… akarta írni a banki alkalmazottnak Woody Allen által játszott Virgil Starkwell a mára már klasszikussá vált „Fogd a pénzt és fuss!” (Take the money and run 1969.) című filmben. De mivel Virgil nagyon csúnyán írt, a banki ügyintéző nem tudta elolvasni a kis cetlire írt fenyegetést, így aztán egyre több embert hívott segítségül, hogy az olvasáshoz segítséget nyújtsanak. Ezáltal meg is hiúsult Virgil fegyveres bankrablása.

Szerencsére bankrablások tekintetében nem járunk ott, mint amiket a különböző filmekben láthatunk, azonban fegyveres rablókban nálunk sincsen hiány. Vagy esetleg mégsem fegyveresek ezek a rabló „urak”, csak valamiféle fegyverutánzattal, játékkal járnak rabolgatni?! Ezt csak ők tudják megmondani, illetve a rendőr kollégáim, miután beazonosították és elfogták őket. De egy halálra rémült delikvenstől nem várható el, hogy komplett fegyverismerettel rendelkezzen, és ránézésre megállapítsa, hogy a reá szegezett pisztoly alkalmas-e az életének kioldására, vagy mindössze játékra jó. Illetve ne feledkezzünk meg a „városi rambó” típusú rablókról sem, akik dzsungeltúlélő késsel indulnak pénzszerző körútra.

Egy rabló már alapesetben is kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. Ha pedig felfegyverkezve teszi mindezt… nos, ebben az esetben a büntetés öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet. Fegyveresen elkövetett rablás esetében pedig öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel jutalmazhatja a bíróság az elkövetőt.
Nézzük meg hogy a jogalkotó mit is ért ezeken a fogalmakon, azaz mi a különbség felfegyverkezve illetve fegyveresen elkövetett bűncselekmény között:
Fegyveresen az követi el a bűncselekményt, aki – függetlenül attól, hogy milyen célból – lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál. A törvény szerint teljesen mindegy, hogy a bűncselekmény végrehajtása során ezeket felhasználta-e. A megtévesztésre objektíve alkalmas utánzattal fenyegetés (Figyelem! ez a játékpisztoly is) esete is hasonló megítélés alá esik. Felfegyverkezve viszont akkor követ el valaki bűncselekményt, ha az élet kioltására alkalmas eszközt az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása céljából tartja magánál. Természetesen egyéb minősítő körülmények még feljebb tornászhatják a büntetési tételt. Ilyen minősítő körülmény például, ha fegyveresen, közfeladatot ellátó személyt e feladata teljesítése során rabol ki valaki. A postai kézbesítő közfeladatot ellátó személy, tehát ilyenkor tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel kell számolnia a botor vállalkozónak.

Amikor egy ilyen jellegű rablások elkövetőjét a rendőrség elfogja, kéri az előzetes letartóztatását, amit – a gyakorlat szerint – a bíróság el is rendel. Így gyakran előfordul, hogy a meggondolatlan játékpiszollyal való rablásban könnyű és egyszerű pénzszerzési lehetőséget látó alkalmi bűnöző - függetlenül attól, hogy mindössze pár tízezer forintot zsákmányolt -elfogását követően a bírósági ítéletig rács mögött marad. A bíróság épületéből pedig az ítélet kihirdetését követően egyenesen a hosszú évekig lakhelyéül szolgáló cellába kénytelen távozni. Ekkor már joggal dudorászhatja szomorúan, hogy „A börtön ablakába, soha nem süt be a nap…”.


Domonkos Szilveszter r. szds.