A Kutatók Éjszakája a Széchenyi István Egyetemen tavalyhoz hasonlóan két helyszínen, Győrben és Mosonmagyaróváron zajlott. Aki ellátogatott a campusra, alapvetően három programtípussal találkozhatott: a Kiskutatók Akadályversenye állomáspontos-vetélkedővel, kiegészítő programokkal és mindenki számára nyitott előadásokkal. Nézzük ezeket sorban, az előadásokat a végére hagyva.

A Kiskutatók Akadályversenye egy 20 állomáspontból álló vetélkedő iskolásokból álló csapatok számára. A résztvevőket korosztályokra bontották, így a kicsik a kicsikkel, a nagyok a nagyokkal mérhették össze az erejüket. A kiskutatók mindegyik pontnál egy-egy feladattal találkoztak, amelyet teljesítve pontokat szerezhettek. Sok helyszínen a játék mellett némi előadás illetve bemutató is várta őket. A program záróakkordja és egyben csúcspontja az eredményhirdetés volt, amikor is a gyerekek ünnepélyesen feldobták a süvegjüket, jelezve, hogy véget értek a „tanulmányaik”.

A kiskutatók végigjárták az egyetem laborjait. A képen éppen robotokkal ismerkednek. (Fotó: Horváth Márton)

Kiegészítő program alatt laborlátogatásokat, installációkat az aulában, aktivitásokat, foglalkozásokat, játékokat és körbevezetéseket értünk. Vagyis csupa olyan eseményt, ahova lehet csoportosan is érkezni tanárokkal, vagy épp szülők, nagyszülők kíséretében – sőt, sokan voltak olyanok is, akik középiskolás diák létükre puszta érdeklődésből látogattak el a Széchenyi István Egyetemre.

A leglátványosabb standja idén a Magyar Honvédségnek volt, akik tekintélyt parancsoló fegyverarzenállal érkeztek, a gyerekek legnagyobb örömére. Felnőttként is komoly kísértést jelentettek a különböző kaliberű géppuskák, így nem csoda, hogy a fiatal korosztályok tömegével sereglettek a katonaság pultja köré. Sokak számára csábító volt még a FIEK bemutatója az aulában, amelynek keretében egy 3D nyomtatóval ismerkedhettek meg az érdeklődők, de szintúgy vonzónak bizonyult a Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium, ahol mindenkit készségesen körbevezettek az ultramodern technológia felett diszponáló egység munkatársai. Fontos megjegyezni, hogy az Apáczai Kar iskolatörténeti múzeuma is nyílt napot tartott a Kutatók Éjszakáján, valamint - évek óta menetrendszerűen – a Belső Égésű Motorok Tanszék és a SZEngine is impozáns kísérleteket mutatott be a megjelenteknek.

A Honvédség fegyverei ellenállhatatlannak bizonyultak a gyerekek számára. (Fotó: Horváth Márton)

Kerekesszékes érzékenyítő program az aulában. (Fotó: Horváth Márton)

Idén sajnos a nap fénypontjának számító csillagvizsgálás és a tűzoltók bemutatója is elmaradt, így a program idei közönségkedvence vitathatatlanul az előadások közül került ki. Az est „slágere” – eléggé el nem ítélhető módon – Dr. Berta Miklós Csernobilról szóló dupla értekezése volt, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az előadások már kevésbé a gyerekeknek, jóval inkább a középiskolásoknak illetve a még idősebbeknek szóltak. A sorok között sok ifjú öregdiákot is észrevehetett a figyelmes szempár (jópáran visszalátogattak az alma mater falai közé), de a senior generáció tagjai is előszeretettel jelentek meg a különböző termekben. Nem volt ritka az a jelenet sem, mikor szülőket láttuk a tizenéves csemetéiket kísérni: sokan családi programként ültek be a fiukkal/lányukkal egy-egy érdekesnek tűnő előadásra. A palettából mindenki kedvére mazsolázhatott: volt közgazdasági, társadalomtudományi, néprajzos, marketinges és biológiai téma is.

Egy az érdekes előadások közül: Dr. Rámháp Szabolcs a reklámok kulisszái mögé engedett betekintést. (Fotó: Horváth Márton)

Az előzőek között a fizikát szándékosan nem említettük, hiszen a Fizika és Kémia Tanszék két oktatójának, Dr. Horváth Andrásnak és Dr. Berta Miklósnak köszönhetően a fizikai előadások az F teremben kaptak helyet, külön kis szigetet képezve a programban. Korábban is előfordult már, hogy egyetemünk fizikatanárai saját jogon is workshopokat szerveztek – amikor pár éve bizonyították a gravitációs hullámok létezését, akkor is rögtön volt ezzel foglalkozó különkiadás -, a Kutatók Éjszakáján viszont most először „léptek fel” együtt: délután 5-től este 10-ig egymást váltva adtak elő.

Természetesen a legnagyobb tömeg – az HBO minisorozatának ismertsége miatt – a csernobili balesettel foglalkozó előadásra érkezett, kis túlzással a csilláron is lógtak az érdeklődők. Dr. Berta Miklós meg is jegyezte, elképesztő a média hatása, hiszen 8 éve ugyanez a téma jóval kevesebb embert vonzott, szemben a mostani tumultussal. Mindenesetre a többi előadáson sem kellett szégyenkezni, ha nem is rekod zsúfoltság, de impozáns telt ház kísérte a különböző témákat.

