„A százötven éves zsinagóga történelme összefonódik Győr történelmével. Jelképe az összefogásnak, jelképe a túlélésnek, jelképe a fejlődésnek és jelképe a városnak. A százötven éves győri zsinagógát az emberek összefogása hozta létre, egy olyan közösség mentette meg, amely nagyon sokat tett Győr fejlődéséért, kultúrájáért, gazdaságáért” – kezdte a keddi kiállításmegnyitón ünnepi beszédét dr. Dézsi Csaba András polgármester, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja. Hangsúlyozta: a történelem egy sötét időszaka után az élet, az élni akarás megőrizte a győri zsinagógát létrehozó közösség egyes tagjait, újraélesztette a közösséget. Az emberek pedig összefogtak, és felújították ezt az épületet, megmentették az utókornak.

Dr. Dézsi Csaba András megköszönte a tárlatot az alkotóknak. Fotó: Marcali Gábor/Győr+ Média

Dr. Dézsi Csaba András megköszönte a tárlat megálmodóinak, Borsa Katának és Pál Kálmánnak, hogy olyan kiállítást hoztak létre, amelyet a pandémiával terhelt időszakban is biztonságosan megtekinthetnek az érdeklődők a szabad levegőn. „Remélem, a győri oktatási intézmények pedagógusai ellátogatnak a diákokkal, hogy megtekintsék ezt a speciális kiállítást, ami alkalmazkodva az aktuális járványügyi intézkedések lehetőségeihez, mindenki számára lehetővé teszi, hogy megismerkedjen a zsinagóga történelmével” – mondta a városvezető.

A tárlat a zsinagógát körbeölelő kerítésen tekinthető meg. Fotó: Marcali Gábor/Győr+ Média

„Százötven év telt el a felavatás óta. A zsinagóga áll, a zsinagóga gyönyörű és fényt sugárzó. Falai a legszomorúbb állapotában is azt a hitet sugározták, amit tervezői megálmodtak” – nézett az épületre Totha Péter Joel rabbi, aki köszöntőjében felidézte a napra pontosan százötven évvel korábbi avatóünnepséget, amelyen a zsinagóga zárókövét helyezték el. Emlékeztetett, az eseményen Lőw Lipót akkori főrabbi magyarul mondta el majdnem másfél órás, lélekemelő beszédét, amely teljesen elragadta a jelenlévőket. Hozzátette, akkoriban mintegy ötezren voltak a Győri Zsidó Hitközség tagjai, második világháborús elhurcolásuk után  csak 150-en tértek vissza. A kivándorlások miatt ma 50-60 közötti a közösség létszáma. „Hiányzik a több mint ötezer fős zsidóság, amit elnyelt, és farkasként emésztett fel a történelem legborzasztóbb és kegyetlen gépezete, a nácizmus” – hangsúlyozta megrendítő érzékletességgel.

Borsa Kata, az Öt Templom Fesztivál és a Karzat Színház programigazgatója pedig arról beszélt, hogy örömmel látja, a Széchenyi István Egyetem, a győri önkormányzat és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum is szívén viseli az épület sorsát, amely ma már nem vallási helyszín, közösségi térként funkcionál, kiállításoknak, koncerteknek, ünnepi eseményeknek ad helyet, és a zsidó közösség itt tartja ünnepeit.

A győri zsidóság 1861-ben döntötte el, hogy zsinagógát épít. Az építést 1868-ban kezdték el. Az iskola épületét 1869-ben nyitották meg, a hozzáépült zsinagógát pedig egy évvel később, 1870. szeptember 15-én avatták fel – olvasható többek között a molinókon. Fotó: Marcali Gábor/Győr+ Média

Borsa Kata a megnyitón fontosnak tartotta továbbadni mentora, Jurcsik Károly Kossuth-díjas építész bölcseletét, miszerint ha meg akarsz menteni egy épületet, akkor nem az a legfőbb, hogy minél több pénzt szerezz a felújítására, hanem az, hogy találd meg a funkciót és a gazdát, aki hosszú éveken keresztül jó kezelője lesz. Így annak értelme és oka lesz fennmaradni. Mint mondta, épp ezért örült, hogy a zsinagóga sorsát több intézmény – köztük a Széchenyi István Egyetem – is szívén viseli.

A zsinagógát körbeölelő kerítésen lévő 18 tabló év végéig látható.

Az egyetem fontos épülete

A győri önkormányzat a Széchenyi István Egyetem üzemeltetésébe is adta az épületet. Fotó: Széchenyi Alumni Magazin, Könczöl János

Az enyészettől megmentett épületegyüttest 2006. augusztus 28-án avatták fel újra. Mai arcának kialakításában részt vettek az egyetem műszaki szakemberei is. A győri önkormányzat a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum mellett a Széchenyi István Egyetemre bízta az épület üzemeltetését, az imaházat pedig az Izraelita Hitközség használja és működteti. A győri zsinagóga ma egyszerre funkcionál az egyetem hangversenytermeként, a felsőoktatási intézmény Művészeti Kara ugyancsak itt kapott helyet, de megmaradt, pontosabban visszatért az eredeti funkció is: a helyi izraelita hitközség visszaköltözhetett a falak közé.