Augusztus 28-án felavatták a Zsinagógát, megnyílt a Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállítása. Szeptember 4-én, az első tanítási napon már itt próbáltak a Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetének szimfonikus együttesei. A nyári szünet után visszaérkező hallgatók, belépve a Zsinagógába elámultak a látványon. Amikor Ménesi Gergely karmester intésére megszólalt az első akkord, mindenki beleborzongott a hangzás gyönyörűségébe. Leírhatatlan volt az a hatás, ami megérintette a füleket és a szíveket. Évtizedeken keresztül az Intézet rettentően száraz akusztikájú Nagytermében próbáltak, ahol a helyszűke miatt szinte egymás szemét szúrták ki a hegedűvonóval, és most kényelmesen elférnek, a zengő térben szárnyal a hang. Egy gitár vagy hegedű már betölti a teret, de egy zenekarnál sem bántóan sok a hangzás. A kora nyári próbálkozás után féltünk a visszhangtól, de ahogy bekerültek a bútorok, a képek, úgy lett az akusztika mind barátságosabb és kellemesebb.

Hagyomány, hogy az Akadémiai Napon az esti gálakoncertet Intézetünk zenekara adja. Most, a Zsinagóga használatba vételét egész napos zenei programmal ünnepeltük meg.

A délelőtti szenátusi gyűlésen Intézetünk tanárai (Varga Júlia, Tripolszki Teréz, Láposi János és Kornfeld Zoltán) Mozart remekművét, a D-dúr fuvolanégyest adták elő. Az ünnepségen az egyetem rektora aranydiplomákat adott át a Győrött 50 éve végzett zenetanároknak.

A délutáni hangversenyeket Tripolszki Teréz hegedűművész és főiskolai, valamint szakközépiskolai tanítványainak Bartók-hangversenye nyitotta meg. A két hegedűre írt 44 duót ritkán játsszák hangversenyen. A rövid darabok jelentős része - akárcsak a zongorára írt Gyermekeknek, vagy a Mikrokozmosz sorozata – pedagógiai célból íródott. Az egymás után eljátszott művek azonban elvarázsolták a szépszámú közönséget. Bartók nyomán jártunk Erdélyben és a Kárpátokban; magunk előtt láttuk a székelyföldi virtuóz cigányprímásokat, megérezhettük a táncházak és a kopjafás temetők hangulatát.

A magyar egyetemek zenei intézeteinek vezetői - akik közül a legtöbben maguk is zongoraművészek – Bartók Béla zongora- és zongorás kamaraműveiből játszottak. Ők nemcsak kollégáink, de a legtöbbjük barátunk is, akikkel együtt jártunk az „Alma Materbe”, a Zeneakadémiára. A széthúzó politika, az érdek- és hatalmi csoportok harcai között ritkaságszámba megy ez a példás összetartás, a zenein túli személyes harmónia is.

A Zsinagógába érkezvén vendégeink elámultak a gyönyörű épület láttán, és nem titkolt irigységgel mondták, hogy a Zeneakadémia Nagyterme után ez a legszebb koncertterem az egész országban.

Király Csaba Liszt-díjas zongoraművész (a magyar Liszt-Társaság elnöke), a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetének igazgatója 4 perces műsoráért jött el. Az utolsó akkordok után rohant haza Pécsre, hogy az esti koncertjére odaérjen. Duffek Mihály, a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának igazgatója Bartóknak a román karácsonyi dallamokra írt két sorozatát adta elő. A Miskolci Egyetemet Iván Klára és Kincses Margit képviselte a csellóra és zongorára írt Rapszódiával. A Zeneakadémiától volt tanárunk, Hargitai Imre jött. Ihletett zongorajátékával emlékezett meg a napokban elhunyt kiváló hegedűművészről, Keszthelyi Tamásról, akivel rendszeresen koncerteztek nálunk. Intézetünk tanárainak műsorán a két zongorára és ütőhangszerekre írt szonáta (Váray László, Fazekas László – ütőhangszerek, Várayné Szűts Katalin és Dr. Fodorné Kerékgyártó Csilla zongora), valamint Bartók Béla saját kezű kétzongorás Mikrokozmosz-átirata (Lóránt Zsuzsanna és Alszászy Gábor) aratott nagy sikert.

