- Mikorra nyúlik vissza az egyetem története?

- A Széchenyi István Egyetem az ország második legfiatalabb állami egyeteme, de nem múlt nélküli. Győr város közönsége szinte az egész 20. században arra várt, hogy felsőoktatási intézménye legyen. 1968-ban alakult meg a Közlekedési és Távközlési Főiskola a Szegedről és Budapestről a városba települt intézetekből. 1971-ben kezdődik el a nagy építkezés, amely során a hetvenes évek második felére a kor színvonalán álló felsőoktatási campus létesült. Széchenyi István nevét 1986-ban vette fel a főiskola, jelezve a megújulás iránt elkötelezettségét. A kilencvenes évek elejétől elkezdődött az egyetemépítés hosszú időszaka, aminek során új szakterületek jelentek meg (közgazdászképzés 1990, jogászképzés 1995, zeneművészeti intézet integrálása 1996, egészségügyi képzés 1996.). Fokozatosan kiépültek a minőségi képzés oktatási és humán feltételei, s ennek eredménye lett, hogy 2002. február 4-én dr. Pálinkás József az első Orbán kormány oktatási minisztere átadja az egyetem alapítást igazoló oklevelet, s elkezdődik az új, egyetemi korszak az intézmény történetében.

- Mi jellemzi a képzési palettát?

- A Széchenyi István Egyetem két karral és két intézettel alakult 2002-ben, majd 2006-ban vált három karúvá. A Műszaki Tudományi Kar ma az ország legnagyobb műszaki kara, egyben széles alap (10 szak) és mesterképzési kínálattal (13 szak). 2006-ban megalakul a Kar Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolája, amely informatika, építőmérnöki, közlekedés tudományokból adhat ki tudományos fokozatot. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (2006) négy alapszakon és öt mesterszakon nyújt képzést, s a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolát (2004) működteti. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (2006) egy alap és mesterképzésben, valamint az osztatlan jogászképzésben bocsát ki hallgatókat, s sikerrel működteti az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolát. A Varga Tibor Zeneművészeti Intézet (1996) vonós, ütő hangszeres képzést kínál, jelenleg áll át a zenetanár képzésre. A Petz Lajos Egészségtudományi Intézet (1996) a szociális szektornak és az egészségügynek képez szakembereket.  

- A hagyományos értékrend mellett elengedhetetlen a folyamatos megújulás, innováció. Ez hogyan jelenik meg az egyetemen?

- Az egyetem iránt érdeklődők száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, így az intézmény a 11-12 ezer hallgatónak nyújt képzést. Ebből 7-8 ezer fő a nappali rendszerben, míg a fennmaradók levelező és távoktatási formában tanulnak. Már a kilencvenes években megkezdődött a távoktatás új rendszereinek kidolgozása, amely napjainkra több szakon (gazdálkodás és menedzsment, közlekedésmérnök, műszaki menedzser) nagy sikerrel folyik, növelve az oktatási kínálatot. Az intézmény arra törekszik,  hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, így a képzés támogatásában bekövetkező változásokhoz is. A mérnöki és informatikai területen nőtt a kereslet a képzések iránt, a gazdasági és a jogtudományi területen nem okozott visszaesést az állami férőhelyek megszűnése, s látványos a felfutás az egészségügyi képzésben. A magasabb pontszámmal érkezőknek az első félévben az önköltség csökkentését (50 %) ajánlja az intézmény, majd a tanulmányi és szociális támogatás kialakult rendszere nyújt lehetőséget a jól tanulónak a képzési költségek csökkentésére. A kollégiumi hálózat jól felszerelt, közel 2000 hallgatót fogadhat, s annak havi díja – ami évek óta nem változott – a magyar felsőoktatás legolcsóbb férőhelyét kínálja. Így a lakhatási költségek mérsékeltnek tekinthetők.

- Az Önöknél végzett fiataloknak milyenek az elhelyezkedési esélyei? Vannak-e erre vonatkozó felméréseik?

