A Széchenyi István Egyetem egyik legrangosabb elismerése a Hegedűs Gyula tudományos ösztöndíj, amelyet a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapító főigazgatója emlékének megőrzésére alapítottak 2007-ben. Célja, hogy az intézmény legtehetségesebb, legrátermettebb 45 évnél fiatalabb oktatóit, kutatóit segítse tudományos tevékenységük elmélyítésében. Az ösztöndíjat a most záruló tanévben dr. Glavanits Judit, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európa Jogi Tanszékének vezetője nyerte el.

Dr. Glavanits Judit az ösztöndíjról szóló oklevéllel. (Fotó: Horváth Márton)

Kész a második monográfiája

„Bár az ösztöndíj nem jár semmilyen kötelezettséggel, én úgy értelmeztem, arra kötelez, hogy a habliltációs eljárásom megindításhoz szükséges monográfiát befejezzem. Az eljárás októberben ugyan megindult, de a koronavírus-járvány miatt a nyilvános szakaszra csak idén ősszel kerül majd sor. A könyvet nemrégiben vehettem a kezembe, »Közbeszerzés a 21. század szolgálatában« címmel jelent meg. Szó van benne a közbeszerzés jelenéről, gyakorlatáról és a jövőre vonatkozó trendekről, elképzelésekről és arról is, miként lehetne minél hatékonyabban, a modern technológiák segítségével felhasználni az állami forrásokat” – mondta dr. Glavanits Judit.

Blokklálncok és okosszerződések

A tanszékvezető legújabb kutatásaiban a fizetési és nyilvántartási rendszerek blokkláncalapú megvalósításának elméletével és gyakorlatával, valamint az okosszerződések nemzetközi kereskedelmi szerepével foglalkozik. Kifejtette: a blokkláncok kapcsán a legtöbben a kriptovalutákra gondolnak, de a technológia – a megosztott főkönyvi rendszerek – a bitcoinon túl nagyon fontos fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvetnek. „Jogi hiátus tapasztalható ezen a területen. Engem leginkább az foglalkoztat, hogy ki és hogyan fogja védelmébe venni az új technológiában járatlan, de »bátor« fogyasztókat” – fogalmazott. Hozzátette: több országban – például az Egyesült Arab Emírségekben és Szingapúrban – már próbálgatják, hogy a közbeszerzéseket vagy bizonyos beszerzési metódusokat átalakítsanak blokkláncalapúra, így várható, hogy egyre több helyen felmerül a fejlesztés ezen új iránya. A könyvben erről is szó esik.

„A decentralizált főkönyvi technológia (DLT) olyan speciális decentralizált adatbázis, amelynek forrása és validálása több, akár földrajzilag független hitelesítő között kerül elosztásra, így minden rögzített adat (rekord) minden hitelesítőnél rendelkezésre áll.  A blokklánc-technológia ennek részhalmazaként értelmezhető: a megosztott adatok kriptrográfiai eljárással kerülnek rözgítésre anonim módon. A népszerű bogár/rovar hasonlattal élve: minden blokklánc DLT-alapú, de nem minden megosztott főkönyvi rendszer blokklánc. Segítségével nagyon magas biztonsági fokkal tudunk adatot tárolni és továbbítani. Sok, az állam számára is rendkívül hasznos eleme van, például a korrupció elleni küzdelem és a gazdaságfehérítés fontos eszköze  lehet, valamint az exponenciálisan növekvő adathalmaz tárolására is egyfajta megoldást nyújthat. Ez a jövő egyik legizgalmasabb kérdése” – mondta végül dr. Glavanits Judit.

Névjegy

Dr. Glavanits Judit régóta kötődik a Széchenyi István Egyetemhez, hiszen jogi diplomáját is itt szerezte. Tanszékvezetői munkája mellett nemzetközi kereskedelmi jogi tárgyakat oktat magyar és angol nyelven, emellett a karon indult több kutatási és oktatásfejlesztési projekt vezetője, az alternatív vitarendező szakjogász és a konfliktuskezelő (mediátor) szakember képzés szakfelelőse. 2010-től a pénzügyi közvetítő hatósági képzések oktatója, illetve felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. A mesterséges intelligencia jogi vetületeivel foglalkozó SmartLaw Research Group tagja. Összesen 106 megjelent tudományos publikációja van, számos hazai és nemzetközi konferencia rendszeres előadója.