A jövő autóit fejleszti a Széchenyi István Egyetem a ZalaZone-on
Innovációs nap keretében tették le az alapkövét a Széchenyi István Egyetem új kutatóépületének, amely a ZalaZone-on segíti az önvezető járművekkel kapcsolatos kutatásokat és a legkorszerűbb mérnökképzést. A pénteki eseményen egyetemi tesztpályát is avattak.
2020. október 3. – Hancz Gábor, SZEhírek, fotók: Májer Csaba József
A Széchenyi István Egyetem az intézmény Járműipari Kutatóközpontja révén az autonóm közlekedési rendszerekkel és az önvezető járművekkel kapcsolatos kutatások egyik hazai fellegvárának számít. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel közösen folytatott munka új lendületet nyer azokkal a beruházásokkal, amelyeknek tegnap tartották az alapkőletételi, illetve avatóünnepségét a ZalaZone Kutatási és Technológiai Központban.
Ezek közül az egyik az egyetem jövőre elkészülő új kutatóépülete. Ebben olyan laboratóriumok kapnak helyet, ahol járművek önvezető funkcióinak kutatása és fejlesztése zajlik majd. Ugyancsak 2021-ben lesz kész az az előadóépület, amelyet a Széchenyi István Egyetem mellett más partneregyetemek is használhatnak. A beruházássorozat részét képezi a frissen átadott egyetemi tesztpálya, amit a Járműipari Kutatóközpont csapata látványos bemutatóval avatott fel. E fejlesztések tovább erősítik a győri egyetem elismert mérnökképzését, hiszen a jelenlegi és leendő hallgatóknak számos programot – például tesztelést, izgalmas kísérleteket – szerveznek a ZalaZone-on. Az Arrabona Racing Team, a SZEnergy Team és a SZEngine hallgatói csapatoknak is ez az egyik bázisa.
Palkovics László, Knáb Erzsébet és Doszpoth Attila, a beruházó Z-One Park Kft. ügyvezetője tette le a kutatóépület alapkövét.
Az ünnepségen dr. Knáb Erzsébet, az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: az elmúlt több mint száz évben az autóipar volt a világon az innováció egyik legjelentősebb motorja. „Ez ma sincs másként, s ebben a folyamatban egyetemünk fontos szerepet kíván betölteni” – jelentette ki. Kifejtette: a ZalaZone révén az elméleti és az alkalmazott kutatások eredményei valós, járműipari tesztkörnyezetben hasznosulhatnak, ami az új tesztpályával és épületekkel tovább erősödik. Így kutatóik és hallgatóik tovább fejleszthetik kompetenciáikat az önvezető járművek, az elektromos járműhajtás és az infokommunikációs technológiák terén.
A kuratóriumi elnök beszélt arról is, hogy nemrégiben stratégiai megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága. Ennek alapját a SZTAKI, a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria Zrt. közreműködésével korábban létrehozott, mintalaborként működő Ipar 4.0 Kutatási és Innovációs Kiválósági Központ jelenti. A megállapodás további fontos programelemei között szerepel a kooperatív ipari PhD-kutatások és a kutatói utánpótlás támogatása, amellyel tehetséges fiatalok kapcsolódhatnak be a tudományos életbe. Dr. Knáb Erzsébet kiemelte: ezek az együttműködések hozzájárulnak az innovációs ökoszisztéma megteremtéséhez, amit tovább erősít majd a Széchenyi István Egyetem bázisán Győrben megvalósuló Tudományos és Innovációs Park.
A kuratóriumi elnök a modellváltásról szólva azt mondta, az a felsőoktatás, a társadalom és a gazdaság új, szorosabb szimbiózisának kiteljesedését hivatott szolgálni. „A Széchenyi István Egyetem mindent meg fog tenni azért, hogy kitűzött céljait elérje, biztos együttműködő partnerként számíthassanak rá, s a gazdaságfejlesztés motorjaként járuljon hozzá a régió és az ország versenyképességének növeléséhez” – hangsúlyozta végül dr. Knáb Erzsébet.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédében kiemelte, hogy 2010 óta megduplázódott hazánkban a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege. Kitért arra, hogy a magyar tudás nemcsak hazai, hanem nemzetközi hasznosítása céljából támogat a kormány 17 nemzeti laboratóriumot, amelyek közül kettő közvetlenül is csatlakozik a zalaegerszegi járműipari tesztpálya tevékenységéhez. Az idén ezek a laboratóriumok 14 milliárd, a következő években pedig mintegy 90 milliárd forint támogatáshoz jutnak, hogy kutatásaik hatékonyan illeszkedjenek a nemzetközi folyamatokba. A politikus kijelentette: a tárca célja, hogy Magyarország 2030-ra a jelentős innovátorok közé tartozzon, csatlakozva az európai országok első harmadához.
Dr. Monostori László, a SZTAKI igazgatója azt húzta alá, hogy a SZTAKI a felfedező kutatások eredményeivel járul hozzá a győri egyetemen folyó kiemelkedő színvonalú járműipari kutatásokhoz. Hozzáfűzte: jelenlétükkel egyidejűleg segítik a régióbeli műszaki és természettudományi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet.
Az esemény zárásaként a Széchenyi István Egyetem látványosan demonstrálta a kutatásokban elért eredményeit egy elektromos meghajtású, saját fejlesztésű, speciális szenzorokkal felszerelt, önvezető kísérleti járművel, amely a mesterséges intelligencia eszközeit is használja. Az élőben kivetített információkkal a jövő járművébe képzelhette magát a közönség, miközben az önvezető autó automatikusan kikerülte a dinamikus akadályokat.
Az innovációs nap során útavatót is tartottak, a ZalaZone főépületéhez vezető utat Michelberger Pálról nevezték el. A néhai műegyetemi professzor, egyetemi rektor, a magyar tudományos akadémiai alelnök életútját prof. dr. Bokor József, a SZTAKI tudományos igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának elnöke méltatta.
Knáb Erzsébet a SZEnergy hallgatói csapat járművét is megtekintette a ZalaZone-on.