- A képzés sikerét a hallgatók elhelyezkedésében lehet és kell mérni. A Diplomás Pályakövetés Rendszere kiépült és évek óta jól működik az egyetemen, s ennek éves jelzései alapján megállapítható, hogy a mérnökök közel két hónapon, a közgazdászok és jogászok 3-5 hónapon belül találnak igényeiknek és szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet. Az álláskínálat a győri térségben kedvező, de emellett a korszerű és magas szintű képzés, valamint az egyetem és a munkaadók kiváló kapcsolata is hozzájárul a sikeres munkába álláshoz.

- Nagyszabású fejlesztés zajlik az intézményben uniós támogatással. Hol tartanak?

- Az egyetem fejlesztési aranykora a 2008-2013 között időszakra tehető. Közel 15 milliárd forint összegben történt meg az épületállomány megújítása és bővítése, az oktatási és kutatási eszközállomány frissítése, de a különféle egyetemi szolgáltatások kiépítése, új szervezeti rendszerek kialakítása, mindez az Európai Unió és a magyar állam, valamint az egyetemi saját forrásainak bevonásával. A kutatás-fejlesztés-innováció új rendszerei jellemzik az egyetemet a kutatóközponttól kezdve az hallgatói inkubátor rendszeren át egészen az oktató-hallgató fejlesztő párosok támogatásáig. Kiemelendő az Audi Hungaria Motor Kft. és az egyetem által közösen működetett Audi Tanszékcsoport a Műszaki Tudományi Karon, amely példaértékű lehet az ipar, az oktatás és a tudomány együttműködésére. Az Innoshare épületében Észak-Dunántúl legkorszerűbb információs bázisa, könyvtára áll a hallgatók és a kutatók rendelkezésére.

- Milyen kapcsolatot ápolnak a várossal, a megyével, a gazdaság szereplőivel?

- Az oktatás és a tudomány művelése mellett az egyetemek harmadik misszióját, a társadalmi elkötelezettséget, a helyi, térségi közösség szolgálatát a Széchenyi István Egyetem mindig fontos küldetésének tekintette. Ennek érdekében szoros a kapcsolata a várossal, a megyével, a gazdasági szereplőkkel. Új formaként három éve működtetjük a Nyugdíjas Egyetemet, amely iránt óriási az érdeklődés, szemeszterenként 1200 a beiratkozott időskorú hallgatók száma. A győri példát ma már ezen a területen is számos egyetem és város követi. Az Egyetemi Hangversenyterem a város zenei életének egyik központjává vált, ahol évente mintegy kétszáz igényes koncert kínál élményt a zeneszerető győri polgároknak. Az egyetem új aulája képzőművészeti kiállításoknak ad helyet, nyilvánosságot biztosítva a neves győri művészek alkotásainak. Az egyetemi sportkör a város legnagyobb, legtöbb sportágat működtető egyesülete. Az egyetemi csapatok sikerei a nemzeti bajnokságokban a példa erejével ösztönzik hallgatóinkat a rendszeres testmozgásra, a kivételes sportolási lehetőségek kihasználására.

Mindezek alapján mondhatjuk, hogy a Széchenyi István Egyetem az elmúlt négy évtized alatt a város és a régió – egyre nagyobb térség – meghatározó szellemi, kulturális és sportcentrumává vált.

- Győr hosszú távú AUTOPOLIS stratégiájában kihívásként fogalmazta meg, hogy 2015-re gyártóhelyből fejlesztési központtá kíván válni. Milyen szerepet játszhat ebben az egyetem?

- Az egyetem jövője a város és a térség jövője is egyben. A képzési kínálat fejlesztése, megújítása, a kutatási potenciál növelése, a nemzetközi szakmai és tudományos kapcsolatok szélesítése, a gazdasági partnerekkel való egyre árnyaltabb együttműködések mind azt szolgálják, hogy a Széchenyi István Egyetem képes legyen szolgálni és elősegíteni Magyarország felemelkedését.