Éppen túl vannak a Gazdászbálon, amivel a bicentenáriumi ünnepségsorozatot nyitották. Nem is akárhogy. Minden idők rekordját jelentő, több mint háromszáz fős vendégsereggel, az agrártárca vezetőivel, nívós programokkal és patinás miliővel. Az óvári gazdászképzés kétszáz éves fennállását ünneplő programok szervezéséből is kiveszik a részüket. Szobrokat állítottak és emléktáblákat avattak, rangos rendezvényeket szerveztek, pályázhatnának a legaktívabb alumni szövetség díjra, de amikor az elmúlt öt év mérföldköveiről kérdezzük, Fazekas Imre két történetnél időz el igazán hosszasan.

Fazekas Imre Fekete István szobránál a várkapu előtt. A híres gazdász elődnek a szövetség és a város közösen állított emléket. A kifejező alkotást az óváriak és az ide látogatók hamar megszerették. 

„Miután megválasztottak bennünket barátommal, a kiváló kutató Németh Attilával az Óvári Gazdászok Szövetsége vezetőinek, 2013 első felét azzal töltöttük, hogy a campuson fellelhető összes tablót összegyűjtöttük és digitalizáltuk. Lefotóztunk minden tablót, és külön-külön a rajtuk szereplő gazdászokat is. Több mint ötezer fotó készült el így egy irodából kialakított műhelyben, és került fel rendszerezetten a honlapunkra, a valaha itt tanított oktatók, kutatók, vezetők fényképeivel együtt. Új-Zélandtól Norvégiáig, Vietnamtól Kanadáig kapjuk az elismerő visszajelzéseket az elszármazott gazdászoktól. És persze itthonról is” – mesél a szövetség egyik mérföldkövének történetéről az elnök, nem titkolva azt sem, hogy volt hová visszanyúlniuk. Százötven éve ugyanis, az akadémia egyik fiatal oktatója, bizonyos Hitchmann Hugó, aki maga is gazdászként végzett itt, kétezer levelet küldött szét a nagyvilágba az 1818 és 1865 között diplomázott akadémistáknak. Pár soros híradást és fotót kért tőlük. Hatszáz fotó érkezett vissza, amiből, korabeli Facebookként, háromkötetes almanach készült. 

A tablók között, az 1987-es évfolyamnál gyorsan kikereshetjük Fazekas Imre fotóját is, aki már hallgatóként emblematikus alakja volt a karnak, végzett gazdászként pedig prosperáló céget alapított. A Szemes Művek Kft. eredményessége teszi lehetővé, hogy maga is szponzorálhatja a gazdász szövetséget. Az egyetemre először a régi szakemberklub vezetésébe hívták vissza, aztán előadások tartására kérték fel, címzetes egyetemi docens lett. Cége 2001 óta az egyetem egyik mintagazdasága, évente fogad gyakornok hallgatókat. Amikor pedig a gazdászszövetség elnökének választották, elindult egy másik úton is, ami már egy újabb mérföldkőhöz vezetett.

A gazdász lázadás megmondóemberévé vált

„Megdöbbenve tapasztaltam 2012-ben az akkori viszonyokat. Kilátástalanság érződött a Nyugat-magyarországi Egyetem égisze alatt, szomorú volt az általános pénzügyi, és a karrierépítésre abszolút nem alkalmas oktatói környezet. Azt láttam, hogy nem köszöntek például a hallgatók, mert senkinek nem volt igénye arra, hogy viselkedési formát határozzon meg. Minek is viselkedési formát meghatározni, amikor a hó elején járó fizetés a hó derekán még nincs a számlán. Amikor egy adjunktusból csak ezért nem lehetett docens, mert ha a közalkalmazotti fizetési táblán előrelépett volna, azt már nem lehetett finanszírozni a keretből. Amikor meghalt az egyik professzorunk augusztusban, a temetkezési vállalkozás még novemberben is zaklatta a családot, pedig egy elhunyt professzor mindig is saját halottja az egyetemnek. Azokban az időkben, mikor furnérlemezzel tudtuk csak pótolni a kollégium kitört ablakát, miközben a központban minden csilivili lett, a mi gazdász lázadásunk megmondóemberévé váltam. És amikor lázadni kellett, én bizony haraptam, de az akkori dékánunk, Dr. Schmidt Rezső diplomatikusságával finomítva ezt a morgást, szépen haladtunk előre. A döntéshozókkal is sikerült megtalálni a közös hangot. Közvetíteni tudtunk Győr és Mosonmagyaróvár között is, amikor ez még nem volt publikus” – idézi fel a csatlakozás előtt időszakot Fazekas Imre.