A sokszínű műsor és a kiváló előadások ízelítőt adtak Bartók művészetének szinte kimeríthetetlen tárházából, a népdal, a népzene hatásaiból és a 20. századi zene harmóniai és formai újdonságaiból.

A Varga Tibor Intézetben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a zenekari munkára.

Végzett hallgatóink zenetanári és kamaraművész diplomát kapnak, legtöbbjük zenekarban is fog játszani.

A zenekarban való játék másfajta viszonyulást követel meg a muzsikustól, mint a szólista szereplés: állandó figyelmet, alkalmazkodást és a közös cél érdekében alázatot.

A zenekari hangzás magját és alapját a jó vonóskar jelenti, ezért évek óta külön vonószenekari gyakorlatot is tartunk. A zenekar új művészeti vezetője a győri származású, és a szombathelyi Capella Savaria barokk zenekar irányítója Kalló Zsolt. Az egész világ ebben az évben Mozart 250 éves születésnapjára emlékezik, így a vonószenekar is Mozart közkedvelt műveiből állította össze műsorát. Az életteli, friss tempók; a kecsesség és virtuozitás jellemezte produkció hatalmas sikert aratott. Látni lehetett a mosolygó zenészeken, hogy nemcsak tudják, de élvezik is az együttes zenélést, és ez az öröm átsugárzott a közönségre is. A zenekar néhány tagja Salzburgban szerepelt augusztusban a Győri Leánykarral. Mozart valamikori működési helyén, a Dómban játszhattak, és ez a friss élmény tette még hitelesebbé játékukat.

A szimfonikus zenekar a másik évfordulós ünnepelt, Bartók Béla előtt tisztelgett műsorával. A színes és érdekes zenekari effektusokat tartalmazó népszerű műveket nagy átéléssel és lelkesedéssel adták elő. Különleges színfolt volt a műsorban Járdányi Pál 1956-ban komponált, és azután méltatlanul elfelejtett „Tánczenéje”. Ménesi Gergely karmester az országban szétszóródott szólamkottákból rakta össze a partitúrát. Az előadásra eljött a fiatalon elhunyt zeneszerző felesége és gyermekei is. A Ménesi Gergely vezette zenekar munkáját egyre többen kísérik figyelemmel. Ennek egyik eredménye az a budapesti felkérés, mely szerint az Egyetemi Zenekar Beethoven – koncertet ad majd az 56-os forradalom október 23-i megemlékezésén.

A Széchenyi István Egyetem Akadémiai napi esti gálakoncertjét ebben az évben a Győri Symphonic Band, Intézetünk és a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola közös fúvószenekara adta. A pár éve, kezdetben órarendi kötelezettséggel alakult szimfonikus fúvószenekar hihetetlen sebességgel az ország egyik legjobb fúvós zenekarává nőtte ki magát. Szabó Ferenc karmester mágnesként vonzza a diákokat és zenész barátait. Nemcsak a kötelezett hallgatók, de a korábban végzett és dolgozó volt diákjaink is rendszeresen részt vesznek a próbákon. Ott találjuk az Egyetem egyik mérnök oktatóját és néhány olyan nem zenész hallgatóját is, akik korábban sokáig tanultak zenét, de végül nem zenei pályára mentek. A szimfonikus fúvószene rendkívül népszerű az egész világon. Könnyed stílusát, látványos és színgazdag műveit a nem „vájtfülüek” is szívesen hallgatják. Műsoruk méltán kapott óriási tapsot és dicsérő kritikát a közönségtől.

Ezen a napon mind az egész napos program, mind a Zsinagóga kiválóra vizsgázott. Kiderült, hogy a gyönyörű terem Győr zenei életében fontos szerepet kell, hogy betöltsön. Hívogató koncertműsorokkal ide kell szoktatnunk a zeneszerető polgárokat. Ez reményeink szerint nemcsak a közönségnek lesz hasznos, hanem ezen túl Intézetünket is bekapcsolja a város napi zenei életébe.