeket kertészkedni. Itt vetünk és aratunk, megnézzük azt, hogy az elültetett magocskából tényleg növény lesz. A hetünk fénypontja, amikor eljövünk ide” – jelentette ki.

Utolsóként Dr. Halbritter András kérte el a mikrofont, hogy köszönetét fejezze ki mindenkinek, aki közreműködött a kert létrehozásában, valamint a karbantartásban, szépítésben. Ezt követően mindenki tehetett egy sétát az iskolakert régi és új részében, majd az esemény kötetlen beszélgetéssel és falatozással zárult.

A szociálpedagógus hallgatók birtokba vették az iskolakertet. (Fotó: Májer Csaba József)

Csoportkép a közreműködőkkel és az "ökomanók" gyerekcsoporttal. (Fotó: Májer Csaba József)