Dr. Berta Miklós ugyanezt a két előadást 2011-ben is előadta, de a sorozat sikere nyomán most újra elővette a témát. (Fotó: Horváth Márton)

Az, hogy a Fizika és Kémia Tanszék előadása évről évre látogatók százait csalogatják a campusra, nem újdonság. De mégis felmerül a kérdés, hogy miképp fordulhat elő mindez, ha folyamatosan azt halljuk, hogy a természettudományoktól menekülnek az emberek?

Úgy tűnik, a művelt közönséget nagyon is érdekli a fizika, egészen odáig, amíg egyrészt nem kell bonyolult egyenletekkel dolgozni, másrészt, amíg olyan hálás témákban zajlik a diskurzus, mint az univerzum keletkezése és végzete, a húrelmélet vagy épp a nagy felhajtás következtében hirtelen mindenkit érdeklő csernobili tragédia. A találó témaválasztás mellett valószínűleg az előadók személye is számít, hiszen az utóbbi években többek között Dr. Horváth András fokozatosan hozzászoktatta a győri közönséget a közérthető, de egyben szórakoztató tudományos előadásokhoz. Így aki ezekre az alkalmakra eljön, nem zsákbamacskát vesz: pontosan tudják, hogy igényes időtöltésre számíthatnak.

Ami a mostani alkalomban különleges, az az, hogy a Kutatók Éjszakája programjához idén Dr. Berta Miklós is csatlakozott. Mint ismeretes, az oktató szakterülete az atomfizika, így a HBO minisorozatának hatalmas sikere nyomán újra aktuálisnak érezte a csernobili atombaleset témáját. Egymás után két előadással is jelentkezett: az egyikben a katasztrófához vezető okokat vette górcső alá, a másodikban pedig a baleset hatásait vizsgálta – szigorúan mérnöki megközelítésben.

Dr. Horváth András és Dr. Berta Miklós az előadások előtt. (Fotó: Horváth Márton)

Anélkül, hogy részletesebben felidéznénk az előadást, pár érdekes részletet azért kivonatolunk belőle olvasóinknak. A legfontosabb talán az, hogy Csernobilban a közvélekedés ellenére nem atombomba robbant, hanem a reaktor túlműködése következtében gőzrobbanás történt, amelynek következtében jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe. Az atomrobbanás már csak azért is kizárható, mert egy erőműben sosem használnak olyan tisztaságú izotópot, amely egy atombombához szükséges. Ráadásul egy ekkora robbanás után több tíz kilóméteres sugárban minden megsemmisült volna – holott pontosan tudjuk, a maradék három csernobili blokk épen maradt.

A közbeszédben tartja magát az a vélekedés is, hogy az egész Európa területét beterítő radioaktív felhő érezhetően hozzájárult a daganatos megbetegedések elterjedéséhez a kontinensen. Sajnos azt nem lehet bizonyítani, hogy egy tumor sugárzás vagy egyéb okok miatt alakult ki, így csak a halálozási adatokra hagyatkozhatunk. A statisztikák azonban nem támasztják alá ezt a sejtést: semmilyen kutatás nem tudta igazolni, hogy a baleset hatására szignifikánsan megugrott volna a rák áldozatainak száma az érintett országokban. A mérések alapján egyébként a céziusz-137 levegőbeni jelenléte Magyarország területén Győr-Moson-Sopron megyében volt a legnagyobb, ám még ez a relatíve magas dózis sem eredményezett kiugrást a halálozási mutatókban.

Akkor mennyire biztonságos a nukleáris ipar? – tette fel a kérdést Dr. Berta Miklós. Az RBMK típusú reaktorok, mint a csernobili is volt, már egyedül csak a volt Szovjetunió területén működnek, és ha minden a tervek szerint alakul, ezeket 2025-ig kivétel nélkül bezárják. Az előadásban az oktató hosszasan levezette, hogy a többi reaktortípus, az is, ami Pakson üzemel, kialakításából fakadóan képtelen úgy túlszaladni, mint az Csernobilban történt. „Ha mindent figyelembe veszünk, az jön ki, hogy az atomenergia még mindig sokszorosan a legbiztonságosabb módja a villamos energia termelésének. Minden más ennél veszélyesebb” – jelentette ki az oktató.

Nagyon sokan voltak kíváncsiak a fizikai előadásokra. (Fotó: Horváth Márton)

Dr. Berta Miklós portálunknak azt nyilatkozta, hogy a kollegáival együtt szívügyüknek és kötelességüknek is tartják a fizika népszerűsítését. „Az talán látszódott Andráson és rajtam is, hogy mi ezt mind a ketten rettentően élvezzük. Tehát ez nem olyan feladat, ami az embernek púp a hátán, hanem ez szórakozás nekünk is. Inkább feldobódás, mint fáradtság. Annak pedig külön örülünk, hogy ez ilyen sok embert megmozgat” – fogalmazta meg cikkünk tökéletes zárszavát az atomfizikus.