Újra lett jövőképe a mezőgazdaság-tudományi karnak

A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 2016-ban integrálódott a Széchenyi István Egyetembe. „Most ott tartunk, hogy újra van jövőképünk és tervezhető is a jövőnk. Újra perspektíva lett a végzősök előtt, hogy bent maradjanak az egyetemen, mert tudják, hogy anyagi biztonságuk is lesz a hivatásukkal együtt. Megint természetessé vált, hogy az oktatók, kutatók pályázhatnak, mert az egyetem nemcsak bátorítja ezt, hanem ki is tudja fizetni az önrészt. A sikeresen végig vitt integrációt Győrhöz az elmúlt évek legnagyobb eredmények tartom, aminek az Óvári Gazdászok Szövetsége is az előre mozdítója lehetett. Talán mások is úgy fognak erre emlékezni, hogy aktív részesei voltunk sorsunk jobbá tételének” – mondja a szövetség elnöke, alumni szervezetüket egy trolibuszhoz hasonlítva, ami képes bemenni olyan mellékutcákba is, ahol nincs vezeték.

„Az a típusú szakemberképzés, ami Óváron folyik, újra fellendülőben van. Generációváltás történik a magyar mezőgazdaság vállalkozói szférájának vezetésében. Keresik az utódokat a beszállító cégek is, a mezőgazdasággal foglalkozó bankok is. Közben belül is jobb lett a hangulat a hallgatók és az oktatók között. Azt is látom, hogy a technikai és az infrastrukturális feltételeket is javítani fogja a közeljövőben a Széchenyi Egyetem. Kiváló a kapcsolat a kar és a győri központ között, szövetségünk is odafigyelést, partnerséget kap a rektortól, a kancellártól és a dékántól egyaránt. Van még persze adóssásunk. A fiatalok nemcsak szakirányt, hanem életmódot is választanak például az egyetemi évekre, oda mennek, ahol tartalmas diákélet várja őket az előadásokon túl is. Ezért kell behozni a kollégiumot a város központja felé, és úgy kell felpezsdíteni a város kulturális életét, hogy jobban belepasszoljon abba az egyetemi hallgató is. Öröm számunkra ugyanakkor, hogy nagyon jó partnerekre találtunk a mosonmagyaróvári városvezetésben is. Tudunk együtt gondolkodni, együtt pályázni, járunk egymás rendezvényeire, itt helyben is kinyíltak a kapuk. Most nagyon jó úton haladunk, lelkes vagyok” – zárja Fazekas Imre.

Élő kapcsolat alakult ki az egyetem és a város között

Ezt a nyitást a mosonmagyaróvári városházán is érzékelik, és jelentős előre lépésnek tartják. „Amíg az óvári kar a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozott, az akkori vezetés meg sem kérdezte a város véleményét, hogy mit tegyen, vagy mit ne tegyen. Most viszont a helyi dékáni vezetéssel nagyon jó személyes kapcsolatot ápolunk, és a Széchenyi István Egyetem rektori vezetésével is kialakult a munkakapcsolat. A város is vállal többlet terheket. Bízunk abban, hogy ebben a szervezeti felépítésben az óvári kar hosszú távon prosperálni fog. Tisztában vagyok azzal, hogy a Széchenyi István Egyetem eddig is sokat tett a gazdászképzés fejlesztéséért” – mondta Dr. Árvay István.

Dr. Árvay István polgármester elmondta, hogy a város is vállal többlet terheket az agrárképzés fenntartása, fejlesztése érdekében.

 A polgármester szerint nagyon fontos, hogy az infrastruktúrát, amit az előző időszak a végletekig leélt, is sikerüljön a közeljövőben megújítani. Az egyetemi ingatlanok, mint például a vár, a kollégium, a sportcsarnok és a csónakház nagyon szép környezetben fekszenek, ugyanakkor felújításra szorulnak. Márpedig a hallgatói utánpótlás szempontjából is előnyös lenne a nívós külsőt és infrastruktúrát sugárzó campus képe. A városvezető szerint az is pozitívum, hogy élő kapcsolat alakult ki az egyetem és Mosonmagyaróvár között, amikor az egyetemi ingatlanrendszer fenntartása, hasznosítása és a területfejlesztési tervek kerülnek szóba.

„Az integráció óta eltelt két év legnagyobb eredménye, hogy  az Egyetem támogatásával megkezdődött egy új fejlődési pálya  feltételeinek megteremtése  a gazdászképzés két évszázados értékes szakmai-tudományos tradícióira alapozva. A kar vezetése és munkatársai nagy energiával dolgoznak egy fenntartható jövőkép kialakításán. Az integrációval az Egyetem értékes oktatói-hallgatói közösséggel gyarapodott – hangsúlyozza Dr. Földesi Péter rektor.

„Sikerült véget vetni a korábbi időszak infrastrukturális és szervezeti leépülésének” - állapítja meg Dr. Filep Bálint kancellár. „Megkezdődött a kari infrastruktúra korszerűsítésének, fejlesztésének folyamata. A várfejlesztés kapcsán GINOP program keretében 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Köszönettel tartozunk az Óvári Kar Kollégáinak az integrációt övező pozitív, proaktív hozzáállásukért. A nyitottság, a hajlandóság a változásra már eddig is szép szakmai-tudományos eredményekben érhető tetten.  Ezt számos hazai és közvetlen EU pályázatban is bizonyították, ezzel hozzájárulva a kar  a pénzügyi stabilitásához” – tájékoztat Dr. Filep Bálint.