A Széchenyi nem adja nevét a Berzsenyiért
(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap,Sudár Ágnes , 2007. január 17.)
A győri Széchenyi István Egyetem fogadná a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolát, de ezért nevet nem változtat.
A győri Széchenyi István Egyetem fogadná a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolát, de ezért nevet nem változtat – Szekeres Tamás győri rektor keddi sajtótájékoztatójának ez a legfontosabb mondata.
A döntést Szombathely hozza meg január 31-én. Legkésőbb a hónap végéig eldől, hogy a szombathelyi főiskola (BDF) melyik egyetemhez csatlakozik. A négy versenyben lévő intézmény – a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem (SZE), a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME), a veszprémi Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem – közül nagyon komoly esélyes a két Győr-Moson-Sopron megyei campus. A győri intézmény szenátusa hétfőn határozott arról, hogy fogadná a Berzsenyit – erről tartott tegnap sajtótájékoztatót dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi-egyetem rektora.
Érvek pró és kontra A szombathelyi főiskola lehetséges csatlakozásáról tavaly év végén már írtunk (Két megyei egyetem is fogadná a Berzsenyit – Kisalföld, 2006. december 28.). A győri rektor maga is tárgyalt azóta szombathelyi kollégájával, s mint mondta, számos érv szól a győri csatlakozás mellett, de a kérdés nem dőlt el. Nézzük előbb azokat, amelyek a győri integrációt erősítik: Szombathely gazdasági fejlődése indokolná a mérnökképzést – a gépészet, az informatika és a mechatronika jött elsősorban szóba –, de a bölcsészkaráról híres tanárképzőn ilyen nincs; szemben Győrrel, ahol van.
A Széchenyi-egyetem garantálja a Berzsenyinek az önálló gazdálkodást, s külön központként is működhet a csatlakozás után. Emellett a régió érdeke is, hogy a Győr–Szombathely közötti tengely végre kialakuljon – tette hozzá a rektor. Ám most jön a „de": a Berzsenyi azt a feltételt szabta a leendő „arának", hogy az integráció előtt az adott egyetem számolja fel magát, s a Berzsenyivel alakuljon meg új intézményként – nyilván más névvel. Szombathely, amelynek eddig főiskolája volt, így elmondhatja magáról, egyetemet alapított. Régión belül előny Győr csaknem száz évet várt arra, hogy végre egyeteme lehessen, ráadásul a Széchenyi névért meg is kellett küzdenie (többen is szerették volna), így érthető, hogy ezt a feltételt nem tudják elfogadni az érintettek. A többiek hajlanának erre a lépésre, úgy tudjuk, még Pécs is „visszanevesítené" magát Janus Pannoniusra, ha muszáj.
Az igazi ütőkártya azonban mégis a Győr-Moson-Sopron megyei egyetemek kezében van: a regionális programok sok száz milliós pályázatain ugyanis azok az egyetemek indulnak eséllyel, amelyek egy régióból – jelen esetben a nyugat-magyarországiból – érkeznek. A négy közül pedig ezt a feltételt csak az SZE és a NYME tudja teljesíteni. Ketten maradnak 29-re Dr. Szekeres Tamás rektor tegnap úgy fogalmazott: „Nem múlhatatlan érdekünk a Berzsenyi átvétele, de azt is látjuk, hogy értékes jövőképet tudunk felmutatni Győr és Szombathely számára. A Berzsenyi értékes oktatói állománnyal rendelkezik, de az ottani szenátus megosztott a kérdésben. Nem egyértelmű ezért, hogy mi nyerünk."
Ezzel együtt szinte biztos (teszik hozzá forrásaink), hogy a Széchenyi-egyetem ott lesz a január 29-én esedékes végső elbeszélgetésen. Erre már csak két egyetemet hívnak meg a négyből, s nem kicsi az esély arra, hogy a két megyei campusnak kell megküzdenie egymással. Persze csak képletesen, mert mint kiderült, a résztvevők a szenátus kérdéseire válaszolnak majd külön-külön. S hogy mekkora a tét minden résztvevő számára, válaszként a végére még egy adat: hatezer hallgató, hatszáz oktató és többmilliárdos vagyon szerepel a Berzsenyi tanárképző neve mellett.