A TÁVMUNKA ÚJRAGONOLÁSA A COVID-19 UTÁN

Az emberi erőforrás-menedzsment folyamatosan kutatja annak a módjait, hogy miként lehet az atipikus foglalkoztatási formákat felhasználni a hatékonyság érdekében. A távmunka az utóbbi egy-két évtized egyik hívószava volt. A 2020-as pandémia és az azt kísérő karanténintézkedések kikényszerítették a távmunka – vagy divatos kifejezéssel élve a home office – használatát. Ez azonban nemcsak kényszer volt, hanem lehetőség is, melyet motivációs, hatékonyságfokozási és nem utolsósorban költség szempontokból is komolyan kell venni.

Kulcsszavak: távmunka, home office, HR

Üzleti SZEmle - 2021. január


A világjárvány előtt az volt az emberi erőforrás-menedzsment központi irányzata, hogy az irodák kritikus fontosságúak mind a csoportmunka, mind a tehetségek bevonzása szempontjából. Ezért a transznacionális vállalatok a legfontosabb metropoliszok frekventált helyeiért versenyeztek.

Becslések szerint 2020. április elején az amerikai munkavállalók 62 %-a dolgozott otthonról, szemben a korábbi 25 %-os aránnyal. A pandémia miatt számos munkakörben egyik napról a másikra kellett digitális munkarendre átállni. A McKinsey kutatásai szerint az emberek 80 százaléka arról számolt be, hogy szívesen dolgozik otthon. 41 százalék szerint produktívabb a munkája, mint korábban volt, és 28 százaléka szerint nem változott a hatékonyságuk a home office következtében. Megszűnt a munkahelyi ingázás, jobban össze lehetett hangolni a munkát és magánéletet, szervezeti oldalról pedig hatékonyabban érheti el a vállalat a tehetségeket, innovatív folyamatokat alkalmazhat a termelékenység növelése érdekében, és egyúttal csökkenthetők a jövőben az ingatlanköltségek.

Fontos megjegyezni, hogy nemcsak pozitív oldala van a távmunkának, így a szerzők rámutatnak arra, hogy egyedien érdemes megvizsgálni azt, hogy az egyes szervezeteknél érdemes-e visszatérni a régi gyakorlathoz, vagy megmaradhat-e a távmunka, mivel ebben a relációban sincs egységes recept. Mindezek nyomán a vállalatoknak négy szempontot érdemes átgondolniuk:

  1. A folyamat felépítése, azaz a szervezeti folyamat mely elemei igénylik a fizikai közelséget, és hol válthatók ki digitális infrastruktúrával.
  2. Döntés arról, hogy mely munkaköri szerepek végezhetők távolról; hibrid módon; hibrid módon, ha feltétlenül szükséges; vagy helyszínen.
  3. Az iroda újratervezése a biztonságos munkavégzés és a hatékonyság figyelembe vételével.
  4. Irodák méretének és lokációjának újratervezése, mely csökkentheti a költségeket.

Mindezeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a 2020-as járvány nemcsak kihívások elé állította a gazdasági szereplőket, hanem olyan megoldásokat is kikényszerített, melyek önmaguktól csak lassanként alakultak volna ki a satus quo miatt.

 

Forrás: https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Business%20Functions/Organization/Our%20Insights/Reimagining%20the%20office%20and%20work%20life%20after%20COVID%2019/Reimagining-the-office-and-work-life-after-COVID-19-final.pdf?shouldIndex=false

Összeállította: 

DR. LŐRE VENDEL

 

PhD, egyetemi docens

Marketing és Menedzsment Tanszék, Kautz Gyula Gazdaságtudomány Kar

lore@sze.hu