A koronavírus-járvány hatására az egyetemek és az iskolák egyaránt rákényszerültek, hogy a korábbiaknál sokkal jobban támaszkodjanak az online megoldásokra. Közöttük sok olyan akad, amely a jelent, de olyan is, amely már egyértelműen a jövőt jelenti. Az utóbbi platformok egyike a MaxWhere, amelyet három tudós – dr. Baranyi Péter, dr. Csapó Ádám és dr. Galambos Péter – fejlesztett ki néhány éve.

Újabb agyközpont kapcsolódik be a munkába

„Ha egy laikusnak kellene leírnom, azt mondanám, hogy a MaxWhere olyan, mint bármilyen böngésző, azzal a különbséggel, hogy weboldalak helyett háromdimenziós webterek jönnek be a képernyőn. Használata egyszerű és olcsó, mert nem szükséges hozzá VR-szemüveg, elég egy laptop vagy egy asztali számítógép is” – magyarázta kérdésünkre dr. Baranyi Péter. A győri Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának professzora szerint teljesen természetes fejlődési útról van szó. Az informatikában – ha valaki még emlékszik rá – eleinte volt a DOS operációs rendszer, amelyet tekinthetünk egydimenziósnak. Utána következett a sokkal nagyobb lehetőségeket kínáló „kétdimenziós” Windows, s az evolúció következő állomása a három dimenzió térnyerése kell legyen. Ez a változás ráadásul nemcsak logikus, hanem kifejezetten hasznos is.

„Amíg a Windows csak a vizuális agyközpontunkat kapcsolja be, addig a MaxWhere a háromdimenziós érzékelésért felelős parietális lebenyt is. Ez sokkal nagyobb teljesítményű agyrészünk – fejtette ki a professzor. – Ahogy a DOS után jóval nagyobb teljesítményre lettünk képesek a Windows-zal, mert a vizuális agyközpont is bekapcsolódott a munkába, a MaxWhere-rel végzett munka újabb előrelépést jelent. Több száz résztvevő bevonásával folytatott kutatásaink azt bizonyítják, hogy az emberek ötven százalékkal gyorsabban látják át a háromdimenziós tereket, ugyanennyivel jobban emlékeznek az ott megszerzett információkra, és harminc százalékkal gyorsabban működnek együtt másokkal. És közben még kevésbé is fáradnak el a mérések szerint. Ez persze nem meglepetés. Ha például egy gúlát mutatok a kezemben, azt mindenki azonnal felismeri, akkor is, ha forgatom, viszont egy kétdimenziós lapra vetődő árnyékát már sokkal nehezebben, főleg, ha még mozog is közben. Egész egyszerűen a gondolkodásunk, fogalomrendszerünk geometrikus, a térhez kötődő.”

Prof. dr. Baranyi Péter (fotó: Májer Csaba József)

A MaxWhere hatalmas lehetőségeket rejt a cégeknek. Nekik már készültek profi irányítóközpontok gépsorok vezérlésére háromdimenziós leképezéssel. Ez sokkal jobban áttekinthető, mint egy 2D-s megoldás. A kultúra számára szintén hasznos platformról van szó, hiszen így múzeumok, kiállítások anyaga kerülhet sokkal közelebb a látogatók számára, akik akár körbe is járhatják a műtárgyakat.

A harmadik nyilvánvaló alkalmazási terület az oktatás, ami a mostani járványhelyzetben különösen felértékelődik, hiszen az általános és középiskolák, valamint a felsőoktatási intézmények szerte a világban bezártak. Magyarországon többek között a győri Széchenyi István Egyetem, a budapesti székhelyű Metropolitan Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem vagy a Dunaújvárosi Egyetem használja a MaxWhere-t, míg a külföldi partnerek között a Hongkongi Kínai Egyetem és az Ausztrál Nemzeti Egyetem is megtalálható.

A MaxWhere 3D használata egyszerű és olcsó, mert nem szükséges hozzá VR-szemüveg, elég egy laptop vagy egy asztali számítógép is. Fotó: Horváth Márton

Több száz tananyag a széchenyis webterekben

A három dimenzióban és a virtuális valóságban rejlő lehetőséget a Széchenyi-egyetem a világon az elsők egyikeként ismerte fel, s már 2018-ban létrehozta VR Learning Centerét, ami VR Tanulási Központként fordítható, s az elnevezésben a VR a virtuális valóság rövidítése. A szervezeti egység vezetője, dr. Horváth Ildikó hangsúlyozta: néhány éve nemzetközi szinten is világossá vált, hogy a virtuális és a kiterjesztett valóság nemcsak a szórakoztatásra és a kommunikációra alkalmas, hanem az oktatásban is áttörés előtt áll. A folyamatban élen járó győri egyetemen már több száz tananyag készült el a webterekben, s ezeket a mostani járványhelyzetben még többen használják, mint korábban. Az intézményben mára szinte a teljes képzési rendszerben előfordul, hogy VR-tananyagot is kapnak a hallgatók. Kiemelten kezelik a pedagógusképzést, mert úgy gondolják, ha az új tanítógenerációk képesek élni ezekkel a technológiai lehetőségekkel, sokkal hatékonyabban tudják majd megismertetni velük a fiatalabb korosztályokat.

