A Széchenyis életérzés nagykövetei
Milyen is a Széchenyis életérzés? Miért dagadhat a büszkeségtől a Széchenyis hallgatók mellkasa, amikor a campus levegőjét szívják? Ezt talán a SZE nagyköveti program beszélgetései szemléltetik a leginkább. Oktatók és hallgatók együtt látogatják meg egykori középiskoláikat, és mesélnek a diákoknak az egyetemi életről.
Győr, 2018 január 23. - SZEhírek
Az ikonikus Műteremházban vagyunk, a Széchenyi egyetem egyik legkülönlegesebb helyszínén. Ez az épület ad otthont az építészeknek, akik egyik legaktívabb szervezői és résztvevői a SZE nagyköveti programnak. Dr. Papp Ferenc egyetemi tanár javasolta még 2015-ben, hogy az Építész-, Építő és Közlekedésmérnöki Kar újítsa meg iskolalátogató programját, és a hallgatók az egyetem nagyköveteiként legyenek részesei ennek. Keressék meg egykori osztályfőnökeiket, igazgatóikat, és oktatóikkal közösen látogassanak vissza oda, ahol maguk is érettségiztek, meséljenek a felvételi előtt álló diákoknak az egyetemi életről.
Cseh András tudományos dékánhelyettes és Ungerhofer Dániel SZE nagykövet aktív részesei a programnak. A program egyetemi pilot projektként azóta is fut, most tervezik a megújítását.
„Az a célunk, hogy tavasztól már nemcsak időszakosan, kampányszerűen, hanem folyamatosan visszük, és több középiskolás évfolyamra kiterjesztjük a SZE nagyköveti programot. Picit jobban felépítjük ezt az eddig akupunktúra szerű beavatkozást. Tavasszal is, ősszel is fogunk menni, folyamatos Széchenyis jelenlétet szeretnénk a középiskolákban” – mondja Cseh András DLA, az Épülettervezési Tanszék adjunktusa, a kar tudományos dékánhelyettese.
„Az egyetemi hallgatók valóban közvetlenebbül meg tudják szólítani a középiskolásokat. Főleg abban az intézményben, ahová maguk is jártak, ahol emlékeznek rájuk. A diákok így nemcsak olyan információkat kaphatnak, amikről mi oktatói szemmel azt gondoljuk, hogy fontosak, hanem az egyetemi életnek azzal az oldalával is találkozhatnak, amit mi kevésbé látunk. Aminek mi a követelmény oldalát biztosítjuk, de a munka és szórakozás oldalát a hallgatók hitelesebben tudják elmesélni” – vallja Cseh András.
Ungerhofer Dániel építészhallgató a karon, és maga is SZE nagykövet. Győrben, a Hild József Építőipari Szakközépiskolában végzett. „Amikor először kértek meg, hogy látogassak vissza középiskolámba, nagyon belelkesültem, és felelősséget is éreztem. Úgy gondolom, a felvételizők ma már a szerint is döntenek, hogy melyik város, milyen légkör nekik a legszimpatikusabb. Ezért abban láttam nagy lehetőséget, hogy elmeséljem, milyen is az egyetemi tanulmányokon túlmutató, de az építészethez kapcsolódó élet itt a campuson” – idézi fel az első Hildes találkozást Dani, és konkrét példát is ad a Széchenyis életérzésre. „A Műteremháznak tényleg nagyon jó aurája van, ez egy páratlan közösségi tér a hazai építészoktatásban, ahol oktatók és hallgatók együtt töltenek időt. Mindenki saját belépőkártyát kap, a hét minden napján, éjjel-nappal, bármikor jöhetünk. Sosem felejtem el az élményt, az első alkotóhetemen történt, egy BME-s lány kérdően nézett rám, hogy az én tanárom miért szólít a nevemen? Merthogy ez náluk abszurd lenne, hiszen a képzés jellege miatt nem ismerik közelről egymást. Mondtam neki, hogy azért van, mert itt viszont mi tök sokat találkozhatunk.”
Dani szerint az oktatáson kívüli aktivitások is nagyon szerethetők a Széchenyi egyetemen. Amilyenek például a hallgatók vezette Random Klub programjai. Izgalmas vendégelőadókat, építészeket hívnak, legutóbb például Pelényi Margitot, régebben a nagyok közül Cságoly Ferencet, de Makovecz Imre is itt tartotta egyik utolsó előadását. Ezek az esték aztán kötetlen beszélgetésbe, borozgatásba fordulnak. De nagyon vonzóak például az Alkotóhetek is. Az ország összes építészoktatásából érkeznek ilyenkor hallgatók, és közösen dolgoznak egy-egy témán. És Dani persze londoni útjukról is örömmel mesél a középiskolásoknak, amikor egy szabadulós játék fogadóterének bútorait tervezhették meg és gyártották le a helyszínen.
Cseh András szerint a nagyköveti program és a Nyitott Kapuk rendezvény szorosan kapcsolódik egymáshoz. Hiszen amiről az osztálytermekben beszélnek, azt a diákok itt a campuson élőben is megtapasztalhatják. Hogy vannak izgalmas műhelyek, ahol a tésztahidak és betonkenuk készülnek, sőt, nyári építőtáborok, ahol környékbeli települések apróbb problémáira keresnek építészeti megoldást a hallgatók, amit oktatói segítséggel meg is valósítanak. És manapság, amikor a gazdasági szempontok is erősen befolyásolják az egyetemválasztást, az is igazolódni látszik, hogy nem feltétlenül az ország másik felébe kell iskolalátogatásra járni. Merthogy néha bizony még itt, Győrben sem tudnak többet a diákok, a szülők és a pedagógusok a Széchenyis képzésekről, mint mondjuk a debreceni középiskolások. A SZE nagyköveti program sokat javíthat ezen.