Egy új tudományterület is létrejött az elmúlt években, a kognitív infokommunikáció, amelynek elméletét, módszertanát dr. Baranyi Péter és dr. Csapó Ádám dolgozta ki. „Ennek lényege, hogy az emberek egyre több olyan okoseszközt használnak, amelyek kiterjesztik a gondolkodás lehetőségét. A fő cél, hogy ezeket a tanulási, munkavégzési képességeket ne elsorvasszuk, hanem még nagyobb hatékonysággal szolgáljuk” – magyarázta dr. Horváth Ildikó.

Az általa vezetett központ tevékenysége több területhez kötődik. Egyrészről a különböző – például oktatási, üzleti alkalmazási, művészeti – célokat szolgáló háromdimenziós virtuális terek készítésére és a tananyagfejlesztésekre koncentrálnak. Ezek kipróbálására az egyetemen működő Open VR Laboratórium ad lehetőséget az érdeklődőknek. A saját fejlesztések kutatása és az eredmények publikálása hiteles, tudományos fórumokon szintén fontos feladat, amivel ráadásul az egyetem nemzetközi ismertségéhez is hozzájárulnak.  A már említett, a háromdimenziós platform hatékonyságát bizonyító adatok is az általuk végzett, és más kutatók által szintén gyakran idézett vizsgálatokból derültek ki. A harmadik tevékenységi terület az oktatás, ami a hallgatóknak tartott kurzusoktól a tanfolyamokon és a belső szakmai továbbképzésekben át két akkreditált szakirányú továbbképzési szak – VR-fejlesztő szakmérnök, VR-fejlesztő szakember – indítását is takarja. Fontos a VR-oktatás módszertanának kidolgozása és ismertetése is.

Dr. Horváth Ildikó.

Dr. Horváth Ildikó szerint tapasztalataik alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a háromdimenziós, a virtuális valóságra épülő platformok egyedülálló potenciállal rendelkeznek. „A kétdimenziós böngészőkben egymás után megnyitott ablakokban végzett keresésekhez, kattintgatásokhoz képest a jól megtervezett háromdimenziós VR-terek segítik a feladatok átlátását, növelik az online együttműködési szoftverek hatékonyságát – hangsúlyozta. – A terekben dolgozó diákok ugyanazt a munkafolyamatot hetven százalékkal kevesebb elemi felhasználói művelettel tudják elvégezni.”

Kényelmesebb a feladatmegoldás

Pozitívumokról számoltak be az általunk megkérdezett hallgatók is. A gyógypedagógia szakon elsőéves Putz Virág a mostani félévre vette fel a 3D VR oktatás tárgyat. „Február közepe óta használom a programot, amit eddig egy prezentáció elkészítésére használtam. Jelenleg egy óratervezeten dolgozom, amit majd a virtuális térben történő tanításhoz alkalmazok” – fogalmazott. – Szerinte ez a platform nagyon jó lehetőséget biztosít a pedagógusoknak ahhoz, hogy a diákok számára a különböző tananyagokat sokkal színesebbé, izgalmasabbá tegyék.

A járműmérnök szakos Enyedi Tamás egy olyan projekttantárgy keretein belül ismerte meg a MaxWhere 3D-t, melynek célja a tananyagfejlesztés volt. „Előzetesen tudtam, hogy a kutatások alapján hatékonyabbá válik általa a tanulás, amit én is tapasztaltam – mondta. – Ez azért lehetséges, mert mindent be lehet pakolni egy virtuális térbe digitális táblákra, amelyek így egy helyen érhetők el, nem kell plusz weboldalakat felkeresni, ahol esetleg elterelheti más tartalom a figyelmet. Emellett teljesen új inger éri a diákot azzal, hogy a korábban megszokott formátum helyett három dimenzióban látja az információkat.”

A műszaki menedzser mesterszakos Vránics Márton már két éve használja a MaxWhere 3D tereket mindennapi munkájában és tanulmányai során. „Nagyban segíti a felkészülésemet, hogy egy helyen tudom elhelyezni a különálló fájlokat anélkül, hogy mindegyiket külön-külön megnyitnám. Sokkal átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi a keresést, illetve a kialakításnak köszönhetően a feladatmegoldás is sokkal gyorsabbá és kényelmesebbé válik. Ezzel rengeteg időt, fáradtságot tudok megspórolni. A logikai összefüggések is sokkal könnyebben felfedezhetők, ha a tananyagot három dimenzióban tekintjük át – magyarázta. – Mivel BSc-diplomámat villamosmérnök szakon szereztem, így a Széchenyi István Egyetem e-Mobilitás Kompetencia központjában dolgozom tanulmányaim mellett. A villamos szakmai feladatokon kívül az elmúlt időszakban az volt a feladatom, hogy az e-Mobilitás Kompetenciaközpont 3D-s webterét berendezzem, és ehhez az érdeklődőknek, vállalati partnereknek bemutatni kívánt anyagok digitalizálását és MaxWhere-térbe töltését elvégezzem. Előremutató, jó ötlet, hogy az egyetem szervezeti egységei ilyen innovatív módon is megmutatják magukat.”